A Colonia Dignidad névre keresztelt német kísérleti mezőgazdasági közösség hátborzongató történetét dolgozza fel az HBO GO-n látható, chilei-német együttműködésben készült Méltóság, de csak lassan esnek ki a csontvázak a szekrényből.
A Chilében a hatvanas évek óta működő Colonia Dignidad története egészen elképesztő, nem csoda, hogy az utóbbi években egy film és egy sorozat is megpróbálta feldolgozni mindazt, ami ott lezajlott. Az elsősorban mezőgazdaságból élő, szinte teljesen önellátó települést német bevándorlók alapították, bár nem háború után elmenekült náci háborús bűnösök, sokkal inkább egyfajta new age követő kísérletezők, akik ekkortájt sok helyen és sokféleképp próbálkoztak a világból való kivonulás ötletével. Csak, lévén németek, a jó zene, a hosszú haj és a felszabadult hangulat hiányzott, volt viszont fegyelem, szervezettség, aminek köszönhetően a mélyen vallásos Colonia a szűkebb régió fejlődését is eredményezte – ingyenkórházat működtettek többet között a helyiek számára, és még az sem zavart senkit, hogy szökevények rémes dolgokról számoltak be. Persze itt is volt egy karizmatikus vezető, bizonyos Paul Schaefer.
Csakhogy Schaefer nem csak remek szervező volt, hanem szexuális ragadozó és lelkes antikommunista, az NSZK-ból is gyerekmolesztálási vádak elől menekült, majd remek kapcsolatokat ápolt a Pinochet-féle katonai diktatúrával. Fegyvereket adott el nekik a német titkosszolgálat segítségével, sőt, fegyver összeszerelő üzemet is működtettek, Pinocheték pedig a telep jól kiépített pincerendszerét használták politikai foglyok kínzására és eltüntetésére – cserébe arany- és uránium bányászati koncessziót kapott. A történet ennél még cifrább, van benne eltűnt orosz matematikus zseni és sok minden más, a lényeg, hogy a szögesdróttal körülvett, őrtornyok által vigyázott Coloniának a demokratikus fordulat után is sok barátja maradt, de még több gyerekmolesztálási ügye lett, és ez vezetett a bukásához. És egy fun fact: a Colonia új menedzsment alatt, de ma is virágzik, de már Villa Baviera néven.
És ezt a sztorit filmes szemmel nagyon sok irányba lehet elvinni. Florian Gallenberger például a Pinochet-diktatúra bűneire hegyezte ki saját munkáját, a Coloniát (2015), míg a német-chilei koprodukcióban készült, az HBO-n most induló Méltóság – ez a Dignidad jelentése – egy nyakatekert családi dráma lett, meglepő módon nagyon nagy százalékban fiktív elemekből építkezve. Történetünkben a Schaefer (a mindig impozáns Götz Otto) után nyomozó fiatal államügyész, Leonardo Ramírez (Marcel Rodriguez) maga is áldozat, hallgatásával pedig cinkos volt. Szerepel itt egy szép szőke lány (Jennifer Ulrich), aki szökne, de nem tud, az ügyész felesége (Martina Klier), aki a furcsán viselkedő német nagykövet munkatársa, illetve egy helyi rendőrnő (Antonia Zegers), aki eleinte nagyon segítőkész, aztán elkezdenek előkerülni a csontvázak is a szekrényből – úgy értem, tényleg kezdenek előkerülni a csontvázak.
A Coloniában felnőtt, a múlt által gyötört, és ezért sokszor bizonytalan ügyész alakja annyira mondvacsinált, hogy az az első perctől kezdve rányomja a bélyegét az egész produkcióra, ráadásul az őt játszó Rodriguez sem tud átütő lenni. Kétségtelen, hogy van a sorozatnak egy markáns, borongós hangulata – ezt képezi le a Colonia körüli kukoricaföldek felett szálló reggeli pára sokszor mutatott képe is -, de nem tud olyan tempót felvenni, amitől izgalmassá válhatna, ami azért bizarr, mert az alapjául szolgáló történet hátborzongatóan izgalmas. Túl sok időt töltünk egy-egy szereplővel, anélkül, hogy bármi érdemlegeset tenne – a harmadik epizód táján előkerül egy pisztoly, és olyan sokáig nem csinálnak semmit vele, hogy már tényleg nagyon dühös voltam a bénázásra -, az új szereplőket pedig ügyetlenül léptetik be, és hasonlóan ügyetlenek a visszaemlékezős részek, pedig sok van belőlük. Ez egy drámai sorozat, de nagyon ritkán érezni az igazi drámát, pedig az érdekes megközelítés lett volna. Mármint az, hogyan nő fel ennyi trauma, megaláztatás és erőszak közepette – ebből azért átjön valami, de sokkal több is átjöhetett volna.
