Így készült A bombák földje, amelyért először kapott női rendező Oscart.
- Mark Boal forgatókönyvírótól származik az ötlet, aki hosszú időt töltött Irakban azokkal a hármas csoportokban dolgozó tűzszerészekkel, akiknek az utak és házak megtisztítása a feladatuk. Először csak egy cikket akart írni róluk, de aztán meglátta a témában a filmet, és elvitte az ötletet Kathryn Bigelownak.
- James Cameron volt az, aki meggyőzte volt feleségét, hogy rendezze meg ezt a filmet, Bigelow ugyanis eredetileg egy másik projektet tervezett. A filmet végül kilenc kategóriában jelölték Cameron Avatarjával szemben, és hat díjat nyert, köztük a legjobb filmnek járó elismerést.
- Eredetileg Colin Farrell, Willem Dafoe és Charlize Theron játszották volna a főszerepet.
- Azért kapta meg Jeremy Renner William James őrmester szerepét, mert Bigelow szerint "megvan benne a kellő veleszületett bátorság és önteltség". Látta őt a Kannibálban, és úgy érezte, hogy aki abban a szerepben kiemelkedő tud lenni, az nála is jól fog teljesíteni. Anthony Mackie és Brian Geraghty a Fél Nelsonban és a Bőrnyakúakban játszott kisebb szerepeikkel keltették fel a figyelmét.
- Jordániában forgatták a filmet, ahol az első héten olyan hőhullám volt, hogy az operatőr, Barry Ackroyd hőgutát kapott. Egy kuvaiti amerikai katonai bázison is szerettek volna forgatni, de nem kapták meg az engedélyt.
- A produkció nehezen tudta a legfontosabb stábtagokat szerződtetni a közel-keleti helyszín miatt. A stábban amerikai, jordániai, libanoni, angol, ír, német, marokkói, dán, tunéziai, kanadai, dél-afrikai, izlandi, iraki, líbiai, cserkesz, palesztin, örmény, svéd, ausztrál és új-zélandi állampolgárok is voltak.
- A film eredeti címe (The Hurt Locker, azaz „fájdalomszekrény") a vietnami háborúig visszavezethető katonai szlengkifejezés a problémával vagy fájdalommal járó helyzetre, például arra, amikor potenciális robbanás közelébe kell menni.
- A Jeremy Renner által viselt tűzszerészruházat teljesen hiteles. Egy ilyen, kevlárból és ballisztikus lemezekből készülő öltözet 36 kilót nyom.
- Minden jelenetben, ahol James a bombabiztos kevlárruhát viseli, valóban Renner látható a felvételen. A forgatáson a hőmérséklet rendszeresen meghaladta a 38 fokot, és a producerek eredetileg azt tervezték, hogy egyes felvételeknél dublőrt használnak, hogy csökkentsék annak kockázatát, hogy Renner hőgutát kapjon. Bigelow azonban úgy érezte, hogy egyik dublőr sem tudta imitálni Renner jellegzetes járását, így még a nagy totálokon is a színészt láthatjuk.
- A forgatás több napra leállt, miután Renner megbotlott és leesett a lépcsőn, miközben egy iraki fiút cipelt.
- Mark Boal forgatókönyvíró a DVD-kommentárban megjegyzi, hogy a Beretta 92FS, amelyet a taxis jelenetben kellett volna használni, fennakadt a vámon. A filmben látható 92-es beszerzése nehéz feladat volt, Boal végigjárta a helyi bárokat, hogy megfelelő pisztolyt találjon, de nem járt sikerrel. Végül talált egy jordániai tábornokot, aki átadta a producereknek a használt 92-est (amelyet aztán David Fencl fegyvermester alakított át vaktöltésesre).
- Bigelow szerint a hollywoodi filmekben látható robbanások nem hitelesek, és ennek a benzin túlsúlya az oka, ezeknek köszönhetőek az élénk narancssárga füstfelhők. A tűzszerészek által ismert robbanások sűrű, fekete, sötét, szürke részecskefelhők, és a rendező arra törekedett, hogy ilyen, minél hitelesebb robbanásokat örökítsen meg.
- A forgatás során három vagy négy kézi szuper 16 mm-es kamerát használtak, hogy dokumentarista stílusban vegyék fel a jeleneteket. Közel kétszáz órányi anyagot forgattak le, vagyis a végleges játékidőhöz viszonyítva arányaiban több felvételük volt, mint Francis Ford Coppola hírhedt eposzának, az Apokalipszis most!-nak.
- A bombakereső robotot a Northrop Grummantól kellett beszerezni, akik az amerikai hadsereg számára is gyártják ezek az egységeket.
- Bigelow megkapta a végső vágás jogát. A rendező azt állítja, hogy egyetlen leforgatott jelenet sem maradt ki a végső vágásból.
- Cameron az exfelesége filmjéről azt mondta, ez lehet az iraki háború A szakasza. Végül A bombák földjén lett az első modern háborús film A szakasz óta, amely elnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat.
- A csekély 12 millió dolláros hazai bevételével ez a legalacsonyabb bevételt hozó Oscar-díjas film (a legjobb film kategóriájában), azóta, hogy a box office eredményeket rendszeresen számolják, még az inflációval való kiigazítás nélkül is. A film az Oscar-gála idejére már ki is került a mozikból, így főleg a DVD-vetítéseknek, a kölcsönzéseknek és a jelentős kampánytevékenységnek köszönhető, hogy elvitte az Oscart az akkor minden idők legnagyobb bevételét hozó Avatarral szemben.
- Bigelow lett az első nő, aki elnyerte az Oscar-díjat, a BAFTA-t és a DGA legjobb rendezőnek járó díját. Ez az első olyan Oscar-díjas film is egyben, amelyet nő rendezett. Korábban mindössze három nőt jelöltek Oscarra a rendezői kategóriában (Lina Wertmüller - Pasqualino Settebellezze; Jane Campion – Zongoralecke, Sofia Coppola - Elveszett jelentés).
- Bigelow-nak a legjobb rendezői Oscar-szobrot Barbra Streisand adta át, aki tisztában volt az a díj történelmi jelentőségével, és a boríték kinyitása után megjegyezte: "Nos, eljött az idő".
- A filmet 2020-ban a Kongresszusi Könyvtár "kulturális, történelmi vagy esztétikai szempontból jelentős" alkotásként beválasztotta a Nemzeti Filmnyilvántartásba való megőrzésre. Ez a 21. század első legjobb film Oscar-díjasa, amely megkapta ezt az elismerést.
