Az öt leghíresebb kitalált medve    

A klasszikus erdei ragadozók közül a farkas főgonosz ősellenségként, a róka pedig mint sunyi tyúktolvaj vonult be a köztudatba és a történetekbe. Hogyan sikerült akkor a medvének olyan remek reputációra szert tennie, hogy 1902 óta gyerekek milliói szorongatják plüss mását alvás közben? A mackóknak remek követei akadtak a könyvek és filmek világában. Íme az öt leghíresebb kitalált medve – és néhány különdíjas!

Micimackó

A képzelt mackók népszerűségi listáját minden valószínűség szerint a nálunk Micimackó néven ismert medve vezeti. Az angol nyelvterületen Winnie-the-Pooh néven ismert (valójában mindannyian tudjuk, hogy Mr. Sanders név alatt élő) plüss alakja 1924-ben bukkant fel először Alan Alexander Milne (1882-1956) egy versében. A közismert szerző az akkor mindössze 4 éves fia, Christopher Edward nevű játékáról mintázta a figurát.
A csekély értelmű medvebocs egy karácsonyi novellában debütált a The Evening News című lapban. Az első Micimackó-könyv 1926-ban jelent meg E. H. Shepard rajzaival illusztrálva. Ezt követte 1927-ben a Hatévesek lettünk (Now We Are Six) című verseskötetet, majd egy évvel később a Micimackó kuckója (The House at Pooh Corner). A magyar honosítástörténet is meglehetősen kacifántos volt. A fia visszaemlékezése szerint angolul alig tudó Karinthy Frigyes valójában inkább átdolgozta a nővére, Karinthy Emília (Mici) által lefordított szöveget.

A siker átütő volt, s ennek köszönhetően a Milne-család életét gazdagon dokumentálta a korabeli sajtó. Hogy a történetek gyerekszereplője, Róbert Gida valójában nem olyan mesésen élte meg ezt a helyzetet, az már ezeken a felvételeken látható. A büszke szerző ölében ülő szomorú kisfiú, Christopher Robin Milne (1920-1996) 1975-ben megjelent, The Enchanted Places, (magyarul Róbert Gida emlékei, a Milne-ház és lakói) című könyvében számolt be arról, milyen traumatikus élmény volt számára iskolatársai csúfolódása a könyvek miatt. Egész életében neheztelt az édesapjára, amiért "az én gyerekvállaimon kapaszkodott fel oda, ahova eljutott az életben, közben pedig ellopta tőlem a nevemet és nem hagyott számomra semmit, csak az üres hírnevet, hogy az ő fia vagyok."

A felnőtt Christopher feleségével Dartmouth-ban nyitott könyvkereskedést. Büszke volt rá, hogy nem apja könyveinek jogdíjából, hanem saját bevételeiből él. A könyvek játék-szereplői jelenleg a New York-i Közkönyvtárban találhatóak.

1966-ban készített a sztorikból a Disney Stúdió egy első ránézésre klasszikus, valójában meglepően modern, számos filmes szabályt felrúgó egész estés adaptációt. A rajzfilmesek játékosan álltak a közeghez: az eső elmossa a könyv szövegét, a szereplők beszélgetnek a narrátorral, sőt, az segít is nekik, például elforgatja az oldalt.

A Micimackó valós és képzelt világa közötti kapcsolat is nagyon izgatta a filmkészítőket. 2018-ban két filmet is bemutattak ebben a témában: a Viszlát, Christopher Robin-t, és a  Barátom, Róbert Gidá-t.

 

Balu – A dzsungel könyve

A Disney mindössze egy évvel később, 1967-ben újabb híres medvét prezentált, aki életvezetései tanácsokkal látta el az aprónépet. Ez volt Rudyard Kipling 1894-es novelláskötetének animált feldolgozása, A dzsungel könyve. (Megjegyzendő, hogy egyben ez volt az utolsó olyan produkció, amelynek elkészítésében még részt vett maga Walt Disney is. A híres filmes halála valószínűleg érezhető volt a jegypénztárak bevételében és bizony hozzájárult a film sikeréhez is.)

A dzsungelbe tévedt embergyereket, Mauglit a farkasfalka fogadja be, de nevelésében az életművész mackó, Balu is részt vállal. Az eredeti könyvben álmos medveként jellemzett állat valószínűleg egy ajakos medve lehetett. Ez az a faj, amelyet a legtöbbször idomítottak „táncoló medveként”. A Balu név a hindi bhalu – medve szóból származik. A rajzfilmben szürkévé változó bundásnak a személyiségét is felturbózták, illetve ellátták egy Oscar-díjra jelölt dallal is. Ennek eredeti, angol hangját Phil Harris komikus, dzsesszegyüttes-vezető kölcsönözte. Hogy jobban alkalmazkodjon a medve laza személyiségéhez, szövege többségét improvizálta. A karakter olyan sikeresnek bizonyult, hogy a medve rajzolt alakját a Disney Stúdió a Robin Hood című mesében is felhasználta – szintén Harris szinkronjával.

A dzsungel könyvét 2016-ban érte el a Disney filmek újkori végzete és élőszereplős – valójában CGI – változat készült belőle.

Itthon Dés László és Geszti Péter dolgozták musicallé a történetet, amely immáron 25 éve fut sikerrel a magyar színpadokon.

 

Paddington

Az angolok közkedvelt macijának hazánkban a filmek hozták meg a népeszűséget. Az Egyesült Királyságban még 1958-ban bemutatkozó Paddington mackó kalandjait ugyanis csak 2008-ban ültették át magyarra, igaz, akkor Tandori Dezső értő kezeibe került a feladat.

 

Maga a figura a rossz időjárás következménye. Kitalálója, Michael Bond 1956-ban a londoni Paddington állomás közelében, egy játékboltban húzta meg magát egy hóvihar elől. Ekkor vette észre a polcon árválkodó játékállatot, amelyet megsajnált és hazavitt a feleségének. Ezután mindössze tíz nap alatt megírta az első történetet a mackóról.

Az első könyvben a Brown család egy bőröndön üldögélő mackóra bukkan a Paddington vasútállomáson. A medve kabátjára egy üzenetet tűztek: „Kérem, viselje gondját ennek a mackónak!”

Paddington, aki „illegálánsan emirgált” Peruból, kék düftinkabátot és kalapot visel, méz helyett a narancslekvárt szereti. Az udvarias plüss húsznál is több kötetben bukkant fel, történeteiből sorozat és két élőszereplős filmváltozat is született 2014-ben és 2017-ben.

Magyar medvék
Dörmögő Dömötör – Sebők Zsigmond mesealakja 1902-ben született, később Maczkó úr néven folytatta pályafutását. A Dörmögő Dömötör név pedig egy gyermeklap címe lett, amelyben 1957-től olyan szerzők publikáltak, mint Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Gazdag Erzsi, Csorba Győző, Csukás István vagy Lázár Ervin, illusztrátorai pedig Réber László, F. Győrffy Anna vagy Dargay Attila.
Vackor  - A piszén pisze kölyökmackó Kormos István író, költő fantáziájának szüleménye. 1956 óta kíséri el a kicsiket az oviba, aztán pedig az első bébe.
TV Maci – A tévémaci 1963-ban ült le először a gyerekekkel együtt – természetesen csak alapos fogmosás után. Az eleinte fekete-fehérben sugárzott bocs több modernizáláson is átesett, az utolsónál azonban fellázadtak a nézők, így visszatért a nyugdíjazott elődje. Még az űrben is járt Farkas Bertalannal.

 

Maci Laci és Bubu

A Yellowstone Parkról mintázott Jellystone Park leghíresebb lakója a Hanna-Barbera stúdió Foxi Maxi-rajzfilmsorozata egyik szereplőjeként között mutatkozott be 1958-ban. Maci Laci volt az első, aki önálló show-t kapott a karakterek közül 1961-ben. A figurát egy akkoriban futó népszerű sorozat, a Honeymooners egyik szereplőjéről mintázták. Maci Laci örök társa a piknikkosarak dézsmálásában Bubu: együtt igyekeznek kijátszani Smith vadőrt és a turistákat.

Több sorozatbeli társához hasonlóan Maci nemcsak divatból visel gallért. A Hanna-Barbera produkciói ezzel a kis trükkel választották el a figurák fejét a test többi részétől, így csak az előbbit kellett újrarajzolni, amikor a karakter beszélt. Ezzel jelentős időt és pénzt spóroltak a gyártás során.

A sorozat magyar szinkronjának szövegét Romhányi József írta. Maci Laci magyar hangja Hollósi Frigyes, Bubué Kocsis György volt. A Maci Laci kincset keres-sorozatban pedig Vajda László adta Maci Laci magyar hangját.
2010-ben élőszereplős film is készült a két medvéről és a vadőrről.

 

Mása és a medve

A fentiekhez képest teljesen más korszakot képvisel a Youtube-on hihetetlen rekordokat döntő 3D-s, számítógépes animációs sorozat.

A 2009-ben indult orosz televíziós szériát, a Mása és a medvét (eredeti cím: Маша и Медведь) Oleg Uzsinov, Gyenyisz Cservjacov és Oleg Kuzovkov rendezték, utóbbi pedig íróként és producerként is jegyzi. Oroszországban a Rosszija 1 vetítette és a Karuszel ismételte, Magyarországon a Minimax és a TV2 vetítette. 2015-ben a mese azzal került be a sajtóba, hogy a Mása és a kása című epizódot 1,015 milliárdszor látták 2012-es megjelenése óta. 2020 júniusában ez a szám 4,3 milliárdnál járt. Ezzel minden idők ötödik legnézetebb videójának számított akkor.

 

+1 Ted

2012-ben pedig megszületett az összes fent leírt jellemző antitézise: Ted. Gyerekkorunk kedves mackója egy sörivó, káromkodó, prostikkal bulizó meglehetősen kevéssé cuki plüssállattá vált. Az addig főleg a Family Guy Peter Griffinjének hangjaként ismert Seth MacFarlane rendezői debütálása a mesék és a felnőtt vígjátékok crossovere. A plüss címszereplő mellett Mark Wahlberg és Mila Kunis romantikázott a vásznon nem kis bevételt hozva a készítőknek.

 


Retró Mackók
Füles Mackó – A lengyel bábfilm-sorozat, aminek vége főcímzenéjéből minden gyerek megtudta, milyen érzés a depresszió – és ehhez méltón reagált. 1975-1987-ig futott a minden kicsit megríkató gyerekműsor.
Buci maci – 1990-ben jelent meg az első Buci Maci a magyar újságosstandokon. A túlméretesfejű medve és kék kutyusa ügyesen elrejtették a foglalkoztató feladatokat a mesék közé. Miattuk számolni és főzni is megpróbált a kisiskolás korosztály.
Bobo – A Nagyerdőben élő, savanyú uborkaimádó medve/manó egy svéd képregény főhőse. Van egy csodálatos távcsöve, amin ha a gyűrűket addig forgatja, amíg azt nem látja: Hopp! – ott terem, ahova a látcsővel nézett. Itthon a Kandi lapok képkockáiból ismerhették a mostani harmincasok, negyvenesek. (1986-1992 között 52 szám jelent meg)
Berci és a muszkliméz – Még egy svéd mese ugyanabból a képregénycsaládból. Bercinek a nagymamája készít muszklimézet, amitől erős lesz, mint Popey a spenóttól. (1998 12 szám)
Gondos bocsok – Más verzióban Szíves, szíves bocsok fullban tolták a cukiságot és a cukormázat – tökéletesen alkalmazkodva a nyolcvanak évekhez. A pasztelszínű plüssök pocakján a tulajdonságukat és nevüket jelképező szimbólum látható. Ezzel különféle varázslatokra is képesek voltak. A kanadai meséből egészestés filmek és sorozat is készült.