Liptai Claudia és Pindroch Csaba is benne lehetett volna Tímár Péter 1997-es zenés nosztalgiafilmjében, ami máig tartó retróhullámot generált az ezredfordulón.
1. Ennek a filmnek köszönhető a máig tomboló retróláz?
Az 1997-ben bemutatott Csinibaba egyértelműen a '90-es évek egyik legnagyobb magyar közönségsikere volt, és valóságos retróhullámot generált az ezredfordulón. Ezen persze nincs is különösebb csodálkozni való, hiszen a zenés, tinglitangli történet 1962-ben játszódik: a KISZ meghirdeti a Ki mit tud?-ot, amelynek győztesei kimehetnek a vasfüggönyön túlra Helsinkibe, a Világifjúsági Találkozóra, ahonnan a főszereplő, Attila (Almási Sándor) szeretne továbbutazni az áhított Nyugatra...
Van, aki szerint a Csinibaba a Kádár-korszak iránt táplált nosztalgia miatt lett ennyire sikeres, mások szerint viszont pont azért, mert kifigurázta a Kádár-rendszer iránti nosztalgiát.
2. Egyáltalán nem gondolták a készítők, hogy ekkora siker lesz
A Indexen jelent meg még 2017-ben egy igen érdekes interjú Tímár Péterrel, a film rendezőjével a Csinibaba húszéves évfordulója apropóján, amelyben a rendező számos kulisszatitkot elárult. Például azt is, hogy kezdetben senki sem hitt a Csinibaba sikerében – olyannyira nem, hogy a forgalmazó Budapest Film kezdetben nem is nagyon akarta forgalmazni! Tímár még akkor sem értette a kirobbanó népszerűség titkát, amikor már több mint félmillióan megnézték a filmet a mozikban.
Aztán egy közönségtalálkozón egy ötven körüli nő felállt, és azt mondta, hogy köszönjük rendező úr, hogy megcsinálta nekünk ezt a filmet. Akkor esett le a tantusz, hogy én egyszerűen leszállítottam egy megrendelést. Ezt a társadalom rendelte meg, és iszonyú szerencsém volt, hogy a film engem választott.
3. Eredetileg nem is Tímár Péter lett volna a rendező
Szintén az Index évfordulós cikkéből derült ki, hogy Tímár csak akkor került képbe, amikor az eredetileg kinézett rendező nem vállalta. Bár másodikként kérték meg őt, egyből igent mondott, mivel akkor már hatodik éve nem forgatott egyáltalán semmilyen filmet.
4. Liptai Claudia és Pindroch Csaba is benne lehetett volna a filmben
A készítők ugyanis elhívták a Csinibaba castingjára az összes olyan akkori fiatal magyar színészt és színésznőt, aki a '90-es évek közepén-végén végzett a Színművészeti Főiskolán, vagy épp akkor járt oda.
Egy korabeli VHS-felvétel tanúsága szerint elment a szereplőválogatásra többek között Liptai Claudia, Pindroch Csaba, Fullajtár Andrea, Gryllus Dorka, Ullmann Mónika, Gubás Gabi, Homonnay Zsolt, Cseke Katinka, Mundruczó Kornél és Hevér Gábor is!
5. A Csinibabával megdőlt a hazai filmszakma negatív mítosza
A '90-es évek közepén ugyanis még masszívan élt a fejekben a pesszimista nézet, miszerint „nyereséges magyar film nem lehetséges”. Ehhez képest a hazai filmkritikusok kifejezetten jól fogadták a Csinibabát, a Magyar Filmszemléről pedig a legjobb filmnek járó díjat vihette haza.
A film népszerűsége a mai napig töretlen, egyes mondataiból (pl. „Tudok úszni, csak most nem jut eszembe!”) szállóigék lettek.
6. A Csinibaba népszerűségéhez a Kispál és a Borz is hozzájárult
Tímár Péter elmondása szerint hol a dalok szövegei alakították a forgatókönyvet, hol a kész történethez kerestek slágereket. Ezeket a számokat nem eredetiben akarta használni, mert nemcsak az idősebb korosztálynak, hanem a fiataloknak is szánta a filmet. Így eshetett meg például az, hogy a Kicsit szomorkás a hangulatomat ma már valószínűleg többen ismerik Lovasi András előadásában, mint az eredeti Németh Lehel-dalt.
7. Nagy Natália bakija végül benne maradt a filmben
Az egyik jelenetben a Mancikát alakító Nagy Natália a tó melletti védőkorlátnál sétál, ám az egyik hiányzó korlát miatt kis híján belebucskázik a vízbe, de még időben visszahúzza magát.
Ez a „majdnem beleesős” jelenet eredetileg nem volt benne a forgatókönyvben, a stáb is a jelenet felvétele közben vette észre, hogy hiányzik a korlát,
De mivel nem történt semmi komoly baj, és utólag még szórakoztató is volt, belekerült a kész filmbe.
8. Mit írt anno a Filmvilág a Csinibabáról?
Nádori Péter a patinás szaklap 1997/03-as számában szinte ujjongott, mert szerinte az 1989-es rendszerváltás óta (Hofin kívül) nem lehetett nevetni semmin sem Magyarországon. „A Lúdas Matyi megszűnt, a Rádiókabaré Farkasházy Tivadar vezetése alatt önismétlő nyavalygássá fajult, a televízióban Antal Imre ásatag faviccei uralják az úgynevezett szórakoztató műsorokat”, így Nádori kifejezetten üdítő újdonságként élte meg a Csinibaba humorát:
...ez az első magyar film, amely a néző orra alá tolja a szponzort, de a különösen paranoid egyedeket leszámítva menet közben mégsem lehet rájönni, hogy éppen reklámot láttunk. Nincs benne didaxis, szájbarágás: a Csinibaba vicces film arról, miért nem kéne úgy emlékezni a hatvanas évekre, mintha annyira viccesek lettek volna.
