Nem csalás, nem ámítás: Christopher Nolan kultfilmje valójában egy könyvadaptáció, és tényleg léteztek anno egymással vetélkedő, világhírű sztárbűvészek.
Christopher Nolan ma is kultikus népszerűségnek örvendő filmje, a 2006-ban bemutatott A tökéletes trükk az 1890-es évek Londonjának két fiatal, feltörekvő bűvészéről szól. A kifinomult Robert Angier (Hugh Jackman) a közönség kedvence, aki bárkit az ujjai köré csavar, a kissé bárdolatlan Alfred Borden (Christian Bale) viszont egy igazi géniusz, akiből hiányzik a képesség, hogy lebilincselje a nézőit.
Eleinte barátsággal és tisztelettel viseltetnek egymás iránt, ám amikor egy nagy mutatványuk rosszul sül el, egy életre ádáz ellenséggé válnak. Ettől kezdve legfőbb vágyuk, hogy legyőzzék a másikat – bármi áron! Minden újabb trükk és minden újabb fellépés fokozza közöttük a gyilkos versenyt, tragédiák hosszú sorát indítva el...
Nem csalás, nem ámítás: Nolan ünnepelt kultfilmje valójában „csak” egy könyvadaptáció!
A tökéletes trükk eredetileg The Prestige címen futott az amerikai mozikban, és nem véletlenül: Christopher Priest azonos című 1995-ös regényén alapult. A kötet a filmváltozat világraszóló sikere után magyar nyelven is megjelent A tökéletes trükk címmel 2007-ben, a Delta Vision kiadónál.
A könyv és a film azonban több ponton is eltér egymástól. Az eredeti regény egy modern korba helyezett kerettörténettel indít, Nolan filmje viszont úgy kezdődik, hogy Alfred Borden épp az akasztására vár. Másik fontos különbség, hogy a filmben azután alakul ki a halálos rivalizálás a két bűvész között, hogy Angier imádott felesége egy balul sikerült mutatvány közben meghal Borden miatt. Christopher Priest regényében viszont nem halt meg a feleség, „csak” olyan súlyosan megsérült egy bűvészmutatvány közben, hogy elvetélt.
Sokan a mozifilm nagy hibájának tartják, hogy Angier Teslánál tett látogatása becsapja a nézőt, mert addig fel sem merül bennünk, hogy a látottaknak természetfeletti magyarázata lehet,
és Angier valójában a klónjai sorozatos megölésével mutatja be a legnépszerűbb trükkjét (emiatt egy korábbi PORT-hu-cikkben A tökéletes trükk nagy fordulatát is beválogattuk a nagy csalódást okozó filmes csavarok közé). Ehhez képest a regénybben végig sokkal hangsúlyosabb a spirituális szál, és az olvasó már rögtön a történet elején képet kap arról, hogy ez nem teljesen az a XIX. századi Anglia, amit a történelemkönyvekből ismerünk.
5 filmes csavar, ami baromi nagy csalódást keltett
Van, hogy egyszerűbb bedobni egy mondvacsinált fordulatot, mint rendesen végigvinni a sztorit.
Tovább
Tényleg voltak a bűvészek között ádáz riválisok
A magyar származású Weisz Erik, ismertebb nevén Harry Houdini, „a Bilincsek Királya” például 1915-ben egyszerre turnézott Los Angelesben szintén szabadulóművésznek állt öccsével, a Hardeen művésznéven fellépő Weisz Dezsővel. Bár a családi viszálykodásra éhes közönséget mindketten azzal ámították, hogy el fogják árulni a másik legnépszerűbb bűvésztrükkjének titkát, a valóságban a két testvér egyáltalán nem volt rosszban: kettejük vetélkedése csak szemfényvesztés, vagyis lényegében egy kiváló korabeli PR-fogás volt.
A valóságban is létező Viktória-korabeli mágus, Chung Ling Soo viszont tényleg a nagy vetélytársától, Ching Ling Foo-tól lopta el A tökéletes trükkben is látható akváriumos mutatványt. Chung Ling Soo azonban valójában sosem volt „nagy kínai varázsló” (bár a filmben egy kínai színész, Chao Li Chi alakította őt): egy New York-i születésű bűvész, bizonyos William Robinson bújt bele évtizedekre ebbe a szerepbe, és járatta a bolondját az egész világgal, egészen addig, mígnem az utolsó, 1918-as fellépésén halálosan megsebesült. Egy félresikerült golyóelkapó trükk során ugyanis lebuktatta magát azzal, hogy ijedtében ösztönösen angolul kiabálta, hogy „Szent Isten, eltaláltak!” – így a tragikus halálával egyúttal leleplezte az egész életén át kitartó nagy trükkjét is.
