Reid Ewing – Modern család

A 2020-ban tizenegy évad után zárult népszerű sitcomban Haley pasiját, Dylant alakító fiatal színész a forgatás idején sok éven át egy ritka betegségben szenvedett, amit testdiszmorfiás zavarnak vagy diszmorfiás testsémazavarnak, angolul body dysmorphia disordernek neveznek. A BDD egy olyan testképzavar, amelynek a lényege, hogy a beteg valami teljesen mást lát, amikor a tükörbe néz: nem a valóságot, hanem egy képzelt vagy felnagyított testi hibát, aminek olyan szinten a megszállottjává válik, hogy akár műtéti úton is változtatni akar rajta. Pont ez történt Ewinggal is, aki 21 évesen kapta meg a Modern család-beli szerepet, és már kora kamaszkorában jelentkezett nála a betegség.

19 évesen volt az első plasztikai műtéte: implantátumokat tetetett be az arcába, mert hiába volt jóképű, úgy látta, borzasztóan néz ki. Aztán persze újabb és újabb „hibákat” vélt felfedezni magán, ezért újabb és újabb eljárások következtek. A forgatás első éveiben a sztár sokszor nagyon mélyen volt, de mivel nagyon komolyan vette a munkát, és a plasztikai műtétek után nem nézett ki drasztikusan máshogy, senki sem látta rajta, hogy baj van. Mikor azonban 2012-ben az állapota miatt súlyos depresszió és öngyilkos gondolatok is jelentkeztek nála, professzionális segítséget kért, és azóta a BDD elleni küzdelem szószólójává vált. Ebben az interjúban azt olvashatjuk, ahogy őszintén beszél a jelenségről, itt pedig egy általa írt esszé található.

„Mielőtt elkezdenéd megváltoztatni az arcodat, tedd fel a kérdést, hogy nem a gondolkodásodon kellene-e inkább változtatni”

– üzeni írásában a színész.

Devon Murray – Harry Potter-filmek

Azt gondolnánk, hogy ha egy gyerekszínész szerepet kapott a Harry Potter-filmbekben, azzal igazán megütötte a főnyereményt – de nem mindenkinek jött be a dolog, sem a karrierje, sem a lelki egészsége szempontjából. Az ír Devon Murray Daniel Radcliffe-hez, Rupert Grinthez és Emma Watsonhoz hasonlóan 11 éves volt, amikor megkapta a Harry Potter és a bölcsek kövében Harryék Griffendale-beli osztálytársa, Seamus Finnegan szerepét, amit az ezt követő további hét filmben is megformált. Murray azonban egyáltalán nem érezte szerencsésnek magát, amiért elszakították az otthonától és a családjától, és nem csak a forgatások több mint egy évtizede alatt szenvedett depressziótól – a súlyos betegség még utána is hosszú évekre elkísérte.

Olyannyira, hogy 2016-ban majdnem öngyilkosságot követett el. Akkor családja sürgetésére segítséget keresett, és azóta sokszor beszélt nyilvánosan a tapasztalatairól, hogy támogatást nyújtson másoknak. „Angliába kellett költözöm 11 évre, ami nagyon megviselt. Gyerekként nagyon közel álltam az apámhoz, és aztán egyszer csak már nem találkozhattam vele a nap végén. Emlékszem, a tizenhatodik szülinapomon ott voltam egy fantasztikus londoni szálloda csodálatos lakosztályában, és a szobám tele volt ajándékokkal, szóval

minden bizonnyal boldognak kellett volna lennem, de én nem voltam az”

– emlékezett vissza a forgatás idejére Murray az ír köztévének adott interjúban. A színész a 2011-es utolsó Potter-mozi, a Harry Potter és a Halál ereklyéi 2. rész óta nem szerepel filmekben.

Robin Williams – Brooklyn legmérgesebb embere

A 2014-ben, 63 éves korában öngyilkosságot elkövetett komikus az egyik legtragikusabb példa rá, hogy még a legnagyobb nevettetőknek is megvan a maguk sötét belső világa, hiszen a színész karrierje legnagyobb részében depressziótól szenvedett. Ennek lenyomatát – habár a sztár sosem vitte a nyilvánosság elé a dolgot – több munkájában is megtaláljuk. Legfeltűnőbben talán egyik utolsó filmjében, a Brooklyn legmérgesebb embere című dramedyben, amit halála előtt pár hónappal mutattak be. Annak, hogy Williams alakítása valami mély lelki válságból táplálkozik, beszédes módon a film operatőre, John Bailey lett a szemtanúja.

A Brooklyn legmérgesebb embere sztorija szerint egy folyamatosan dühöngő méregzsák azt az orvosi diagnózist kapja, hogy mivel agyi aneurizmája van, már csak 90 perc van hátra az életéből. Erre hősünk persze még dühösebb lesz, és az egyik jelenetben, amikor az élet értelmetlenségén és igazságtalanságán mérgelődik, az operatőr rádöbbent a színjáték valódiságára.

„Egyenesen Robin szívének swifti sötétségébe nyerhettem bepillantást”

–fogalmazott Bailey. A forgatás idején a sztár minden bizonnyal megkapta már azt a diagnózist, amely szerint korai stádiumban lévő Parkinson-kórja van, már meglévő depressziója, alkoholizmusa és drogproblémái mellett.

Keanu Reeves – Féktelenül

River Phoenixnek, az Állj mellém!, az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag, illetve az Otthonom, Idaho sztárjának 1993-ban, mindössze 23 éves korában drogtúladagolás miatt bekövetkezett halála nemcsak egy ígéretes karriernek vetett véget, de tömegeket rázott meg – köztük Keanu Reevest, aki az Otthonom, Idahóban játszott együtt vele, de már előtte is közeli barátok voltak (sőt: Reeves győzködte Phoenixet, hogy vállalja el a Gus Van Sant által rendezett modernizált Shakespeare-adaptáció egyik főszerepét, és tragikus módon pont ennek a filmnek a munkálatai során szokott rá a színész a drogokra).

Kollégája és barátja halálhíre az egy évvel később bemutatott Féktelenül forgatásán érte Keanu Reevest, akit teljesen összetört a dolog. Annyira, hogy a film munkálatait le is kellett állítani, de aztán egy rövid szünetet követően a színész erőt vett magán, és folytatódhatott a forgatás. A sztár nem sokszor beszél a magánéletéről, mégis tudni lehet, hogy Phoenix tragikus halálán kívül is számos sorscsapás érte, attól kezdve, hogy halva született a kislánya és leukémiás lett a húga, egészen odáig, hogy élete szerelme meghalt autóbalesetben.

John Cazale – A szarvasvadász

John Cazale már a harmincas évei közepén járt, amikor elkezdett filmezni – akkor azonban rögtön olyan klasszikusokban játszott egymás után, mint A keresztapa, a Magánbeszélgetés, A keresztapa II. és a Kánikulai délután. Ilyen reputációval nem is csoda, hogy szerepet kapott Michael Cimino A szarvasvadász című háborús filmjében, Robert De Niro, John Savage és Christopher Walken oldalán. A stáb nagy része azonban nem tudta, hogy

Cazale ekkor már tüdőrákban szenvedett.

Amikor pedig a stúdió vezetői előtt mégis kitudódott a dolog, Cimino a fejesek fenyegetőzése ellenére sem volt hajlandó újraosztani a színész szerepét – inkább előrevették a jeleneteit, így a filmet még képes volt leforgatni, de a bemutatót már nem érte meg. Cazale 1978 márciusában, mindössze 42 éves korában halt meg, csonka, de tökéletes filmekkel tarkított életművet hagyva maga után. Utolsó hónapjait nem más tette elviselhetővé, mint A szarvasvadász-beli partnernője és szerelme, Meryl Streep, akivel mindössze két közös év jutott nekik, és aki az utolsó öt hónapban mindent elkövetett, hogy tartsa a lelket a férfiban. Különleges kapcsolatukról itt olvashatunk.

Humphrey Bogart – Annál súlyosabb a bukásuk…

Humphrey Bogartot, aki olyan filmekben játszott, mint A máltai sólyom, a Casablanca, a Hosszú álom, a Key Largo, az Afrika királynője, a Lapzárta, a Zendülés a Caine hadihajón vagy a Sabrina, remélhetőleg ma sem kell bemutatni senkinek. Igazi mozilegenda volt, aki azonban sajnos egy olyan korban született, és olyan világban élt, amikor még nem igazán foglalkoztak olyan bagatell dolgokkal, hogy a dohányzás vagy az alkohol káros az egészségre. Ennek megfelelően Bogie a Rat Packnek nevezett informális előadóművész-csapat oszlopos tagjaként mindig is két végén égette a gyertyát: erősen ivott és láncdohányos volt. Utolsó filmjét, az Annál súlyosabb a bukásuk… című bokszdrámát a színész már a nyelőcsőrák előrehaladott stádiumában forgatta, és az ’56 márciusi bemutató után szűk egy évvel, 57 éves korában meghalt.

Habár a sztár a forgatás során már nagyon szenvedett, a játékán ebből semmit sem lehetett észrevenni. Partnere, Rod Steiger így emlékezett vissza a közös munkára. „Emlékszem, egyszer összefutottunk Bogie-val a forgatáson, és azt mondta, újra akarnak venni vele néhány közelit, mert a felvételen könnyesek a szemei. Amikor már a film után valakitől hallottam a haláláról, utólag is szíven ütött ez a jelenet, mert

rájöttem, hogy azért csillogtak könnyek a szemében, mert hatalmas fájdalmai voltak a rák miatt.”

Judy Garland – Óz, a csodák csodája

A híres Rat Pack egy másik tagjának köztudottan nem volt könnyű élete. Amikor 16 évesen az Óz, a csodák csodája című musicalt forgatta, Garland már igazi veterán gyerekszínésznek számított – ami sajnos az ő esetében egyúttal azt is jelentette, hogy addigra a kizsákmányolás és az abúzus legkülönfélébb formáin volt túl. A szereplőválogatás idején

Garland már barbiturát- és amfetaminfüggő volt,

amikre azért szokott rá, hogy tartani tudja a kegyetlenségig szigorú munkabeosztását.

A gyerekszínész hányattatásai a forgatáson sem értek véget: az MGM stúdió emberei arra kényszerítették, hogy fogyókúrás tablettákat szedjen és fűzőt viseljen, továbbá szexuálisan zaklatták, de a film mumpicait alakító törpe növésű színészek molesztálásának is ki volt téve (hogy mi mindent kellett Garlandnak az Óz munkálatai közben kiállnia, arról ebben a cikkünkben írtunk korábban részletesen). Az Óz, a csodák csodája Dorothyjának megformálásával a sztár ugyan örökre bevonult a halhatatlan ikonok sorába, de a gyerekszínészként töltött évek végleg tönkretették: egész életében függőségekkel küzdött, házasságokba menekült, 1969-ben pedig, mindössze 47 éves korában barbituráttúladagolásban halt meg.

Chadwick Boseman – Fekete Párduc

A legutóbbi színész, aki utolsó szerepeit már a legnagyobb fájdalmak közepette, összeszorított fogakkal játszotta el, a tavaly augusztusban mindössze 43 éves korában vastagbélrákban elhunyt Chadwick Boseman volt. A színész az utolsó pillanatig titkolta betegségét, de utóbb kiderült, hogy már 2016-ban diagnosztizálták a kór harmadik stádiumával, ami később a negyedik stádiumig fejlődött – így könnyen kiszámolható, hogy a 2018-ban bemutatott szuperhősfilm forgatásakor már beteg volt, és súlyos betegen forgatta ezt követően Az 5 bajtárs című Spike Lee-filmet és legutolsó munkáját, a Ma Rainey: A blues nagyasszonyát is, amivel posztumusz Oscar-díjra esélyes.

„Elkötelezettségét és tehetségét a legjobban az tanúsítja, hogy legkiválóbb alakításait akkor nyújtotta, amikor már halálos betegséggel küzdött.

– írtuk Bosemanről a róla szóló portréban. Arról, hogy milyen színész és milyen ember is volt Chadwick Boseman, a legbeszédesebben mégis az az ok árulkodik, amiért betegségét mindvégig titokban tartotta: még mindenképpen le akarta ugyanis forgatni a Fekete Párduc tervezett második részét, hiszen az első film hatalmas kulturális hatással bírt a világ fekete közösségei, főleg az afroamerikai gyerekek számára. Ez a lehetőség azonban sajnos már nem adatott meg neki. Vagy inkább nekünk.

(via Looper)

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.