***SPOILER***
Egyetértek a meglátásoddal vagy másként megfogalmazva én is gondolom, így vélekedem róla. A feleség reakciója nemhogy túlzó, de számomra valahol még irreális is. A férj szerzet pénzt, hírnevet, jól bánt a feleségével az meg nemcsak megsértõdik, de egybõl el is hagyja, mert nem mondott el valamit, illetve hazudott neki is? Ha ez ilyen kardinális probléma, akkor mi lett volna ha például megcsalja, két hétig inkvizíció szintû kínzásokon kellet volna átesnie a fõszereplõnek?
Természetesen elfogadom, hogy vannak ilyen emberek, de azok szerintem nagyrészt magányosan élik le életüket.
***SPOILER VÉGE***

Igazad lehet. Már eltelt egy kis idõ, mióta láttam ezt a filmet, de nagy vonalakban emlékszem a lényegre. Elég sok folyamatosan aktuális erkölcsi kérdést feszeget. Néha van egy olyan kényszerem, hogy ha azt látom, hogy valamelyik szereplõ nem irányítja úgy az életét, ahogyan azt a lehetõségeihez képest megtehetné, akkor hajlamos vagyok kiegyenesíteni a történetet, magyarul némi tanáccsal szolgálni, hogyan tudta volna jobban menedzselni a saját sorsát. Ezért írtam, hogy meg kellett volna írnia még egyszer, de valóban nem lett volna már ugyanaz, mert neki más volt a célja az írással, mint nekem.
Minthogy azonban egy beteg lelkû embertõl nem lehet helyes döntéseket elvárni, ezért rájöttem, hogy nem kell kiegyenesíteni a történeteket, maradjon inkább itt-ott görbe és logikátlan az út, mert a való életben sem egyenes, és az ember a való életben is elköveti ugyanazokat a hülyeségeket, amiket az itteni szereplõk is elkövettek.
SPOILER
Úgy emlékszem, a srác, aki az öregember fiatalkori önmaga volt, sosem írt több regényt, csak ezt az egyet. Ezért alapvetõen valószínûleg azért nem írta meg még egyszer, mert nem az volt a célja, hogy író legyen, és nem motiválta a profit és megélhetés sem, hanem csak egyszerûen a kisgyereke elvesztése miatt érzett mérhetetlen fájdalmat akarta kiírni magából, hogy ne zakkanjon meg.Valószínû, hogy remekmû születéséhez kellenek nehéz élethelyzetek, és azok reális átélése, hogy a mû hiteles legyen.

A film végét csak sejtem, hogy jól értelmezem, és én úgy éreztem, hogy Dannis Quaid ( aki mellesleg elég nagyot alakított ebben a filmben) volt a megöregedett, befutott Rory Jansen, mert az emlékeiben visszapörgették a Zoe Saldana által megszemélyesített feleséget.
Azt viszont erõsnek érzem, hogy a nõ nem tudott neki megbocsátani. Más lett volna, ha valaki olyan mûvét lopja el, akit ismer, mert az nyilvánvaló plágium. De itt azért másról volt szó, egy ismeretlen szerzõtõl származó, megsárgult irományról, ami nem kell senkinek, csak neki, de neki nagyon.
Nem akarom felmenteni a bûnei alól, mert tényleg ellopta valaki másnak a gondolatait, és ez erkölcstelen. De kíváncsi vagyok, hányan tudnának ellenállni ekkora kísértésnek az õ akkori helyzetében. Mert õ maga sem volt tehetségtelen, és mégis állandóan visszadobták a munkáját, ami hervasztó érzés lehet. Mindemellett mindent elkövetett, hogy jóvátegye. Tényleg mindent, mert még az öreg is megbocsátott neki. Akkor egy feleség miért nem tud? A házasság nem arról szól, hogy az egyik megbotlik, és onnantól kezdve leírjuk, mert egy rohadék. Többet érdemelt volna ennél.
SPOILER vége.

A cselekményvezetés szempontjára vonatkozó meglátásoddal egyetértek, ez tényleg problémája a filmnek, bár én úgy értelmezem, hogy amikor készült akkor bizonyos tudatállapotban volt, majd kiírta magából a dolgokat és megváltozott. Emlékezetbõl újból megírni valóban megoldható, de az már nem ugyanaz.
Közepes alkotásnak tartom. Az a bajom a cselekményvezetéssel, hogy számomra több helyen kicsit unalmas, kiszámítható. Viszont tetszik a több szálon futó történet.

Késõ éjjel néztem meg, de megérte. Szép film volt.

Aki úgy érzi, hogy S P O I L E R gyanús a hsz. ne olvassa el a film megnézése elõtt!

Fame mondja az angol , hírnév mondja a magyar és ebben minden benne van HÍRT szerezni a médiában megjelenni, vágyakozást kelteni, szeretve lenni mások által talán ez a hírnév és persze még sok minden más.
Akarni valami nagyot, olyat amit csak én tudok, tiszteletet szerezni mások által boldogságot találni abban amit keservesen megszülök és átadni azt másoknak ez az alkotás szépségét az írás krédójt.
Igen, és a filmben is történnek csodák, mikor egy fogatókönyv és egy rendezés összefonódik gyökereik egymásba mélyednek és valami egészen új sarjad belõle egy új "élet" vagy csodálatos "virág" mint azt az üvegházi jelenetben láthatjuk, mert minden alkotás alapja az érzékeny figyelem ha társas mûfajról van szó.
Forgatókönyvrõl mely már alaphangjában magában hordozza a drámát a fura könyv a könyvben csavaros, izgalmas világát
örömöt és bánatot, érdekfeszítõt egy kis mikrokozmoszt, az elcseszett életet vagy csak a megbánást és a vezeklést.
Rendezõrõl aki "karmester" és alkotó egyben zsarnok vagy szülõ , könyörtelen elvevõ mint egy természet feletti lény ad és elvesz "életeket" képben fogalmazva.
Ami ezt megkoronázza az pedig a színészet és a színészek, ezek a félig emberek, félig félistenek akiknek nevük van és mégis miden nap új "bõrbe" bújnak, új identitásuk van, sírnak és nevetnek furcsa meg nem magyarázható érzelmi örvényekbe rántanak bennünket a megtapasztalás édes és keserû érzésébe.
A Lopott szavak mû és mûvészet elvételének keserû játéka, nevezhetjük ha akarjuk plágiumnak a jelentés ugyanaz. Míg szemünk elõtt bontakozik ki a regény a regényben motívum, addig olyan érzésünk van mintha egy kaleidoszkópon keresztül néznénk a történetet, megéljük Rory örömét és pokoljárását, majd az öregember keserûségét és végül Hammond kalandját õk mind a könyv lapjai mentén sorakoznak fel, hol tevékeny részesei a történetnek, hol pedig csak utalnak egymásra de mindenütt reagálnak, utalnak a másik jelenlétére. A felhjátékra utalt valaki de csak az idõ játéka az ami kissé hasonlatos a két moziban.
A regény köt össze életeket, választ el és viszi elõre a történetet, belõle merítenek életet és színeket az alkotók.
Így találkozhatunk csodálatos feleséggel, csábító nõvel akik megjegyzem, a film alap szereplõi, minden csak az õ személyiségükön keresztül szûrõdik át, a férfiak az õ reakcióik tükrében vállnak hús - vér szerepformálássá. Ide pontosan kellett Zoe Saldana vagy Olivia Wilde érzékeny, hol lírai szerepformálása, hogy Bradley Cooper,Jeremy Irons vagy Dennis Quaid reakciói melyek megint a zenébõl merítve mint egymásra épülõ szólamok hol átölelik , hol pedig eltaszítják egymást.
Egyszerû és köznapi történetet látunk peregni moziban, PC-k monitorjain de mindenhol átsugárzik az a fájdalmas és mindennapi élet a maga gyönyöreivel, bujával és megtisztulásaival ami sajnálatos módon nem minden film sajátja.
A Lopott szavak lehetnek a te szavaid, az enyémek, aki egy klaviatúra mögül akarom átérezni az írás mámorát, mindannyiunk kollektív élménye, a vágyódás jobbá tenni magunkat, érzéseinket, szebb világot teremteni.
Írni és rendezni az, az alkotói munka mely magában hordozza az aranymetszés lehetõségét amit én szülök meg és én varázsolok képre az ha jó kezekben van létre hozza a csodát a nagybetûs ALKOTÁST.
Lee Sternthal, Brian Klugman azzal az alkotói alázattal rendelkezik ami kevesek sajátja lehajol és felemel mint mûvész, ad és elvesz, fájdalmat és örömet pumpál belénk, gondolatokat arról amit mi is átélünk nap mint nap csak õk kicsit megemelik valamivel, amit mûvészetnek hívunk.
Már pedig ez sem kevés.

szerintem ez egy remek film
de milyan összehasonlítási alapja van ennek a felhõatlasszal?
még csak köszönõviszonyban sincsenek egymással és hozzáteszem a felhõatlasz is egy zseniális film.

Bocs, hülyeséget írtam, benne volt, hogyan került hozzá a kézirat. Csak lehet, hogy pont kimentem valamiért, amikor ezt történt. :)

Azt nem nagyon értettem, hogy került hozzá a sztori, nem magyarázták meg. Egyébként egy ilyen eset is csak azoknak az embereknek árt, akiknek van szívük és lelkiismeretük. Az igazi szemétládák emellett simán elmennek, és nem csinálnak belõle lelkiismereti kérdést, és nem is lesz bajuk belõle. Kérdés, hogy az ilyen emberek képesek e érezni emberi érzéseket.Egyébként meg nem tartom eléggé megalapozottnak az egész tragédiát, mert ha egyszer le tudta írni a saját gondolatait, akkor nem igaz, hogy egy szaros kis elkallódás miatt miért nem tudta megírni újra. A sztori ilyen szempontból egy kicsit bugyuta. Egyébként nagyon szép film, az igaz és ritka emberi értékekrõl, és az élet kegyetlen realitásairól.

Nézhetõ volt bár ez a fõszereplõ nekem unszimpatikus.

Jézusom THRILLER? Ezt meg melyik barom írta??????????????????

Köze nincs hozzá.

Kedves moderátor ezt sürgõsen változtassátok meg!

Fantasztikus film, na pl. ezerszer jobb a Felhõatlasznál.
Megint igaz a mondás: "A kevesebb, néha több".

Tetszett nagyon a vége, tetszett.


Azt mondanám besorolásként, hogy romantikus dráma.

Sajnálom, h Dennis Quid már ennyire megöregedett.

Nem estem hanyatt tõle, de kellemes kikapcsolódás volt.

Jó film, jó dráma. A Port hülyeséget ír, semmi köze a thrillerhez. Ez egy dráma, úgy hogy a romantikához csak kevés köze van, de sok érzelem van benne. Egészen átgondolt struktúrája van, érezni benne a koncepciót már az elejétõl fogva, jól van összerakva, nagyon tudatos mozinak éltem meg. Csak az idõben ugrál, de ez engem csak eleinte zavart, aztán otthonosan mozogtam az idõsíkok között. Nem egy többször újranézõs film, de nagyon sajnáltam volna, ha nem nézem meg. Ajánlott kategória, egy gyengébb 8/10-et adok rá.

Nagyon jó film! Bradley Cooper nagyon jól játszott.
Az egyén tragédiáinak megélése szempontjából minden dolgot elõvett ez a film, amelyet bárki a sajátjaiként tud bármikor érezni. A film a célját nálam elérte, hiszen folyamatosan gondolkodóba estem, miközben néztem, és miután vége lett. Ebben a témában ezer és egy könyv, vers, film jelent már meg, mégis a sok sz*r után -én speciel szívesen megnézek egy ehhez hasonlót.
9/10

Én is ma néztem meg, és én azt gondoltam SPOILER: hogy Dennis Quaid volt az idõsebb Bradley Cooper, és így igaz volt amit leírt, hogy egyszer valóban ellopott egy könyvet és így a maga fiatalkori éveit mesélte el, sztem.

Nagyon tetszett a film! Csak a végét nem értettem, azt hittem egy igaz történetet írt le, de mégsem?! :O

Korábban láttam,de nem volt idõm írni róla.

Imádom Bradley Coopert,bár igazából itt mindegyik színész a toppon van.Maga a film valóban egy dráma,szóval ez a thriller besorolás érthetetlen.
Néha én sem tudtam, most ki kivel van,de aztán helyrekerültek (azt hiszem) a dolgok :) Mi a corvinban láttuk,ott felirattal ment.Nem egy többször nézhetõ film,de nem volt rossz.Azért nem ájultam el tõle,hogy micsoda zseniális alkotás,de egy 8/10-et megérdemel. Fõleg,amilyen filmeket manapság kapunk.

Ez egy zseniális film, öröm látni ilyen Skyfall-szintû hulladékok után. Jeremy Irons minden megjelenését aranyba kéne foglalni, annyira fenomenális.

Nem is tudom, nehéz lenne igazán jókat írni errõl a filmrõl, de igazán nagyon rosszat sem tudok. Nálam pontosan ez az egyszer nézhetõ kategória, premier elõtt láttam, ez így rendben is van. Ha pénzt adtam volna érte, akkor sajnálnám, nem volt kidolgozott a sztori, sok rész volt benne unalmas és vontatott, de valóban voltak remek alakítások és izgalmas/tanulságos részek is. Nálam 6/10 pont... Nem nézném meg újra.