1. Ez volt a korabeli Bosszúllók: Végjáték

Nem túlzás a kijelentés, elvégre minden idők egyik legnézettebb, sztárparádét felvonultató hollywoodi szuperprodukciója a maga 2,79 milliárd dolláros bevételével hol beelőzi az Avatart, hol lemarad mögötte az újbóli vetítések miatt a legtöbbet kaszáló filmek ranglistáján, de mindenképpen párba állítható vele az 1968-as Egri csillagok is. Ez ugyanis minden idők legnézettebb magyar filmje: nem kevesebb mint 18 millió darab mozijegyet váltottak rá! A szereposztása pedig igazán parádés volt: Sinkovits Imre tökéletes választás Dobó István hősi szerepére, Bárdy György neve összeforrt Jumurdzsákkal, de a kisebb szerepekben is olyan fantasztikus színészeket láthattunk, mint Gobbi Hilda, Major Tamás, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Bessenyei Ferenc, Agárdi Gábor, Mádi Szabó Gábor, Zenthe Ferenc, Rajz János, Koncz Gábor, Venczel Vera, Pécsi Ildikó és még sokan mások.

2. A kamerák mögött is a magyar filmgyártás színe-java szorgoskodott

A forgatókönyvet Nemeskürty István írta, aki több ponton változtatott Gárdonyi Géza történelmi regényén (ami ma már kötelező olvasmány minden iskolában). A díszleteket a kétszeres Balázs Béla-díjas Vayer Tamás és Szász Endre grafikus készítették – utóbbi csak azért tanult meg lovagolni, hogy rendszeresen szemmel tarthassa a nagy területre épült, óriási műfalakat és -bástyatornyokat. A rendező pedig az a Várkonyi Zoltán lett, aki korábban olyan Jókai-klasszikusokból forgatott nagyszabású kosztümös-történelmi filmeket, mint A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán.

3. Az egri vár mását Pilisborosjenő mellett építették fel

Kő helyett természetesen jórészt inkább fából. A forgatás során egyszer ki is gyulladt, és amikor a színészek menekülőre fogták, Várkonyi gyorsan összeterelte a stábot, a lángoló díszletek közé parancsolta a színészeket, és máris forgatni kezdett – kihasználva, hogy a szereplő rémülete és a vár pusztulása valóságos volt. Csak akkor fejezte be a munkát, amikor már tényleg életveszélyessé vált a helyzet.

4. A „karórás török” csak egy városi legenda

Számos városi legenda szól a filmben kiszúrt oda nem illő elemekről – ezek legismertebbike „a karórát viselő török”, akit mindenki betonbiztosan látni vélt az Egri csillagokban, csakhogy még a képmagnók korában sem tudta senki megmutatni egyetlen kikockázott tömegjelenetben sem. Pedig a pont az efféle városi legendák igazságtartalmának kinyomozására megalapított magyar oknyomozó portál, az Urbanlegends 10 éve már kiderítette: „a karórás török” legendája az alábbi forgatási kép nyomán szökkent szárba, majd terjedt el országszerte (immár a werkfotó nélkül).

5. Szekérderéknyi hibát találtak a filmben a bakivadászok 

Az Eger várát ostromló török sereget nem statiszták, hanem a Magyar Néphadsereg kiskatonái „alakították”: a forgatásra összesen 5000 sorkatonát vezényeltek ki. Ennek köszönhető többek között az a baki, hogy az ostromjelenet alatt számos janicsár olajzöld nadrágban és surranóban tűnik fel a falakon. Az Urbanlegends viszont nemcsak a török harcosok soraiban talált bakákat, hanem a várvédők közt is: például a Magyar Néphadsereg robbanó- és lőszerekhez értő honvédjét, aki nem középkori jelmezben, hanem a saját, zöld gyakorlóruhájában gyújtotta meg szakszerűen a híres-hírhedt tűzkereket!

6. Mit írt anno a Filmvilág az Egri csillagokról?

A patinás magyar filmes magazin 1958. február 15-én indult el, akkor még kisformátumú kétheti folyóiratként. Létay Vera vezetésével 1979-ben a Filmvilág havilappá alakult. Az újság archívumban pont erre az évre datálható az első említése az Egri csillagoknak – amit lényegében olyan, már-már a hollywoodi nagy filmekkel felérő, korszakos alkotásnak titulált Kovács András rendező egy vele készült interjúban, melynek az árnyékában a szerényebb büdzséből készült alkotásokra már nem is kíváncsi a magyar néző:

Huszárik Zoltánnak szerencséje volt, hogy amikor elkezdte, két évvel ezelőtt, még kapott elegendő szubvenciót. Most már elképzelhetetlen volna, hogy Csontváryját elkészítse. Az ilyen filmek kiesése önmagában is leszűkíti közönségbázisunkat, az a réteg pedig, amely az Egri csillagokra, A kőszívű ember fiaira ment be a moziba, ezután még elégedetlenebb lesz a magyar filmmel.

7. Megharapták az őrkutyák a díszlettervezőt

Szintén a Filmvilág írta meg 1980-ban az Egri csillagok kapcsán azt, hogyan járt pórul Vayer Tamás díszlettervező (és a Linda című tévésorozat Eősze rendőrőrnagya) a kultfilm forgatásán:

Hogy mire emlékszik vissza szívesen, szinte értelmetlen kérdés – rengeteg filmben dolgozott, köztük olyan, „díszlettechnikailag” fantasztikus feladatot jelentő „hollywoodi produkcióban” is, mint az Egri csillagok. (Ahol a díszletet őrző kutyák nem ismerték fel, ki jön ellenőrizni Eger művárát, és alaposan összemarták.)

8. Nem minden újságíró lelkesedett az Egri csillagokért

A korabeli Pest Megyei Hírlap például ezt írta:

A film legfőbb erénye: a látványosság. Nem volt még magyar film, amely egyszerre ennyi statisztériát vonultatott volna fel, mint az Egri csillagok. A nagy jelenetnél ötezer, török ruhába öltözött kiskatona rohamozza a Pilisborosjenőn kőből, fából és papírból épített egri várat. A roham valóban monumentális látvánnyal szolgál. A vár azonban annál kevésbé. Nagyvonalúság és kisstílűség együtt, az eredmény: középszerű. És ez a középszerű jelző sajnos az egész film jellemzője marad.

9. Pierrot készítette el az „Egri csillagok 2”-t

Marosi Z. Tamás, alias Pierrot, a '90-es években mint a Ganxsta Zolee & Kartel (valamint Sipos F. Tamás és a Pa-dö-dő) zenei producere lett országszerte ismert, de az ezredfordulótól a videójáték-fejlesztésbe (később pedig a társasjáték-kiadásba) is fejest ugrott. Legismertebb kalandjátéka a 2006-ban kiadott, interaktív filmnek is beillő Jumurdzsák gyűrűje volt, amelyben természetesen ezúttal is Bárdy György alakította a kultikus címszereplőt, a félszemű törököt.

A játékos viszont egy Jonathan Hunt nevű New York-i újságíró bőrébe bújhatott, akit Görög László személyesített meg. Hunt a ravasz fejtörőkkel és sok-sok párbeszéddel megbolondított történetben Eger virtuális másában kóricálva keresi égen-földön egy Ábray Pál nevű professzor leszármazottait, mert a prof annak idején levelezett Jonathan dédapjával, Samuel Hunttal, és állítólag feltalálta az időgépet, amiről ráadásul magának Gárdonyi Gézának is tudomása volt! Hamar kiderül, hogy egy Jámbor Mihály nevű öregúr (akit szintén Bárdy György alakít) további részletekkel is tud szolgálni, ám a következő nap sajnálatos körülmények között meghal, így Huntra hárul a feladat, hogy a végére járjon ennek az egyre rejtélyesebb ügynek. A 2009-ben a külföldi piacokat is meghódító kalandjátékban felvonult a honi színjátszás színe-java: Görög László és Bárdy György mellett Jordán Adél, Pásztor Erzsi, Kézdy György, Tóth Judit, Vallai Péter és Szerednyey Béla (valamint Ganxsta Zolee) keltette életre a történet szereplőit.

10. Pierrot később regénysorozattá bővítette az „Egri csillagok 2”-t

Bár a megjelenése idején a patinás GameStar játékmagazin 72 százalékos, pozitív értékelést írt a Jumurdzsák gyűrűjéről (külön kiemelve az érdekes alapsztorit, valamint Bárdy György és Kézdy György kiváló színészi alakítását), interaktív filmes-videójátékos formátumban végül nem folytatódott Jonathan Hunt egri nyomozása. Pierrot viszont nem hagyta veszni a franchise-t: 2011-ben megjelent a játék 400 oldalas regényváltozata az Alexandra Kiadó gondozásában (a kötet társalkotója az ismert sci-fi szerző és filmes forgatókönyvíró, Szélesi Sándort volt). Ezt később két további Jonathan Hunt-regény követte: 2012-ben jelent meg Az ördög köve, 2013-ban pedig a Magister M (utóbbi kettő esetében már nem Szélesi, hanem Gábor Endre volt Pierrot szerzőtársa), amelyekben „a szegény ember Indiana Jonesa” ezúttal „a magyar Faustként” ismert legendás tanár, Hatvani István, illetve Mátyás király titkait akarja kifürkészni.