West Side Story  (1961)

New York West Side negyedének utcáin vívja harcát a helybéli fehér fiúkból és a Puerto Ricó-i bevándorlókból álló két banda. Az egyik táncos szórakozóhelyen találkozik egymással Tony (Richard Beymer), a Jets vezetője és a konkurens bandához tartozó csinos, Maria (Natalie Wood). A két fiatal első pillantásra egymásba szeret.

Felcsillan a remény, hogy szerelmük talán véget vet a régóta tartó gyűlölködésnek.

Az összeütközés azonban elkerülhetetlen, az egyik összecsapásban Tony megöli Maria bátyját. A Leonard Bernstein zenéjére lüktető musicalből 2021-ben nem más, mint Steven Spielberg készítette el a saját, lüktető és nagyon szerethető verzióját.

Manhattan (1979)

Isaac Davis, a sikeres vígjátékíró (Woody Allen) otthagyja televíziós állását, csak azért, hogy minden idejét a regényírásnak szentelhesse. Ám írás helyett inkább megpróbál magyarázatot találni elhibázott életére és a nőkkel való szerencsétlen kapcsolatára. Egyelőre nem sok eredménnyel. Felesége, Jill (Meryl Streep) elhagyja, hogy végre összeköltözhessen leszbikus szerelmével. Isaac szerelme, a középiskolás Tracey (Mariel Hemingway) szintén szakít vele, mert még fiatal és tanulni akar. Mary (Diane Keaton), a túlképzett és túl neurotikus újságírónő pedig, akit a legjobb barátja mutat be neki, pont olyan, mint ő, épp ezért elviselhetetlen. Woody Allen ezzel a filmmel is szerelmet vall állandó lakhelyének, a piszokban és nyüzsgésben is légiesen elegáns Manhattannek – amit később Európa kedvéért hagyott el, amikor végképp elfogyott a mondanivalója.

Harry és Sally (1989)

Harry Burns (Billy Crystal) és Sally Albright (Meg Ryan) először az egyetemi évek alatt találkoznak, egy közös autóút során. Rögtön tisztázzák: férfi és nő között nem lehet barátság, azt mindig tönkreteszi a szex. Öt év múlva egy repülő fedélzetén lelkesen számolnak be egymásnak új partnerükről. Újabb hat év, és egy könyvtárban futnak össze, hogy legfrissebb csalódásaik miatt keseregjenek. Miközben két legjobb barátjuk egymásra talál és összeházasodik,

Harry és Sally egyre jobb barátok lesznek  akik New York legkülönbözőbb helyszínein találkoznak,

mígnem egy éjszaka az ágyban is egymásra lelnek – de lehet, hogy pont nem erre volt szükségük. Az azóta ikonikussá vált álorgazmus jelenet helyszíne, a Katz’s Delicatessen, Manhattanben ma is nyitva áll és várja az egyik legokosabb romantikus vígjáték rajongóit.

Amerikai pszichó (2000)

New York nem csak a sokszínűséget képviseli a világ szemében, hanem a pénz hatalmát is, és így a kapzsiságot és a könyörtelenséget is – nem véletlen szól annyi film a Wall Streetről. Patrick Bateman (Christian Bale) is a Wall Street-en dolgozik, nappal, este pedig gyilkol. Miközben a külsőségek, az apró részletek megszállottja – egy kevésbé sikerült névjegykártya is gyilkos dührohamot vált ki belőle -, ismerősöket és ismeretleneket mészárol le különös kegyetlenséggel, nem válogatva az eszközökben.

Indítéka nincs - hacsak az ölés gyönyöre nem számít annak.

A film alapjául szolgáló, elképesztően sikeres Bret Easton Ellis regény a yuppie generáció üres esztétikummal leplezett könyörtelenségét mutatja be NAGYON hatásosan, Bale pedig most is zseniális.

New York bandái (2002)

Martin Scorsese filmje a polgárháború alatt az 1860-as években, Manhattan déli részén játszódik. Ez az Öt Pont, a város legszegényebb környéke, ahol folyton rivális bandák vívtak háborút az utcák feletti hatalomért. A Wall Street üzleti negyede közé eső terület, ideális terep volt a legkülönbözőbb illegális tevékenységekhez, ahol egy bizonyos Hentes Bill (Daniel Day-Lewis) volt az úr. Aki gyűlölt és üldözött minden bevándorlót, főleg az íreket, és minden évben megünnepli az ír bandavezér feletti győzelmét – csakhogy nem sejti, hogy annak fia (Leonardo DiCaprio) időközben a bizalmába férkőzött. Martin Scorsese az egykori városképet jelenítette meg és

egy olyan korszakot mutat be, amely sorsfordító volt New York szempontjából

– Hentes Billt pedig valós személyről mintázta, Daniel Day-Lewis pedig minden idők egyik legjobb filmes gonoszát hozta ki belőle.    

Az utolsó éjjel (2002)

A New Yorkban játszódó film zömét ugyan 2001 nyarán forgatták, de a szeptember 11-i terrortámadás alapvetően határozta meg a végeredményt: számos új jelenetet csaptak hozzá, a párbeszédek egy részét átírták, hogy valahogy feldolgozzák azt a sokkot, ami a várost és az országot érte. Ebben nincs semmi hazafiaskodás, csak a döbbenetet, a veszteséget szőtték bele az amúgy sem optimista történetbe – ami így már a városról is szól. Hősünk, Monty Brogan (Edward Norton) számára vészesen fogy az idő - 24 órán belül börtönbe vonul, hogy letöltse hétéves büntetését, amit kábítószerrel való kereskedésért kapott. Utolsó szabadon töltött napján Monty újra felkeresi apját (Brian Cox), aki soha nem hagyta cserben, és találkozik néhány régi barátjával. Vele van barátnője, Naturelle is (Rosario Dawson) - talán éppen ő volt az, aki feladta a rendőrségnek?

Cloverfield (2007)

Egy New York-i baráti társaság búcsúbulit rendez, mert egyikük külföldön kapott munkát, de az este egészen váratlan fordulatot vesz, amikor a partizókkal teli terem hirtelen megrázkódik. A társaság elcsendesedik, meghallgatja a tévében a földrengésről tudósító híreket, majd kimennek a tetőre, hogy megnézzék, mekkora a pusztítás. Ekkor azonban hatalmas robbanást pillantanak meg a távolban. Elmegy az áram, és mindenki pánikszerűen kimenekül a sötét utcára, de egyikük videókamerájával mindent megörökít. Azt is, ahogy a lerombolt Szabadság-szobor feje az utcára zuhan, amiből már lehet sejteni, hogy New York vesztésre áll. Matt Reeves rendező és J.J. Abrams producer feszesen megkomponált found footage-filmje végigkergeti saját hőseit a pusztulásra ítélt városon, miközben a baráti társaság egyre csak fogy és fogy…

Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) (2015)

Riggan Thomson (Michael Keaton) egykor a legnépszerűbb sztárok egyike volt, aki nagy sikerrel alakított egy ikonikus képregényhőst. Mára azonban leáldozott a csillaga, a pálya szélére szorult. A Broadway-n kapott lehetőséget igyekszik kihasználni, hogy visszakapaszkodjon a csúcsra és visszahódítsa a közönséget.

Megrendezi saját színdarabját, és a főszerepet is magára osztja.

Miközben a nagy visszatérésre készül, Riggan ezernyi problémával kénytelen szembenézni – és ezek a problémák New York utcáin manifesztálódnak saját egykor játszott karaktere képében, aki követi, akárhová megy- és amit Alejandro González Inárritu olyan zseniálisan mutat meg technikailag is

Brooklyn (2015)

Eilis (Saoirse Ronan) többre vágyik, mint amennyi jutott neki. Elhagyja otthonát, és Írországból New Yorkba költözik. 1950-ben egy magányos, kíváncsi lány számára ez olyan, mintha egy másik bolygóra került volna. Hamar magával is ragadja a nagyváros forgataga, és a honvágyat gyorsan legyőzi egy mindent elsöprő szerelem, ám nem ilyen egyszerű új életet kezdeni. A lány régi élete nem tűnik el nyomtalanul, és Eilis hamarosan válaszút előtt találja magát: választania kell két világ és két élet között. New York a bevándorlók városa, és John Crowley, aki Nick Hornby forgatókönyvéből dolgozott, ezt tette filmje középponti motívumának, és a névválasztás sem véletlen: a hajóval érkező bevándorlókat évtizedeken át Ellis Islanden várta a bevándorlási hivatal.

Csiszolatlan gyémánt (2019)

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy voltak Adam Sandlernek korábban is komoly témákat boncolgató filmjei, mint a Kótyagos szerelem (2002) Paul Thomas Andersontól vagy a Ki nevet a végén (2009) Judd Apatow-tól, de a Csiszolatlan gyémánt sikere szinte mindenkit váratlanul ért. A függetlenfilmes Benny és Josh Safdie történetének hőse egy Howard Ratner nevű szerencsejáték függő New York-i ékszerész (Sandler), aki sorban köt olyan nagy összegű fogadásokat, amelyek hamarosan a vesztét okozzák,

neki pedig gyorsan kell rengeteg pénzt szereznie Manhattan utcáit róva,

hogy ő maga, a boltja és a családja is egyben megússza ezt a napot. Amire nem sok esély van, de van valami lebilincselő abban, ahogy a saját és mások életével játszik.