Három különböző háború, három történet és megannyi, bár különböző okokból kettétört sors, mert a háború nem vicc, vagyis legalábbis többnyire nem az. Például ha Tom Cruise harcol!
Péntek: A fehér katona (2014)
A franciák számos nagyszerű filmet készítettek a számukra csúfos véget ért indokínai háborúról – ezt folytatták kicsivel később az amerikaiak, csak már vietnámi háború néven. A legismertebb ezek közül A 317-es szakasz, de Erick Zonca (Az élet, amiről az angyalok álmodnak, a kis tolvaj), a fegyveres konfliktus egyik különös epizódját feldolgozó munkája is megér egy misét. Hőse két fiatal katona, aki nem sokkal a II. világháború lezárása után érkezik Dél-Kelet Ázsiába, abban a hitben, hogy a megszálló japán hadsereget lefegyverezni küldték őket ide.
Ám hamarosan kiderül, mezítlábas, alig felfegyverzett parasztok ellen kell harcolniuk, akik a függetlenségért küzdenek, és ez egyik katona, Andre nem tudja ezt feldolgozni, átáll a vietkonghoz – ami viszont akkor még Viet Minhnek hívtak. Egykori barátja, az odahaza már a németek ellen is harcolt, most pedig egy különleges, az ellenség által rettegett kommandós egységet vezető Robert kapja a feladatot, hogy levadássza korábbi bajtársát. A történet valós esetet dolgoz fel, persze jócskán kiszínezve, és a készítők ugyan jóval kisebb költségvetésből dolgozhattak, mint amerikai kollégáik, de az A fehér katona így is látványos izgalmas darab
Szombat: Született július 4-én (1989)
Az egyik legismertebb vietnámi háborús filmet a háborút megjárt rendező, Oliver Stone és az ott egy sérülésben egész életére lebénult Ron Kovic hozta össze, az utóbbi önéletrajzi könyvéből, amiért mindketten Golden Globe-díjat és Oscar-jelölést kaptak, de ez elsősorban az egyébként július 3-án született és első komoly drámai szerepét eljátszó Tom Cruise filmje. Ő alakítja Kovicot, a lelkes, hazáját őszintén szerető fiút, aki önként jelentkezik a hadseregbe, hogy a vietnami háborúban szolgálja Amerikát – az ott harcolók zöme egyébként besorozott katona volt.
Az egyik összecsapásban szerzett súlyos sebesülés azonban kettétöri a férfi életét. Félig bénán, élete végéig tolókocsihoz kötve tért haza, ahol borzasztó nehezen megy számára a beilleszkedés, hamarosan ő lesz az egyik legismertebb háborúellenes aktivista. Bár a történet zöme a háborúellenes mozgalommal foglalkozik, a Vietnámban – valójában a Fülöp-szigeteken – játszódó, „vöröses színbe mártott” harcjelenetek azonban rendkívül izgalmasak. A film minden egyes jelenete ugyanis az amerikai zászló színeire lett megkomponálva. Nem csoda, hogy a vágásért Oscar járt, de a rendező egy szobrot, Cruise pedig egy jelölést kapott, illetve az igazi Ron Kovictól annak háborús kitüntetését.
Vasárnap: Afganisztáni víg napjaim (2016)
Kim Barker haditudósító 2011-ben megjelent, nagy sikert aratott könyve, a The Taliban Shuffle: Strange Days In Afghanistan And Pakistan az újságírónő kalandjairól mesél a frontvonalon és a nemzetközi tudósítók kétes hírű világában.Merthogy nem minden újságíró hős, aki a veszélyzónából tudósít: van, aki adrenalinfüggő és a kalandot keresi, van, aki így akar gyorsan előrejutni, és van, aki szinte véletlenül kerül egy olyan helyre, mint Afganisztán. Ilyen volt Baker is, aki képes volt nagyon is komoly dolgokról képes rendkívül szórakoztatóan írni, magát sem kímélve közben, hiszen arról is beszámolt, miként vált egyfajta adrenalinfüggővé, és hogyan kavart kollégáival, és ez az „anyag” felkeltette Tina Fey színésznő érdeklődését, aki egy ideje producerként is tevékenykedik.
Fey cége vette meg végül a megfilmesítés jogait, Fey természetesen lestoppolta a főszerepet - már csak azért is, mert nagyon hasonlít az írónőre - a rendezésre pedig a John Requa és Glenn Ficarra rendezőpáros (Focus - A látszat csal) vállalkozott – ők korábbi filmjükből hozták magukkal a csini szőke Margot Robbiet is, aki mellé Billy Bob Thornton, Martin Freeman és Alfred Molina is csatlakozott. Utóbbi játssza azt az afgán hadurat, akivel a háborúba is jócskán belekóstoló, annak számos borzalmát közelről megismerő újságírónő a legfontosabb interjúját készíti.
