Az Oscar legnagyobb vesztesei

Vannak nagyobb lúzerek azoknál a színészeknél, akiket már számtalanszor jelöltek a filmvilág legfontosabb díjára, de egyszer sem nyertek? Persze!

Vannak olyan peches színészek, akiknek csak a rengeteg jelölés jut, de arany szobrocska egy szál se. Glenn Close-t hétszer jelölték, Amy Adamset fél tucatszor (idén mondjuk mindkét színésznő szépíthet, hiszen utolsó jelölésükből akár díj is lehet), és annak idején szinte már a vicc kategóriába tartozott, hogy Leonardo DiCapriónak is csak a hatodik nominációját sikerült díjra váltania.

Még náluk is szerencsétlenebb helyzetben vannak azok az Oscar-jelölt művészek, akiknek a nevét sem tudjuk, hiszen a filmben elvégzett munkájuk sokkal kevésbé van kirakatban, mint a színész kollégáké. Roger Deakins operatőrt például már tizenháromszor nominálták (olyan munkáival, mint A remény rabjai, a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék), mikor 2018-ban végre, tizennegyedjére, sikerült elnyernie az Oscart a Szárnyas fejvadász 2049-ért.

De nem mindenki olyan mázlista, mint Deakins – Greg P. Russell helyszíni hangmérnök (sound mixer) nem kevesebb mint 16 jelölést érdemelt, anélkül, hogy egyetlen díjat is elnyert volna. Első nominációját az 1989-es Fekete eső című Michael Douglas-akcióthrillerért kapta, az utolsót pedig a 2012-es Bond-opusért, a Skyfallért. 2017-ben a Michael Bay rendezte 13 óra: Bengázi titkos katonáiért tizenhetedik alkalommal is nominálták, ám később érvénytelenítették az aktust, mivel Russell megszegte az Akadémia szabályait, amikor telefonon lobbizott a saját érdekében – hát abszolút meg tudjuk érteni szegényt…

Roger Deakins a nehezen megszerzett díjjal. Forrás: Jeff Kravitz / FilmMagic / Getty Images

 

Az 1989-ben 85 éves korában elhunyt Roland Anderson látványtervezőként tizenöt jelöléssel büszkélkedhetett. Olyan klasszikusok megalkotásában vett részt, mint az 1932-es Dübörög a föld, a Vidéki lány (1954), az Álom luxuskivitelben (1961) vagy a Szerelem a megfelelő idegennel (1963), mégsem ismerték el soha a munkáját. 37 éven át tartó pályája során 93 film látványvilágát teremtette meg – mindhiába (legalábbis ami a díjakat illeti). És sajnos az ő esetében már nincs esély a szépítésre.

Alex North zeneszerzőt szintén tizenöt alkalommal jelölték Oscarra. Olyan halhatatlan filmalkotásokhoz írt zenéit mellőzték, mint A vágy villamosa, Az ügynök halála, a Viva Zapata!, a Spartacus, a Kleopátra vagy a Nem félünk a farkastól. 1986-ban ugyan kiszúrták a szemét egy tiszteletbeli Oscarral – de mindenki tudja, hogy ez csupán fájdalomdíj. És annál is inkább cinikus húzásnak tűnik, mivel a dolog pár évvel az alkotó 1991-ben bekövetkezett halála előtt történt.

Az 1985-ben 85 évesen elhunyt Loren L. Ryder hangmérnököt olyan munkái miatt nominálták, mint a Gyilkos vagyok, a Világok háborúja, a Hátsó ablak vagy a Tízparancsolat, összesen 14 alkalommal – de az Oscar versenykategóriáiban sosem nyert díjat. Az Akadémia ugyan többször (egészen pontosan nyolcszor) elismerte a munkáját, olyan versenyen kívüli kitüntetéssekkel, mint a Technical Achievement Award, az Academy Award of Merit vagy a Medal of Commendation, de mind tudjuk, hogy minderre ugyanaz vonatkozik, mint a tiszteletbeli Oscarra.

Álom luxuskivitelben. Forrás: Örökmozgó

 

Úgy tűnik, az Oscar különösen mostohán bánik a filmek hang szekciójában dolgozó művészekkel, szakemberekkel, hiszen a korábbiak mellett a tizennégyszer nominált Thomas Newman zeneszerző is mindezidáig díjak nélkül maradt. Pedig megkaphatta volna az arany szobrocskát akár A remény rabjaiért, akár a Kisasszonyokért, akár az Amerikai szépségért, de nem így történt. Különösen irritáló lehet a számára, hogy zsinórban szinte minden évben kap jelölést azóta is – díjat azonban egy szálat se. Legutóbb, 2017-ben az Utazókkal volt versenyben, mindhiába.

Az 1988-ban kilencvenéves matuzsálemként meghalt George J. Folsey operatőr számára a tizenhármas szám valóban szerencsétlenséget jelentett, mivel ennyiszer jelölték, és ennyiszer nem nyert Oscart. Pedig az Akadémiának lett volna miből válogatnia, hiszen összesen 166 mozis vagy tévés alkotást fényképezett. Olyan munkáiért nem kapta meg a díjat, mint a Találkozzunk St. Louisban, a Dover fehér sziklái vagy a Hét menyasszony hét fivérnek.

Rick Kline helyszíni hangmérnök Oscar-jelölt filmjeit minden bizonnyal milliók látták, hiszen olyan blockbusterek forgatásán vett részt, mint a Top Gun, Az elnök különgépe vagy A múmia – de nem állnak távol tőle az olyan finomabb munkák sem, mint a Becéző szavak vagy az Egy gésa emlékiratai. Összesen tizenegy alkalommal jelölték, eddig ugyan hiába, de ő még mindenképpen reménykedhet, hiszen igen aktív, rengeteg produkcióban vesz részt (eddig 226 alkotás szerepel a filmográfiáján az IMDb-n), szóval ha másképp nem megy, hát vak tyúk is talál szemet alapon.

Találkozzunk St. Louisban. Forrás: port

 

Az elhanyagolt filmes szakmák női képviselői, ha lehet, még inkább el vannak hanyagolva. Anna Behlmer helyszíni hangmérnököt tízszer jelölték, méghozzá nem is akármilyen filmekkel. Olyan művekért nem kapta meg az elismerést, mint A rettenthetetlen, az Evita, a Szigorúan bizalmas vagy a Moulin Rouge! Legutóbb 2010-ben jelölték, a Star Trekért.

A hihetetlen munkabírású animációs szakember, Walter Lantz forgatókönyvíróként 111, animátorként 134, rendezőként 256, producerként pedig 574 (!) alkotást jegyzett (ezek jó része mondjuk rövidfilm). De még ez sem volt elég hozzá, hogy tíz jelöléséből akár csak egyet is díjra váltson. Az elsősorban Fakopáncs Frici megteremtése miatt ismert művész 1994-ben hunyt el, 94 (!) éves korában. Szerencsére még jóval előtte megérhette – hiszen 1979-ben került rá sor –, hogy tiszteletbeli Oscar-díjat ítéltek neki azért, mert „különleges animációs filmjeivel örömöt és nevetést hozott a világ minden részébe”.

Walter Scharf zeneszerzőnek szintén tízszer kellett csalódnia. Összesen 286 filmhez és tévés alkotáshoz írt zenét, melyek közül többek közt a Funny Girllel és az 1971-es Willy Wonka és a csokoládégyárral el is jutott a jelölésig, de 2003-ban, 92 évesen bekövetkezett haláláig egyszer sem sikerült nyernie. És őt még arra sem tartotta érdemesnek az Akadémia, hogy tiszteletbeli Oscart juttasson neki.

Diane Warren dalszerző épp az idén érdemelte ki a tizedik Oscar-jelölését az RBG című dokumentumfilm I'll Fight című daláért. Korábban olyan számait nominálták, mint az I Don't Want To Miss A Thing vagy a There You'll Be – előbbi az Armageddonban, utóbbi a Pearl Harborban csendült fel. És mivel idén egyebek mellett olyan dalokkal áll versenyben, mint a Shallow a Csillag születikből, nem valószínű, hogy pont most sikerül majd kiköszörülnie a csorbát.


(via The Wrap)