A Katona József Színház előadását 2017. május 26-án mutatták be Székely Kriszta rendezésében. Brecht egyik klasszikusának ezen feldolgozásában a tér meglehetősen letisztult, kevés,jól alakítható elemet tartalmaz, melyek Szakács Ferenc tervezésében jöttek létre.
A nézők körben helyezkednek el, ami a krétakör mondán kívül is számos ponton kapcsolódik a drámához. A rendező ismételten nagy hangsúlyt fektet mind a külső, mind a belső vándorlásra, valamint ezek körkörösségére, ismétlődő jellegére. A karakterek képesek kiteljesedni a színpadon, folyamatosan jelen lenni, és emelni színészi játékukkal az előadás minőségét. Gruse (Pálmai Anna) jellemfejlődése olyan tiszta és kidolgozott, hogy minden pillanatát öröm nézni, a Szimonnal (Mészáros Béla) való közös jelenetek pedig érzelmekkel töltik meg az egyébként okos előadást.
Kocsis Gergő Azdak-ja gyakran bohóc, egy óriás gyerek, máskor pedig ő bír a legjózanabb ítélőképességgel, még akkor is, ha ez nem a szó szoros értelmében valósul meg. Pétery Bori mesélő szerepe és zenei betétei egyben tartják a szöveget azzal, hogy dramaturgiailag sokszor erősítik, sokszor pedig ellenpontozzák azt. A kivitelezés tartalmaz ugyan elemeket Brecht színházából, de többségében elrugaszkodik ezektől a klasszikus elidegenítő technikáktól. Amiben a rendezés újat tud hozni az az, hogy képes megtalálni és kiemelni a dráma humorforrásait, amiből rengeteg van, azonban sok értelmezésben ezek elvesznek a véres és megrázó jelenetek között. Az előadás az évadban utoljára június 21-én lesz látható a Kamrában, a 2018-as Pécsi Országos Színházi Találkozó versenydarabjai közé is bekerült, amely keretei között pedig június 7-én 19 órakor lesz megtekinthető a Pécsi Nemzeti Színházban.
Fotók:
Szokodi Bea
