A Lupa Autósmozi július 29-i műsorán Martin McDonagh egyik legjobb filmje, a két Oscar-díjjal jutalmazott Három óriásplakát Ebbing határában látható, 20:45-ös kezdettel.
Hónapok teltek el Mildred Hayes (az Oscar-díjas Frances McDormand) lányának meggyilkolása óta, ám a tettes azóta sem került elő. A nő most vakmerő lépésre szánja el magát: kibérel három óriásplakátot, melyeken provokatív üzenetet címez William Willoughby rendőrfőnöknek (Woody Harrelson). Miután egy másik rendőr, az egyszerű és erőszakra hajlamos Jason Dixon (a szintén Oscar-díjas Sam Rockwell) is beleártja magát az ügybe, a viszony Mildred és az ebbingi hatóság között egyre inkább elmérgesedik.
Kedvcsinálóként íme néhány érdekesség a film kulisszái mögül, korábbi cikkünkből válogatva!
- Martin McDonagh már a forgatókönyvet is úgy írta, hogy a főszerepet Frances McDormandnek szánta. Ehhez képest elég nagy csalódás lehetett, hogy a színésznő eleinte nem akarta vállalni a feladatot (úgy érezte, 58 évesen túl idős ahhoz, hogy eljátssza egy húszéves lány édesanyját, mert szerinte ezzel a társadalmi háttérrel a főhős nem várt volna 38 éves koráig a szüléssel). McDormandet végül férje, Joel Coen forgatókönyvíró-rendező beszélte rá a dologra.
- A Mildred által a homlokára kötve viselt kendő tisztelgés A szarvasvadász című film előtt, amelynek mind Martin McDonagh, mind Sam Rockwell, a Három óriásplakát… egyik szereplője nagy rajongója.
- Azt a jelenetet, amelyben a Rockwell által játszott Dixon közrendőr csúnyán helybenhagyja, majd kidobja az ablakon Vörös Welbyt (Caleb Landry Jones), egyetlen snittben, azaz vágás nélkül vették fel. A rendező elmesélte, hogy a jelenetnek összesen ötször futottak neki, és végül a negyedik felvétel került be a filmbe.
- A szarvasos jelenetet egy Becca nevű fehérfarkú szarvassal vették fel, aki a Western North Carolina Nature Center lakója, és egy Ben Wilson nevű énekes-dalszerző (egyúttal a nemzeti park alkalmazottja és ebben a minőségében Becca gondozója) tanította be.
- Az eredetileg drámaíró Martin McDonagh arról ismert, hogy elég erőszakosak a művei (mind a filmjei, mind pedig a színművei) – nagyjátékfilmjei közül viszont ebben halnak meg a legkevesebben („mindössze” ketten).