Attila, Isten ostora

Bakancslistához adom

Attila

amerikai-litván kalandfilm, 172 perc, 2001

Értékelés:

245 szavazatból

Szerinted?

500 hozzászólás

Időszámításunk szerint a IV. században egy harcos nomád nép jelent meg a Római Birodalom határán, ők voltak a hunok. Élükön pedig a kiemelkedő hadvezér, Attila állt. A korán árvaságra jutott Attilát egész életében egyetlen egy cél vezérelte: irányítani akarta az egész világot, és ehhez megvoltak a megfelelő képességei. Azon kevés legendás vezérek egyike volt, aki megszállottságával, elkötelezettségével és küldetéstudatával saját képére formálta a történelmet. A nyugati kultúrában és hagyományban Attilát "Az Isten ostora"-ként ismerik, majd neve a barbarizmus és a kegyetlenség szinonimájává vált. A film a hun hadvezér Attila, és népe történetét mutatja be.

Évadok:

1

Stáblista:

Szereplők

Gerard Butler profilképe

Attila

Powers Boothe profilképe

Flavius Aetius

Simmone Mackinnon profilképe

Simmone Mackinnon

N'Kara

Valentinian

Alice Krige profilképe

Placida

Alkotók

rendező: Dick Lowry
forgatókönyvíró: Robert Cochran
zeneszerző: Nick Glennie-Smith
operatőr: Steven Fierberg
vágó: Tod Feuerman

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

10/10

Nagyon jó !

Válasz

Plaza cica paraszton azért felhúztam a szemöldököm.

Válasz

Olyan lett volna mint a Honfoglalás című bűncselekmény.

Válasz

Nyelvcsere?
Mint a hősi skótok, akik hősiesen angolzl beszélnek?
Ivanhoe, a szégyen?

Válasz

Mintha a Tanú lenne elidegenítve

Válasz

10/10

Szerintem jó!!!!

Válasz

6/10

Összességében ez a hosszú film alapvetően jó történelmi hűséggel mutatta be a történetet, bár véleményem szerint nem Gerard Butlernek kellett volna a főszerepet játszani, nem azért, mert nem olyan ronda a szerephez, hanem mert nem tartom jó színésznek. Való igaz, a csatajelenetek amatőr kidolgozásúak, olyan idétlenül szaladnak a katonák, a létszámuk is igen kevés, nem beszélve arról, hogy a római katonák nem szaladtak, hanem zömmel falanxban meneteltek. Azért nézhető film volt.

Válasz

Az IMDB szerint Litvániában forgatták, csak ennyi van megadva.

Válasz

Hol forgatták vajon?Van leírás róla valahol?

Válasz

2/10

Szomorú, hogy Attiláról filmet nem a magyarok csinálnak! Na azért ez látszik is rajta.

Válasz

Azért a Port odabiggyeszthette volna, hogy 1. és 2. rész... Így most az elsőről lemaradtam.

Válasz

Nagyon jól visszadta a történelmi szálat, eseményeket a film. Egyetlen hátrányát a látványt, vizualis effektek hiányát tudnám megemliteni. Az a hatalmas sereg nem tűnt egyáltalán hatalmasnak. Nem csak Attila, hanem a rómaiak seregének bemutatására pl. Olyan amatőrnek hatott az egész. A karakterek jók voltak(lévén ismert színészek alakították) , de mindig éreztem valami hianyossagot a dialógusokban IS. Olyan semmilyenek éreztem. Nem volt a színészek alakitásában brillirozas, nem érződött, hogy lubickolnak a szerepben. Olyan kötelezően lehozott munkának tűnt. Elmondjak amit kell, de nem éltek bele igazán magukat. Nem egy 300 vagy egy Gyűrűk ura de egynek elmegy,részemről egyszer nézhető film.

Válasz

10/10

Nálam tíz pont az opera, az énekesek, a kórus. Mesés! A díszletek és a jelmezek már nem annyira, de ez nem rontott a opera élvezetén.

Válasz

M

Válasz

10/10

Az Attila fényévekkel jobb mint Robin Hood.

Válasz

10/10

Ha monoteista vagy akkor igen, különben nem. Ez országonként változó.

Válasz

10/10

391
-
ben Theodosius császár államvallássá tette a kereszténységet, de az egyház felett a császár
hatalma érvényesült. Több egyházi központ jött létre. p
l. Róma, Jeruzsálem, Konstatntinápoly.
395 Róma kettészakadt
Nyugat
–
római Birodalom
Kelet
-
római Birodalom

Az egyházat Róma püspöke irányította,
aki felvette a pápa címet. (megszûnik a
világi hatalom egyházra gyakorolt
befolyása)

központja:
Róma

A pápa egyenrangú lett a császárral.

756
-
ban létrejött a Pápai Állam.
Az egyházat a császár irányította.
Központja Konstantinápoly.
A fõpapot pátriarkának nevezték.
A kora középkorban fokozatosan távolodott egymástól a nyugati és keleti kereszténység. A pápa és
a pátriarka kiátkozta egymást és 1054
-ben megtörtént az egyházszakadás, a szkizma.
római katolikus egyház
görögkeleti, ortodox egyház

nyelve: a latin

szert
artás rendje: kovásztalan kenyér
(Krisztus teste)

elfogadja a purgatóriumot (tisztítótûz)

görögkeleti, ortodox egyház
nyelve: görög
szertartás rendje: kovászos kenyér
tagadja a purgatóriumot

Válasz

10/10

Sok állatnak hihetetlenül bonyolult a szeme, mások boldogulnak szem nélkül is, bár fényérzékelõ foltjuk rendszerint még az egysejtûeknek is van.
Az egész felnõtt tengerisün egy hatalmas összetett szemként mûködik. A fény átszûrõdik az állat áttetszõ vázán, és a fényérzékeny sejtek képesek érzékelni az állatra vetülõ árnyék - egy potenciális ragadozó - irányát.

Válasz

10/10

szookedorina 2017 dec. 21. - 20:19:13 10/10 Előzmény Ljerk

Milyen a látásod?
Távollátó vagy rövidlátó?! Ha egyik sem akkor még nagyon biztosan sokat kell olvasnod a témában.

Válasz

Akkor vajon honnan jöttünk? Az Ural keleti oldaláról a mocsárból, 3-4 évszázad alatt íjfeszítõ lovas nomád néppé válóan?

A regéink Hunorról és Magorról beszélnek - aztán bejön a krónikákban a bibliai Noé vonal.
Részlet Kálti Márk: Képes Krónika (1358) c. munkájából:
"“… ezért nevezték Almus-nak, aki Eleud, aki Ugeg, aki Ed, aki Chaba, aki ETHELE, aki Benedkus, aki
Turda, aki Scemen (Szemény), aki Ethei (Etej), aki Opus (Apos), aki Kadicha, aki Berend, aki Zulca
(Zsolt), aki Bulchu (Bulcsú), aki Bolug (Balog), aki Zambur (Zombor), aki Zamur (Zámor), aki Leel
(Lél), aki Leuente (Levente), aki Kulche (Kölcse), aki Ompud (Ompód), aki Miske, aki Mike, aki Beztur
(Beszter), aki Budli, aki Chanad (Csanád), aki Buken (Bökény), aki Boudofard (Bondorfán), aki Farkas,
aki Othmar, aki Kadar, aki Beler, aki Kear, aki Keue, aki Keled, aki Dama, aki Bor, aki HUNOR, aki
NEMPHROT, aki Thana, aki IAPHET, aki Noé fia volt...”

A Habsburgok alatt meg már sem szittyák, sem hunok, sem bibliai leszármazottak nem vagyunk.

Oszt ki a sötét?

Válasz

Összes hozzászólás

Értékelés:

245 szavazatból

Szerinted?

500 hozzászólás

PORT.hu a Facebookon