Haumann Máté szereplése mint Szilárd Leó az Oppenheimer című filmben sokaknak felhívta a figyelmét arra, hogy magyar színész is szerepelhet egy Oscar-gyanús hollywoodi filmben. Vannak még páran hozzá hasonlók.
A Marsra Magyar! első hallásra talán nem annyira hívogató. Van benne valami, amire rá lehet csavarodni, egyeseknek cringe, másoknak meg elmegy, mint szódás a lovával. Szép is a költői nyelv eszközének, az alliterációnak a megjelenése, na meg az űr és a magyarság kettősének fura egyvelege is ad egy bukét ennek az egésznek, aminek köszönhetően nem lehet eldönteni, hogy ez most vagy nagyon szar, vagy nagyon jó.
Már ő is unja kicsit, hogy a mai napig a prodidzsájos figurával azonosítják, de egyrészt ennek köszönheti a karrierjét, másrészt az is egyfajta elismerés, hogy több mint 10 éve sem tud kikopni ez az ikonikus alakítása.
A Fapad már jóval a "homofób" törvény előtt megoldotta a sorozatban szereplő meleg karakter ábrázolását. Egyszerre mutatkozik meg a keresztény szeretet és az Istenfélő megvetés.