Meryl Streep egészen különleges alakítást nyújt a jégszívű Miranda Priestly szerepében, akit egyértelműen a Vogue mindenható főszerkesztőjéről, a rettegett Anna Wintour-ról mintáztak.
Az ördög Pradát visel a Pygmalion klasszikus sémáját követi, amikor a csúnyácska, suta lányból valóságos hercegnő válik. Sok hollywoodi (romantikus) film hasznosítja újra és újra, ám ha jól csinálják, nem válik unalmassá az ezerszer látott sztori, pedig úgyis tudjuk, mi lesz a vége. Gondoljunk csak a Micsoda nőre, vagy a Neveletlen hercegnőre - bár mindkettőt Garry Marshall rendezte, és akkor már az életművéből vegyük ide a remek A vasmacska kölykeit is.
Genovia hercegnője után Anne Hathaway ismét eljátszotta a szeleburdi lányból ragyogó nővé változó, jól bejáratott figurát, ám Az ördög Pradát visel igazi ereje, és ami kiemeli a Pygmalionok közül, nem más, mint a címszereplő ördög, Meryl Streep. Persze Streep óriási színész, még egy körtét is emlékezetesen el tudna játszani, és itt is remekel, de attól válik igazán emlékezetessé a karaktere, hogy míg más filmekben az ilyen figurákról mindig kiderül, hogy azért a kőkemény, zord külső mögött, valahol mélyen ott lapul az érző ember, és egyik jelenetében itt is úgy tűnik, mintha megpendítenék ezt, ám kiderül, hogy nem, az csupán egy ügyes kis félrevezetés volt, mert
Miranda Priestly tényleg egy jégszívű, érzéketlen, gonosz nő, és pont.
A film alapjául szolgáló regényt Lauren Weisberger írta, aki egy ideig asszisztensként dolgozott a Vogue-nál, és a közönség számára hamar nyilvánvalóvá vált, hogy Mirandát a lap mindenható főszerkesztőjéről, a divatipar legbefolyásosabb nőjéről, a rettegett Anna Wintourról mintázta, akit a munkatársai többek közt csak tűsarkas Sztálinnak neveznek. A szóbeszéd szerint amint hírét vette, hogy film készül a regényből, Wintour kijelentette, hogy azok a divattervezők, akik részt mernek venni a filmben, soha többé nem jelenhetnek meg a Vogue hasábjain - ami nagyjából a karriergyilkossággal lett volna egyenlő. Wintour szóvivője tagadta, hogy bármi ilyesmit mondott volna, de azért a könyvről és a filmről nemigen esett szó sem a Vogue-ban, sem más népszerű női magazinokban. (A "tűsarkas Sztálin" karakteres személye máskor is megihlette a filmeseket: A hihetetlen család szuperhősjelmez-tervezőjének haja kísértetiesen emlékeztet Wintour védjeggyé vált bubifrizurájára, de ezen kívül számos egyéb áthallást is felfedezhetünk, Johnny Depp pedig elárulta, hogy a Charlie és a csokigyár Willy Wonkájának modorát részben a Vogue főszerkesztőjétől kölcsönözte.) Mindenesetre Wintour egy sajtóvetítésen megnézte a filmet - tetőtől talpig Pradában - és bevallotta, hogy korábbi szkepticizmusa ellenére élvezte a filmet, különösen Meryl Streep karakterét, annak "ellentmondást nem tűrő természete" miatt.
Streep Golden Globe-ot nyert alakításáért, Oscarra is jelölték, és maximalizmusát talán az jellemzi a legjobban, hogy a közös munka elején megdicsérte Anne Hathawayt, közölte vele, hogy örül a közös munkának, majd kis szünet után hozzátette, hogy "ez az utolsó kedvesség, amit mondok neked".
Noha személyesen csupán Valentino Garavani jelenik meg a filmben, a legnevesebb divattervezők adtak kölcsön ruhákat a forgatáshoz, mintegy egymillió dollár értékben - a filmtörténet legdrágább ruhatárát, miközben a költségvetés jelmezekre fordított része ehhez képest mindössze százezer dollár volt. A Meryl Streep által viselt ruhákat később egy jótékonysági aukción elárverezték.
Streep és Wintour a frissen bemutatott A Pentagon titkai kapcsán találkoztak, ugyanis a főszereplő, a Streep által megformált Katharina Graham Wintour közeli ismerőse volt. Az alábbi videóban Spielberg filmje mellett beszélgetnek még a Weinstein-féle szexuális zaklatási botrányról is, Az ördög Pradát visel is szóba kerül egy pillanatra, de szemmel látható, hogy mindketten jócskán megjátsszák magukat.
