A tavaly novemberben észrevett tumort idén februárban kiműtötték, de nem akart beszélni róla, mert nyugalomra volt szüksége.
Komoly betegséggel küzdött Keresztes Ildikó az elmúlt hónapokban: novemberben agydaganatot diagnosztizáltak nála, de nem kívánt beszélni róla, mert nyugalomra volt szüksége, és nem akarta, hogy az emberek találgassanak.
Most azonban a Nők Lapjának több részletet is elárult a betegségéről:
egy nap arra ébredtem, hogy rettenetesen szédülök, és hányinger gyötör. Először azt hittem, a front miatt van, vagy a kimerültség okozza, mert tavaly rengeteget dolgoztam. Ám mivel napokig nem múlt el, a barátnőm bevitt az Uzsoki Kórház sürgősségi osztályára. Befektettek, összevissza vizsgáltak, közben a szédülés elmúlt – valószínűleg egy vírus okozta –, de nem találtak semmit. Viszont az utolsó pillanatban csináltak egy agyi CT-t, és felfedeztek egy háromcentis tumort a homlokom mögött.
Akkor még nem lehetett tudni, hogy jó- vagy rosszindulatú-e a tumor, de mindenképpen el kellett távolítani:
...azt az érzést nem kívánom senkinek! Azonnal lepergett a fejemben, hogy meg fogok halni, rendben, nem félek tőle, de mi lesz az anyámmal, a kutyámmal, a szeretteimmel? (...) Néhány nap múlva kiderült, hogy hál’ istennek jóindulatú, de akkor is ki kell venni.
Végül február elején átesett az operáción, utána három hónapig nagyon szigorú pihenést írtak fel neki. Miközben lábadozott, sikerült feldolgoznia a történteket:
Csodálatos ajándékot kaptam a hatvanadik születésnapomra: egy pihenéssel töltött évet, amelynek során sem stressz, sem semmilyen tennivaló nem terhel, és végre elengedhetem magam, ez évtizedek óta nem adatott meg.
