Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Womb - Méh

Name: Womb - Méh
Genre: filmdráma
Released: 2018-04-22T07:43:07+0200
Duration: 107 min
Rating: 6.8
Cast: Eva Green, Matt Smith, Peter Wight, Lesley Manville, Lénárt István

Womb

német-magyar-francia filmdráma, 107 perc, 2010

Értékelés:

102 szavazatból

Szerinted?

108 hozzászólás

Videó

+ 4 kép

Videó + 10 kép

Értékelés:

102 szavazatból

Szerinted?

108 hozzászólás

Rebecca és Thomas gyerekkorukban találtak egymásra egy szigeten. Kapcsolatuknak az vetett végett, hogy Rebecca a világ másik végére, Japánba költözött. A szerelmesek tizenkét esztendő elteltével találkoznak újra egymással. Amikor annyi év után a lány visszatér a szigetre, a szerelmük új erőre kap. Kapcsolatuk ott folytatódik, ahol egykoron abbamaradt. A sors azonban hamarosan megint elválasztja őket egymástól. Thomas életét veszti egy autóbalesetben. Rebecca képtelen túltenni magát szerelme elvesztésén. Elhatározza, hogy megszüli szerelme klónját.

Bemutató dátuma: 2011. április 7. Forgalmazó: Mozinet

Stáblista

Szereplők

Eva Green

Rebecca

Matt Smith

Thomas

Peter Wight

Ralph

Lesley Manville

Judith

Lénárt István

Henry

Natalia Tena

Rose

Wunmi Mosaku

Erica

Alkotók

rendező: Fliegauf Bence
író: Fliegauf Bence
zeneszerző: Max Richter
operatőr: Szatmári Péter
producer: Muhi András Gerhard Meixner Roman Paul
vágó: Xavier Box

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

1/10

miért nézzek egy olyan filmet, amiben tudom hogy mi fog történni? ott van pl a Vérző olaj, az is nagyon lassú, mégse lehet átpörgetni, mert hiteles. mert jó színészi játékok vannak benne, és mert nem tudom hogy mi fog történni, ez a film két órás, mégis átpörgettem 10-15 pec alatt, és nem érzem azt hogy bármiből kimaradtam volna.

a dealernél van egy jó komment:
"Tipikus álmûvész, kultúrsznob f***verés. Olyan, mint a legtöbb mostani fiatal "tehetségünk" filmjei (Fliegauf, Pálfi, Mundruczó, Pater Sparrow <- LOL): sz*r. Nagyon-nagyon mély, nagyon-nagyon mûvészi, mert minden jelenetben nagyon-nagyon körbe megy a kamera, mert minden nagyon-nagyon lassan történik, mert nagyon-nagyon vontatottan beszél mindenki, mert nagyon-nagyon érzelemmentes a "színészi" "játék", hogy nagyon-nagyon megmutassa az érzelmi kiüresedést, ami arra sarkall minket, hogy ilyen szemétgödör aljára való sz*rokat csináljunk. Sz*r még akkor is, ha minden fesztiválon kapott öt díjat, sz*r akkor is, ha minden okos filmkritikus lila ködben ajnározta, és sz*r akkor is, ha az átb*sz*tt közönség azt, hiszi, hogy van valami köze a zseniálishoz!"

ezeket mind el kéne zavarni a csába, érted? nem érdekel kinek a haverjaik (amíg el nem tudom számoltatni őket), és el kéne kezdeni normális filmeket forgatni, amit ÉRTELMES EMBEREK néznek, nem maroknyi divatsznobok.
nem, nem csupán ízlés kérdése ez, hanem intelligenciáé.
nincs idegzetem magukat művésznek gondoló, belterjes korrupt, öncélú magyar rendezők filmjeit nézegetni, bocsi. az Élősködök című alkotás az egy film. ilyeneket ezek a nagy "művészek" képtelenek összehozni. vagy egy Születésnapot, egy Vadászatot, egy Ötödik pecsétet, semmi érdemlegeset nem produkálnak mégis kapják a súlyos pénzeket a semmire. és a belterjes nemzetközi szakmai díjakat.

Válasz

Régen már láttam, és ugyanerre emlékeztem:
Jó ötlet, de nagyon vontatott a film.
Egyszer azért meg lehet nézni.

Válasz

És, hogy ez mennyire nem normális, "egészséges" dolog.

Válasz

Szerintem a rendező többek közt pont ezt akarta bemutatni, hogy az elvakult rajongás, szeretet valaki vagy valami iránt mennyi "gubancot" tud okozni az ember életében.

Válasz

1/10

Már láttam néhány klónozással foglalkozó filmet, de ez elég gyenge volt. Megbotránkoztató, vontatott, lassú amivel alapvetően nem is lenne gond, ha legalább történne benne valami vagy ezeknek a jeleneteknek lenne valami céljuk, de nem, semmi. Néha már a vontatott lassú jeleneteknél előre kellett tekernem, mert nem bírtam. És nem bántam meg, mert mint kiderült semmitmondó felvételek voltak. A táj gyönyörű, ám egy hideg őszi napon nézve nem túl kellemes a rideg felvételeket nézni. Egyébként az alapötlet nem rossz, még a megbontránkoztató cél is rendben lenne, de jobban ki kellett volna dolgozni a szálakat és többet kellene adnia a filmnek.
Spoiler
Valójában Tommy 1. ellenzi a klónozást, menne tüntetni ellene ám közben baleset éri. Mindezen nézetei ellenére Rebecca fittyet hányva rá klónozza őt. Ok, hogy hibásnak érzi magát a haláláért és/vagy hiányzik neki a szerelme akivel nem tudta beteljesíteni szerelmüket, ám legalább Tommy 1. nézeteit és elveit tiszteletben tarthatná és hagyná békében, egyedüli Tommyként nyugodni.
Végül kihordja a gyermeket, de már a bújásából, reakcióiból látszik, hogy vegyesek az érzelmei, ő bizony többet érez, talán nem is fiaként szereti. Utána féltékeny a fia barátnőjére. Ekkortájt ha jól számolom ugyan nem látszik rajta, de jócskán az 50-es éveiben jár. Némi ráncot felragaszthattak volna neki hogy hitelesebb legyen. Tommy 2. anyjaként szereti, ráadásul 20+ év van köztük, ennek ellenére magáévá teszi. A valóságban még ha a beteg "anya" érzései reálisak is, egy klónozott fiú ha csak nem reinkarnálódott is benne Tommy 1. kizárt, hogy megcsinálja az anyját.
Közben összehasonlítva a film eleji és végi Rebeccat, másból nem de a frizurájából kiderül, hogy a "fiának" a gyermekét várja. Pusztán önzésből szembement Tommy 1. nézeteivel és Tommy 2. életét is tönkretette.

Válasz

3/10

3/10

Az alap ötlet jó, érdekes, a film maga lassú, vontatott. :( Nem tetszett.

Válasz

Tegnap egymás után két filmet néztem meg. Az elsõ lassú cselekményvezetésû volt, a második szintén lassú, de cselekmény nélküli. Az elsõ a Meghasadva volt, a második a Méh.
Sajnos ez a Méh hiába tartalmaz csodaszép felvételeket, annyira de annyira lassú, olyannyira nem történik benne semmi, annyira hosszasan mutatnak benne mozdulatlan arcokat, házakat és ajtókat, hogy az egész filmben a mozdulatlanságot egyedül a tengerpart töri meg, mert ott legalább a hullámok mozognak. A film vége pedig annyira elborult, hogy... Ááá, nem én vagyok a célközönsége az ilyen filmeknek.

SPOILER

Most komolyan: jól értem? A nõ azért klónoztatta és hordta ki, szülte meg és nevelte fel a fiút, hogy aztán 20 év múlva végre beteljesedjen a szerelem egy dugás formájában? Jézusom....

Válasz

Engem nagyon elgondolkodtatott a film! Nekem ez tipikusan olyan film, amihez hangulat kell. Tényleg nem túl pörgõs, de ez benne a jó. Szerintem kifejezetten hasznos, hogy hosszúak a jelenetek és lassúak, mert a nézõ ilyenkor is elgondolkozik, hogy a karakterek mit élhetnek át, milyen érzéseik lehetnek. Ha nem lennének így elnyújtva a jelenetek, akkor erre nem lenne lehetõség. Ezek nem amiatt vannak, mert jaj de mûvésziek vagyunk, hanem amiatt, hogy elgondolkozz a problémán.

----SPOILER-----
Az, hogy mi a véleményünk errõl a filmrõl, nagyon befolyásolja az is, hogy magáról az életrõl mit gondolunk. Én személy szerint azt gondolom, hogy nem a léleknek van teste, hanem a testnek személyisége. Az ember szervezete sok-sok sejtbõl épül fel és ez meghatározza a személyiséget, pl. hogy ki mennyire hajlamos az agresszióra, az elérzékenyülésre stb, bármi más példát is írhatnék. Ezen kívül még azok a hatások befolyásolnak, amik születésünktõl fogva érnek minket. Ezért például, aki rossz családi körülmények között nõ fel, valószínûleg sokkal sérülékenyebb ember lesz. Tehát, úgy gondolom, hogy a születés pillanatában a második Tommy nem csak fizikailag, de személyiségében is egyenlõ az elsõvel. VISZONT, nem teljesen ugyanazok a hatások érték életében, ezért a két felnõtt Tommy már nem ugyanaz. Valószínûleg hasonló viselkedése és reakció lesznek, de nem teljesen ugyanazok. A 2. Tommy egész életében anyjaként kezelte Rebbecca-t, ezért az én véleményem szerint, az utolsó jelenet nem valószerû. Ellenben Rebbecca-ról már el tudom képzelni, hogy vegyes érzelmei vannak a fiú irányában, hiszen õ nem CSAK a fiaként kezelte a gyereket, hanem a meghalt szeretõjeként is.

Válasz

10/10

Az egyik legszebben fényképezett film, amit valaha láttam. Ehhez jön még a történet, a játék és észak-németországi tengerpart. Igazából nem is nagyon lehet, és nem is érdemes róla sokat írni...
http://www.youtube.com/watch?v=gRspn-hRQb8

Válasz

7/10

Mondjuk az durva, hogy a film - számomra - legmegrázóbb pillanata, mindenütt kerettörténetként van megjelölve. Nem is tudom, hogy lehet így élni, hogy óriás-spoilerekkel dobálózunk a filmes adatbázisokban és még ki tudja hol. Éljen a makulátlan filmnézés...
Csak 3 film, 4 nap választotta el ezt nekem a Never Let Me Go szintén 2010-es, szintén klón témában készült, még ennél is csodálatosabb filmtõl. Engem nagyon durván érintettek ezek, mint külsõ szemlélõdõt, a társadalom hozzáállásának viszonylatában. A kiváló minõségû dráma nagyon érzékeny köntöst kapott Szatmári Pétertõl, hiszen a képi világ szinte Kim Ki-Duk élményt nyújtott. Sajnos a mesteri operatõri munkából a film elõre haladtával egyre kevesebb van, de a történet legalább szépen kibontakozik. A 10/8-tól hajszálnyira volt, ugyan a vége az KEMÉNY, tetszett, de valahogy mégis elmaradt a hatalmas katarzis. A trailer alapján nem akartam ugyan megnézni, de Eva Green "horrorisztikus" tekintete miatt mégis csak listára került. Abszolút nem bántam...

Válasz

Összes hozzászólás