Nem a vámpíros vagy zombis filmek viszik haza a legtöbb Oscar-díjat, sőt, és jól is van ez így. Olcsó, de ezerszer elővehető gondtalan szórakozást hoznak nekünk, és nem kérnek semmit!
Penge (1998)
Íme, egy korai Marvel film, ami még oly kevéssé viseli magán a későbbi nagy sikerek nyomait. Pedig a Penge a maga korában tényleg hasított, csak nem úgy, ahogy azt ma az MCU olyan produkciói teszik, mint mondjuk a Fekete Párduc. Ami azért vicces, mert Wesley Snipes eredetileg arra a szerepre ácsingózott, de végül be kellett érnie a félig ember, félig vámpír Pengével, bár kárpótlásként produceri titulust kapott. Az ő karaktere a kulcs a két faj között: erős és gyorsan gyógyul a sebe, tud a fényben is járni. Barátjával, a veterán Whistlerrel (Kris Kristofferson) a vámpírok ellen harcol gyerekkora óta, és most végre méltó ellenfélre akadt. A vérszomjas, átalakult Frost (Stephen Dorff) a vámpírok uralmát akarja megteremteni a Földön, de azzal nem számol, hogy Snipes még további két Penge filmre szerződött, így mindenképpen ő nyer!
Daybreakers - A vámpírok kora (2009)
Nem Ethan Hawke az egyetlen jó név ebben a filmben, de ő a legnagyobb meglepetés, hiszen ő mindig is művészfilmes pasas volt – és ez nem az. A jövőben járunk, ahol egy rejtélyes járvány a Föld lakosságának többségét vámpírrá változtatta – a többiek vagy bujkálnak, vagy vért csapolnak le róluk, de kezdenek kifogyni a készletek. Egyedül Dr. Edward Dalton kutatón múlik - aki szintén vámpír, de nem fogyaszt emberi vért -, hogy tökéletesítsen egy mesterséges vérkészítményt, aminek fogyasztásával a vámpírpopuláció fennmaradhat, és talán a megmaradt emberi életek is megkímélhetők. Naná, hogy megtalálja a csodaszert, sőt, a szérumot, ami visszaváltoztatna mindenkit emberré. És naná, hogy ezt a fővámpírok ellenzik! Lesz is móka és haddelhadd!
Átkozottak harca (2013)
Valamiből mindenkinek meg kell élnie, és hát lássuk be, Christopher Nolan vagy David Fincher nem Dolph Lundgrent hívja fel elsőként, ha főszereplőt keres. És Lundgren jó a gagyiban, ezt csinálja évtizedek óta, és ha neki nem gáz, nekünk se legyen az. Most egy zsoldost játszik – és mikor nem azt játszik? -, aki csapatával arra kap megbízást, hogy egy városban kutassák fel és menekítsék ki a vírusmentes embereket. Merthogy egy végzetes vírus elszabadult, megfertőzve az emberiséget, és a fertőzöttek zombiként élnek tovább. Ám a célterületen a különleges kommandóra zombik támadnak. Már-már alulmaradnak a túlélésért folyó harcban, amikor hősünk úgy dönt, hogy robotokat vet be a zombik ellen. Jól hallottátok, robotok zombik ellen!
(2016)
Ő is jobb filmekben kezdte, de Kate Beckinsale lett a szegény ember Milla Jovovicha, és az Underworld lett a Kaptár széria szerényebb képességű kistestvére, a másik műanyag női akcióhorror. Amiben a dögös, de hideg vámpírok és az izmos, izzadt vérfarkasok háborúja talán sosem ér véget, de mindig hoz még néhány váratlan fordulatot. Selene egyszerre próbálja túlélni a lycan klánok brutális támadásait és az őt eláruló vámpírok ostromát. Kevesen állnak az ő oldalán, de azt a néhány férfit most arról próbálja meggyőzni, hogy békét kell teremteniük - még akkor is, ha nem értenek semmi máshoz, mint a háborúhoz, és akkor is, ha az csak egy módon születhet meg: a végső, legnagyobb áldozat kell hozzá.
A Kaptár - Utolsó fejezet (2016)
Annak idején az Ötödik elemet nézve nem gondoltuk volna, hogy Milla Jovovich egyszer egy gagyi, de baromi sikeres horror franchise lévén lesz majd ismert. Pedig Milla már 2002 óta nyomja a Kaptár filmeket, aprítja az élőhalottakat, öli a mutáns dobermannokat és a gonosz óriásvállalat, az Umbrella embereit, miközben barátokat és szövetségeseket szerez, majd veszít el. Most, az utolsó részben Washington felé veszi az irányt, itt tart ki az emberi ellenállás utolsó, egyre gyengülő fészke, és hadd ne meséljük el a sztorit, mert igazán nem is fontos. A lényeg a sok gyilkos kunszt, merész kaszkadőrmutatvány és az, hogy Milla mellé mindig egy rakás más csinos lányt is bevesznek, hogy a férfi nézőknek kedvezzenek.
