Spanyolország legdélibb csücskében található Tarifa szörfparadicsomként ismert. Tarifával szemben jól látható a csupán húsz kilométerre lévő marokkói partvonal. A napszítta szörfösök számára a hely ideális a nyaralásra, de egy Vörös Kereszt alkalmazott nem lép szívesen a partra. Tudja, hogy éjszakánként és hajnalban mit sodor ki a víz: elcsigázott, kiszáradt afrikai menekülteket, vagy ami még szomorúbb látvány, azoknak a vízbefulladt embereknek a holttestét, akik sikertelenül jártak. Láthatunk egy borzasztóan túlterhelt bárkát közeledni, amelyet ijesztően dobálnak a hullámok. A partmenti éles sziklákon számos csónak törik darabokra. A legtöbb menekült nem tud úszni, és nem érheti el élve a szárazföldet. De még ha sikerül is nekik, komoly esély van rá, hogy elkapják őket. A film alkotója az elátkozottakról mesél, de közvetett módon felveti a felelősség kérdését is: milyen mértékben felel mindezért Európa?