Az UEFA a saját csatornájára gyártott egy négy részes minisorozatot arról, hogyan dolgoznak a játékvezetők, és hogyan segíti a munkájukat a videóbíró, ami unalmasan hangzik, de nem az!
Annak idején a FIFA saját dicsőségét megénekelve készíttette el nagyrészt saját költségen – a büdzsé 90 százalékát a szervezet állta – csupa nagy névvel A közös szenvedély (2014) című filmet arról, hogyan is jöttek ők létre, hogyan néztek szembe a kihívásokkal. Pocsék is volt, hiába játszotta Tim Roth Sepp Blattert. A „konkurens” EUFA (Európai Labdarúgó-szövetség) nem dédelget hasonló megalomán ambíciókat, de végül ők is a saját tartalom készítése mellett döntöttek, viszont nem rugaszkodtak el a valóságtól. A frissen létrehozott, regisztráció után ingyen nézhető UEFA.tv-n – ahol a most futó Bajnokok Ligája és Európa liga meccsek összefoglalói is megnézhetők – egy négy részes dokumentumfilm sorozatot indítottak Man in the Middle címmel a meccsek legizgalmasabb, de nem feltétlenül legnépszerűbb szereplőiről, a bírókról. És a náluk is többször anyázott szereplőről, a VAR-ról, vagyis a videóbíróról.
A bírókat nem szoktuk dicsérni, ha jól döntenek – vagyis annak a csapatnak kedvezően, akiknek drukkolunk – az pusztán annyit jelent, hogy végzik azt a munkát, amiért fizetik őket, ha nem, akkor jöhet az anyázás, annak találgatása, hogy alapból a másik csapatnak kedvez vagy csak hülye ahhoz, amit csinál. A Man in the Middle mégis nekik próbál igazságot szolgáltatni, megmutatva, mennyire elkötelezettek, mennyire szeretik a sportot, és milyen komolyan veszik a munkájukat – és hogyan dolgoznak a videóbíróval. A széria a 2018/19-es Bajnokok Ligája körrel indít, és véletlen vagy sem, de ekkor vezették be a sokak által vitatott, de végeredményben rendkívül hasznos videóbíró használatát. Ez önmagában nem lenne túl izgalmas, legfeljebb a Liverpool szurkolók izgulhatnak újra rá csapatuk nagy menetelésére, az viszont tényleg érdekes, hogy egyrészt megtudjuk, hogyan működik a gyakorlatban a VAR, másrészt halljuk, miként kommunikál a bíró a játékosokkal.
Merthogy mindig azt látjuk, hogy a játékvezető nagy átéléssel bólogat, miközben az egyik kezét a headsetjén tartja, esetleg kikocog a pálya szélén lévő monitorhoz, most viszont a konkrét párbeszédeket halljuk, ami tanulságos – olyan, mint egy katonai akció irányítása -, a játékosokkal való való kommunikációból pedig csak a szigorú kézmozdulatokat láthattuk. Most viszont halljuk, hogy teszik rendre a túl látványosan ünneplő Messit, vagy hogy csendesítik el a hőbörgő Diego Costát, példának okáért. Nyilván a legérdekesebb a meg nem adott gólok kérdése, és ezeket tényleg élmény visszanézni – a csúcs az, amikor a Slavia – Inter meccsen pár másodperc alatt adtak meg egy büntetőt és érvénytelenítettek egy gólt a másik oldalon. Érdekes módon a megadott és meg nem adott piros lapokról kevesebb szó esik. Pedig azt is néztem volna.
És jöhet a névsorolás, mert a sorozat készítői igyekeztek megtalálni a legszimpatikusabb bírókat, a német Felix Zwayert, a francia Clement Turpint, a szlovén Damir Skominát, a holland Björn Kuiperst, a lengyel Szymon Marciniakot vagy a román Ovidiu Hategant, melléjük csapták az UEFA játékvezetőkért felelős tisztségviselőjét, Roberto Rosettit, és kapunk egy tényleg alapos és részletes képet a bírók munkájáról, amitől talán kicsit másként fogunk rájuk nézni. Vagy nem.
