Glenn Gordon Caron sűrűn látogatja a Die Hard-filmek sztárját, aki sajnos már nem mindig ismeri fel, viszont nagyon örül annak, hogy A simlis és a szende népszerűsége a '80-a évek óta töretlen, és már a Hulu kínálatába is bekerült.
Bruce Willis kultikus '80-as évekbeli tévésorozata, a nálunk A simlis és a szende címen ismert Moonlighting ezen a héten került fel az egyik legismertebb streaming szolgáltató, a (Magyarországról sajnos egyelőre nem elérhető) Hulu kínálatába, így a külföldi sajtóban sorra jelennek meg az ezzel kapcsolatos hírek.
A The New York Post például a széria atyját, Glenn Gordon Caront idézi, aki maga is nagyon örül annak, hogy ennyi évtized után is óriási népszerűségnek örvend a krimisorozata, és biztos benne: a színészi pályától nemrégiben elköszönő, demenciával küzdő Bruce Willis is örül a kitartó sikernek.
Tudom, hogy nagyon örül, hogy [A simlis és a szende] elérhető lesz az emberek számára, még ha ezt nem is tudja most elmondani nekem. Amikor még vele tudtam tölteni valamennyi időt, mielőtt a betegsége miatt olyan nehézkessé vált volna számára a kommunikáció, mint most, beszéltünk róla [hogy A simlis és a szende egy hosszú egyeztetései procedúra után egy streaming szolgáltatóhoz fog kerülni], úgyhogy tudom, hogy nagyon izgatott. Tudom, hogy ez sokat jelent neki.
Glenn Gordon Caron arról is mesélt, hogy igyekszik havonta találkozni Bruce Willisszel, aki szerinte ilyenkor felismeri őt, még ha csak rövid időre is.
Az az érzésem, hogy csak az első három percben tudja, ki vagyok. Régebben falta a könyveket – bár ezt titkolta a nagy nyilvánosság előtt –, most viszont már nem olvas. Már nem állnak rendelkezésére a megszokott kommunikációs lehetőségek, de ő mégis Bruce maradt. Amikor vele vagy, tudod, hogy ő Bruce, és hálás vagy, hogy ott van. Az életöröme azonban már eltűnt.
Ahogy arról mi is beszámoltunk itt a PORT.hu hasábjaim, a kezdeti, afáziáról szóló diagnózist követően derült ki, hogy Bruce Willis állapota a beszédképtelenségből a demenciának egy olyan változatába fordult át mostanra, ami már nemcsak a beszédkészségre, de a mozgásra, sőt a személyiségre is kihat ez az ún. frontotemporális demencia).
