"kedvenc" jelenet, amikor újra hülyét csinálnak az oroszból, hogy már megint hol a fenében volt, amíg õk másztak, miért nem segített?
- aludtam.
- ah te idióta!

igen :D ráadásul abszolút nem hiteles a film, simán beszélgetnek felfelé, meg ilyenek....

igen, ez az ami rossz regényen alapján készült, egy idióta az irója, majd a kommentem végén megírom, szegény oroszból :) kazakhból egy idiótát csináltak.
szóval a film jól indul, de egy giccsparádé lett a végére, 3-masnál nem jobb.
Anatolij Nyikolajevics Bukrejev



orosz nemzetiségû kazah hegymászó, aki a világ tizennégy 8000 méter feletti hegycsúcsából hetet megmászott oxigénpalack nélkül. Tizennyolc sikeres csúcsmászást hajtott végre 8000 méter feletti csúcsokra 1989 és 1997 között.



Bukrejev kép.jpegBukrejevet nemzetközi szakmai körökben elismert hegymászónak tekintették (ennek oka részben az volt, hogy 1993-ban megmászta a K2-t, majd 1995-ben a Csomolungmát az Északi Gerincen keresztül), de igazán ismertté mégis attól vált, amit az 1996-os halálos Mount Everest-expedíció tagjainak megmentéséért tett. Az eseményt számos könyv megörökítette, többek között Jon Krakauer nagy sikerû mûve, az Ég és jég, mely kritikusan szól Bukrejev szerepérõl, vagy a Hegyi õrület címû könyv, melyet maga Bukrejev írt.

1997-ben Bukrejev megkapta a David A. Sowles Memorial Award kitüntetést az Amerikai Hegymászó Szövetségtõl. Három héttel a díj átadását követõen Anatolij Bukrejev lavina áldozata lett Nepálban, az Annapurnán

Bukrejev akkor szerzett igazi ismertséget, amikor 1996 májusában túravezetõként a Mountain Madness expedícióját vezette Scott Fischer társaként. Az expedíció egyike volt azoknak, melyek május 10-én próbáltak feljutni a Mount Everest csúcsára. Május 10-én, nem sokkal a csúcs elérését követõen szörnyû hóvihar csapott le a térségre, mely számos mászót arra kényszerített, hogy a csúcs közelében éjszakázzon, május 11-re pedig három expedíció 8 mászója veszítette életét. Bukrejev három, 8000 méter felett csapdába esett hegymászót mentett meg az éjszaka folyamán és a Mountain Madness-expedíció valamennyi ügyfele túlélte a megpróbáltatásokat.

Galen Rowell így írt Bukrejev mentõakciójáról a The Wall Street Journalban:

"A legcsodálatosabb mentõakciók egyike, melyet egyedül hajtott végre néhány órával azután, hogy oxigénpalack nélkül megmászta a Mount Everestet..."

Azonban az író Jon Krakauer általánosságban kritizálta Bukrejevet az Ég és jég címû könyvében. Késõbb Bukrejevet számos média megkereste és közölte reakcióit, õ pedig megírta saját Everest történetét a Hegyi õrület címû könyvben, melyet Gary Weston DeWalttal készített. A köztük lévõ ellentét lényege az, hogy merõben másként látták saját szerepüket a sajnálatos események láncolatában - Krakauer nyíltan kritizálta Bukrejevet azért, mert otthagyta az ügyfeleket a hegyen, talán ezzel okozva halálukat, míg Bukrejev igyekezett ezt cáfolni és a nyilvánosság elé tárni a valós eseményeket.

A vita legfõbb oka az, hogy Bukrejev úgy döntött, oxigénpalack nélkül mássza meg a hegyet, majd a sötétség és a vihar fenyegetésében az ügyfelek elõtt visszatért a táborba. Mindez úgy történt, hogy a katasztrófa napján az elsõk között érte el a csúcsot, ott maradt mintegy 1.5 órán át, hogy segítse a többiek feljutását, majd délután 5 óra felé, jóval saját csapatának tagjai elõtt leért a táborba. Saját visszaemlékezései szerint ezt megbeszélte az expedíciót vezetõ Scott Fischerrel, a leereszkedés oka pedig az volt, hogy forró teával várhassa a visszatérõket és baj esetén extra oxigénnel segíthesse ki õket a táborból.

Bukrejev támogatói kiemelik, hogy éppen azért volt képes mentõakciót végrehajtani és számos bajba jutott mászót levezetni a hegyrõl az éjszakai viharban, mert a csúcsmászás után hamar visszatért a táborba és volt elég ideje pihenni. Bukrejev kritikusai - köztük Krakauer - szerint azonban ha egyszerûen csak az ügyfelekkel maradt volna, akkor jobb esélyekkel le tudta volna vezetni õket a hegyrõl, azzal együtt, hogy Bukrejev ügyfelei mind megmenekültek, beleértve azt a hármat (Pittman, Fox, Madsen) is, akiket május 10-én mentett meg, miután kipihente fáradtságát és a hipoxiát. Az elhunyt hegymászók az Adventure Consultants-expedíció ügyfelei voltak, melynek vezetõje, Rob Hall maga is meghalt, amikor inkább úgy döntött, hogy segít egy ügyfelének a csúcs kései elérésében, minthogy visszamenjen és támogassa a többieket a biztonságos leereszkedésben.

Az "Ég és jég" címû könyvben megfogalmazott kritikára Simone Moro az alábbiakat mondta Jon Krakauernek:

"Ön nem érti, hogy Anatolij milyen ember volt valójában. Ön amerikai, õ orosz volt. Ön új a nyolcezresek világában, õ a maga korának legjobbja volt. Ön egy átlagos hegymászó, õ nagyszerû sportoló volt és egy született túlélõ. Ön anyagi biztonságban él, õ éhezett... Azt hiszem, Ön olyan ember, aki egy orvosi könyv elolvasása után a világ legjobb sebészeit is kitanítja az orvoslás csínjáról-bínjáról... ha valóban véleményt akar mondani Anatolij 1996-os döntésérõl, emlékezzen erre: EGYETLEN ügyfele SEM halt meg."

Az Everesten történteket követõen, az Egyesült Államokba való visszatérése elõtt Bukrejev megmászta a 8516 m magas Lhocét, mely az Everest szomszédságában fekszik. Úgy döntött, hogy egyedül vág neki a hegynek, remélte, hogy a mászás során leülepednek benne az események és megérti, hogy valójában mi is történt az Everesten.

Kilenc hónappal halála elõtt Bukrejev részletesen megálmodta az életét kioltó lavinát. Csupán a hegy neve hiányzott. Amikor barátnõje megpróbálta meggyõzni Anatolijt, hogy válasszon másik életcélt azért, hogy a végzetét, amiben Bukrejev meggyõzõdéssel hitt, elkerülje, Anatolij ezt válaszolta: "A hegyek az életem ... a munkám. Túl késõ van ahhoz, hogy bármi másba kezdjek." Az Annapurna alaptáborban található Bukrejev emlékhelye, melyen az alábbi idézet olvasható:

\"A hegyek nem stadionok, melyeken teljesítményt mutatok be, a hegyek katedrálisok, melyeken a vallásom gyakorlom... Úgy megyek oda, mint ahogy az emberek imádkozni mennek. Büszke csúcsaikról visszatekintek a múltba, álmodom a jövõrõl és szokatlan intenzitással megélem a jelen pillanatot is... látásom kitisztul, visszanyerem erõmet. A hegyek között a létezést ünneplem. Minden úton újjászületek.\"

http://kkbk.blog.hu/2015/11/15/eross_zsolt_halala_a_himalajan

Olvastam a könyvet. A legrosszabb fajta amerikai stílusú, szenzációhajhász iromány. Érezni rajta a kényszert, hogy a szerzõje minden mondatban, valami nagyon érdekeset akart közölni. A kevesebb több lett volna!

Hát, már a könyv is eléggé egyoldalú volt, ez a film viszont másfél óra öntömjénezés. Scott Fishert meg a vezetõit felelõtlen idiótáknak mutatja, pedig azt nem árt tudni, hogy az õ kuncsaftjaik közül senki sem halt meg és az egyedüli értelmezhetõ mentõakció Bukrejevé volt, miközben mondjuk Krakauer a sátorban aludt. Egyébként lehetett volna dél felõl is mutatni a hegyet, ha már arról másztak...

Sziasztok!
Hol tudom ezt a filmet megnézni magyar szinkronnal, vagy felíratozva? Elõre is köszönöm a segítséget.

Mivel a filmhez nem találtam feliratot, ezért csináltunk hozzá családilag: http://www.opensubtitles.org/hu/subtitles/4859977/into-thin-air-death-on-everest-hu
Kérem, hogy aki kipróbálta, értékelje az opensubtitles oldalon. Így lesz lehetõségem javítani rajta, ha szükséges.

A történet úgy lesz kerek, ha nem csak Krakauer könyvét olvassuk el hanem Anatolij Bukrejevét is. Más-más nézõpont a kettõ. Mindkét személynek valahol igaza van. Az viszont Krakauer könyvében nem tetszett hogy feltételez bizonyos dolgokat, amirõl nem lehet fogalma. Sajna ezt a filmet még nem láttam, mindig olyan csatornán adják, ha épp leadják, ami nálam nem elérhetõ.

Van TV függõség, film õrület, non-stop internetezés stb. Õszintén csodálkozom azokon, akik még nem kapták el a Google Earth függõséget. Egyszerûen megunhatatlan, és ahogy a tehnika fejlõdik, napról-napra jobb.
Google Earth-t minden háztartásba az idióta TV helyett!!!

A Himalája a legvégsõ (és gyakran halálos) gyönyörûség. Ezt nem szabad elfelejteni.:)

Jon Krakauer másik nagyon jó mûve az Into the Wild (Út a vadonba), ami nemrég ment moziban is. Az is igaz történetet dolgoz fel, nekem a film is nagyon-nagyon tetszett! Ha van módotok rá, nézzétek meg, és olvassátok el a könyvet!!!

Egyetértek. Tegnap este fejeztem be a könyvet. Biztos vagyok benne, hogy el fogom még olvasni valamikor. Azóta mint egy hülye keresek Everest cikkek után, képek után, bámulom a Google Earth-ben a nagy hegyet. A filmet sajnos nem láttam, de megyek és beszerzem valamelyik torrent boltban. :)

nagyon jo film volt,engem maximalisan lekötött plane hogy igaz törtenetet dolgoz fel a film

Akit igazán érdekel ez a téma, olvassa el a könyvet 'Into thin air' Jon Krakauer-tõl (magyarul 'Ég és jég', azt hiszem). Életem egyik legmegrázóbb olvasmánya volt. Az újságíró, aki egyébként a tapasztalt hegymászók közé tartozott, tárgyilagosan és a megrázóan írja le a történetet. Ennek ellenére sokan támadták a túlélõ szerzõt, legkeményebben az egyik áldozat közvetlen hozzátartozója. Elhunytak és túlélõk drámája, amelyben senki nem tehet igazságot. A két csoport vezetõje is odaveszett, akiknek szerintem nem róható fel semmi.
Nagyon érdekes a nepáli emberek és a Himalája (Mount Everest) kapcsolata. Õk a 'Világ tetejét' az istenek legfõbb Istenasszonyának tekintik, aki a legnagyobb tiszteletet érdemli. Ezzel szemben a hegymászók a dicsõségért akarják meghódítani a csúcsokat és az évek múltával egyre több nepáli család siratja elveszett fiát, akik teherhordóként vagy hegyi vezetõként vesztik életüket. A könyv idéz egy nepáli embert, aki siratja az Everest-et, mivel az idegenek megszentségtelenítik a hegyek legfõbb istenét és erkölcstelenné teszik a nekik segítõ sherpákat. Úgy emlékszem, még meg is átkozza azokat akik elvették a nepáliaktól azt ami nekik a legszentebb volt.
A filmet ajánlom megnézésre, bár még nem láttam. Nem fogok sietni a megtekintésével, mivel a könyv õszinteségét és valódi drámáját semmilyen film, fõleg hollywoodi, nem képes visszadni. Ugyanúgy, ahogy a holtakat sem lehet feltámasztani.

Ha alpinista vagy igen.

Valaki írjon már milyen!! Sajna, nem láttam...Érdemes??