Robert Downey Jr. pár éve azt nyilatkozta, hogy a színészet helyett elsősorban a feleségével közösen vitt produkciós cégével, a Team Downey-val fog foglalkozni – és bár a cég valóban dübörög, a színész ehhez képest most nyert egy Oscart az Oppenheimerért, és nem kevesebb, mint négy karaktert alakít egyszerre új sorozatában, az HBO MAX gyártásában, Viet Thanh Nguyen Pulitzer-díjas regénye alapján készült A Szimpatizánsban. Na jó, nyilván nem egyszerre játszik ennyi figurát, hanem felváltva, ami így is szép teljesítmény, de a széria nem elsősorban az ő extravagáns alakításai miatt izgalmas.

Nem Robert Downey Jr. az egyetlen nagy név itt, hiszen a sorozat rendezője, másik producere és társ-forgatókönyvírója a zseniális dél-koreai rendező, Park Chan-wook, akinek többek között a nagyszerű Oldboy-t (2003) köszönhetjük, de maga a történet nem koreai, hanem kicsit arrébb, Vietnámban kezdődik, pár hónappal a déli főváros, Saigon 1975-ös eleste előtt. Mintegy lábjegyzetként megjegyezzük, hogy kevésbé ismert, de nagyjából 350 ezer dél-koreai katona harcolt az amerikaiak és dél-vietnámiak oldalán a legnagyobb szövetséges kontingenst alkotva, talán innen a rendező érintettsége. Hősünk, az (egyelőre névtelen) Százados (Xuande Hoa) is Saigonban él, a dél-vietnámi katonai elhárításnak dolgozik és a Tábornok (Toan Le) szárnysegédje. Mivel Amerikában tanult ösztöndíjjal, ő a felettese és egy Claude nevű cinikus CIA-ügynök összekötője, aki sok fantáziát lát a rendkívül művelt, angolul is kitűnően beszélő fiatalemberben. Aki nem mellesleg a kommunisták beépített ügynöke, és aki kémként a kémelhárítókról jelent.

A Százados nehéz helyzetben van, mert elfogták azt a fiatal kommunista lányt, aki pont az ő jelentéseit szállította, és neki kéne belőle kiszednie a kontaktja nevét – akár kínzással is. Innen indul a történetünk, és ahogy egyre jobban megismerjük félig vietnámi, félig francia főhősünket, aki sok honfitársa számára is egyfajta „korcs”, úgy válik egyre izgalmasabbá a sorozat.

Merthogy lassan hősünk is kezd ráébredni, hogy a közelgő győzelem nem az ő győzelme,

annak gyümölcsét nem élvezheti, hiszen irányítói azt akarják, hogy kövesse az Amerikába menekülő Tábornokot, hogy továbbra is jelenthessen annak „ellenforradalmi” tevékenységéről. Csakhogy a diadalmas észak-vietnámi csapatok támadása miatt a kimenekítés káoszba és vérfürdőbe fullad, és a Százados is megtapasztalja, milyen barátokat és szeretteket elveszíteni, és megkérdőjelezik a lojalitása – mindkét oldal felé.

Park Chan-Wook tudja mit csinál és mit akar, még akkor is, ha egy számára idegen országban és korszakban mozog – a stáb eredeti helyszíneken forgatott Vietnámban, illetve a szomszédos Thaiföldön -, de minden az utolsó apró részletig a helyén van. És ezt ne úgy értsük, hogy a díszletesek, kosztümösök és a többiek jó munkát végeztek, hanem úgy, hogy tökéletesen sikerült megragadni a kor tárgyi kultúráján túl annak hangulatát, az egykori nyugatias Vietnám képét és a közelgő baljós vég előérzetét. Park azt is tudta, hogy nem egy egzotikus sorozatot készít, hanem a történet amerikai részét készíti elő, amely nagyrészt az emigráns vietnámi közösségben, vagyis két kultúra találkozása mentén játszódik majd – amit lassú adagokban kapunk, mert az HBO MAX a szokásosnál is lassabban, heti egy adagban, vasárnaponként ad le új epizódokat. És Amerikában megismerhetjük  Robert Downey Jr. három másik karakterér is, egy, Francis Ford Coppoláról mintázott filmrendezőt, egy egyetemi professzort és egy kongresszusi képviselőt. A dologban azonban az a szép, hogy bár Downey most is szórakoztatóan túljátssza a szerepét, sőt, szerepeit, nem akarja ellopni a show-t.   

A show-t ugyanis Xuande Hoa viszi, gyakorlatilag tökéletesen. Őt az élőszereplős Cowboy Bebopban és a Hungry Ghost minisorozatban láthattuk, de ismert arcnak aligha mondanánk, de pont ez a jó. Az Ausztráliában, vietnámi menekült családba született színész elképesztően hozza ezt a szorongó, de kifelé magabiztos, folyamatosan a lebukástól tartó, egyik világhoz sem igazán tartozó játszó figurát. Azt ugyan nem adja el, hogy félig francia lenne, de végig olyan elképesztő jelenléte van, hogy ez csak egy apró részletnek tűnik.

Hoa játékában van valami hipnotikus és elbizonytalanító,

és egy ilyen kémtörténethez, egy örökké a tátongó szakadék felett lebegő karakter eljátszásához pontosan ez kell. Kis szerencsével A Szimpatizáns az év egyik legjobb sorozata lehet, különösen azok számára, akiket nem csak a kémkedés érdekel, hanem a közelmúlt világtörténete is.

Értékelés: 9/10