Dr. Quincy Fortier valóban fantasztikus eredményeket ért el termékenységi klinikáján, a hozzá forduló nők többsége hamarosan teherbe esett, csakhogy a doktor úr nem a férj, hanem a saját spermáját használta, és ez még csak a sztori eleje.
Van olyan, hogy egy dokumentumfilm izgalmasabb, mint egy nagy költségvetésű, sztárokkal teletömött hollywoodi játékfilm. Vagy legalábbis valószínűtlenebb. A nemrég bemutatott Három egyforma idegenben (2018) egymást korábban sosem látott egypetéjű ikrek találtak egymásra, hogy aztán kiderüljön, hogy egy sötét, titkos társadalmi kísérlet részeseként láttak napvilágot, és hasonló témát érint az HBO gyártásában készült Istent játszva. Ami az év egyik legbizarrabb fordulatait tartogatja a néző számára.
Pár éve egyfolytában családfa kutató hirdetésbe botlottam a neten, amik mind azt ígérték, hogy segítségükkel kideríthetem, hogy kik voltak az őseim, milyen vér folyik az ereimben. A jelek szerint ezekből az is kiderülhet, hogy kik a rokonaim – amennyiben elég sokan végeztek hasonló teszteket és elég nagy a mintavételi lehetőség. Ezt tudta meg az egykori nyomozónő, Wendi Babst is, aki nyugállományba vonulása után unaloműzésből vett kevesebb mint 70 dollárért egy ilyen készletet, amiből kiderült, hogy rengeteg olyan féltestvére és unokatestvére van, akikről az életében nem hallott. És a legtöbbnél valahogy felmerült a Fortier név. Dr. Quincy Fortier több Las Vegas-i termékenységi specialista, volt, aki hosszú, a negyvenes évektől egészen a kétezres évekig nyúló pályafutása során több száz, ha nem több párnak segített, akik nem tudtak teherbe esni. Csakhogy Dr. Fortier a saját spermáját használta a nők megtermékenyítésére, a párok tudta és beleegyezése nélkül.
Ahogy Hannah Olson rendezőnő Wendi Babst oldalán nekiáll a nyomozásnak és az események visszafejtésének, egyre több verzió kerül elő, a legtöbbször felülírva az előző változatot. Az első verzió szerint a jó doktor csak segíteni akart, a párok meg gyereket akartak és azt is kaptak, így is jobban jártak, mintha üres kézzel mentek volna haza. Ebben a verzióban a doktor csak összekeverte a saját spermáját az apáéval, azért, hogy azok „jobban ússzanak”, vagy egyszerűen azért, mert a férj spermája nem volt elég jó - vagy mert a saját spermáját és génjeit jobbnak találta. Ez elég kacifántos sztori, de van durvább is. Lassan kiderül, hogy bőven akadt olyan nő is, aki nem akart gyereket, csak egy vizsgálat miatt kereste fel a doktort, mégis teherbe esett, és itt már nagyon gázos a történet, de tovább is van. Bár Dr. Fortier korábban megszólított gyerekei mintaapaként írták le, kiderül, őket is rendszeresen bántalmazta szexuálisan – a lányokat és a fiúkat egyformán. Azért az elég megdöbbentő, amikor a doktor fia azt mondja: „Akkor tett a legboldogabbá, amikor láttam a koporsóban feküdni. Akkor biztonságban éreztem magam”.
Itt nem állunk meg, mert tovább is van, akadnak durvább dolgok is, de van egy szép oldala is a történetnek. Merthogy a legtöbben azok közül, akik nem tudták, hogy Fortier a biológiai apjuk, eddig furcsa bizonytalanságban éltek. Az egy dolog, hogy volt, aki szőke, kék szemű kisfiúként valóban kakukktojás volt nagyrészt őslakos indián vérű családjában, a másik dolog, hogy volt, akinek a nevelőapja erőszakos, rémes ember volt, így megkönnyebbült, hogy nem AZOKAT a géneket örökölte, de a megszólaltatottak többsége tényleg úgy nőtt fel, hogy kívülállónak érezte magát a saját családjában. És itt jön még egy csavar, csak kicsit más: a gátlástalan doktornak, aki még az ezredforduló után is „praktizált”, tényleg jó génállománya volt, utódai rendre kifejezetten magas intelligenciájú, érzékeny emberek. Akik most elgondolkodhatnak azon, hogy mit és miért örököltek attól a férfitól, akit nyilvánvalóan nem tekintenek az apjuknak.
A film rengeteg olyan kérdést vet fel, amit nem akar maga megválaszolni, tehát van min elgondolkodni. Például kijózanító utógondolatként még közlik velünk: az utóbbi időben további legalább két tucat nőgyógyászról derült ki, hogy pácienseik tudta nélkül szintén a saját spermájukkal termékenyítették meg őket.
Értékelés: 8/10
