A Bence kalandjai születésnapja és a költészet ünneplése egybe esik, ezért Bence elhatározta, hogy innentől április 11-én minden évben új dallal jelentkezik, így megérkezett a nehéz reggeleket indító Az a perc.
A Bence kalandjai Jobbágy Bence szólóprojektje, akusztikus dalok, versszerű dalszövegek találkozása. Első nagylemeze, a Tengerek tavaly ősszel jelent meg, melyet januárban Cseh Tamás és Bereményi Géza dalának feldolgozása, Az égboltapkájú követett, most pedig itt az Az a perc. A szám egy Varga Júlia-vers megzenésítése, az efféle feldolgozás pedig egyáltalán nem áll messze A Bence kalandjaitól. Az első, ezen a néven publikált dala is egy Kányádi Sándor vers nyomán született, az Álmodó, melyet pont A költészet napján publikált, így egyben ez a dátum vált A Bence kalandjai születésnapjává is. A következő évben a sor Juhász Gyula, Szerelem c. szerzeménye feldolgozásával folytatódott.
“Az Az a perc-hez és az ezt követő dalaimhoz szerintem kellett egy karantén. Utólag azt gondolom, hogy az, hogy nem játszottam jól begyakorolt koncertműsort hétről hétre, frissítőleg hatott a gitárjátékomra. Magamat kellett szórakoztatnom, volt időm kísérletezni és jobban belemenni olyan dolgokba, amikkel korábban nem foglalkoztam. Így történhetett meg, hogy ebben a dalban például klasszikus gitáron játszom, alternatív hangolásban, ami egész másfajta zenei gondolkodást és játékmódot igényel, mint amihez hozzá voltam szokva. A versekkel is nagyon jóba lettem, sokat olvasok mostanában és megszerettem ezt a fajta dalszerzést is, amikor nem egymásra épülő, egymáshoz kitalált, hanem már eleve meglévő alkotóelemeket gyúrok össze egésszé. Nem azt akarom mondani, hogy akkor ez mostantól így lesz és kész, hanem hogy nyitottabbá váltam ebből a szempontból is” – meséli Bence, akinek nem ez az első találkozása a költőnő verseivel. Korábban a Nemjónak jó is az ő versére, sőt születésnapjára íródott. A korábbi versmegzenésítések egyébként a Tengereken is helyet kaptak.
