Új magyar filmfesztivál indul október 29-én a fővárosban. Az első Budapest International Film Festivalon több idei cannes-i film mellett izgalmas fesztiválsikerek, kísérleti produkciók lesznek láthatók, illetve retrospektív program is várja az érdeklődőket Buster Keaton, Kathryn Bigelow, Abbas Kiarostami és Alain Delon filmjeivel.

A Corvin moziban megrendezett fesztiválhoz kísérőprogramok is kapcsolódnak, az alábbi ajánlóban ezekből is válogatunk.

7. Bird (2024)

Napjaink egyik legfontosabb brit rendezőnője, Andrea Arnold első két nagyjátékfilmjével, a 2006-os Red Roaddal és a 2009-es Akváriummal szociográfiai igényességgel, szikáran, mégis költőien térképezte fel a brit prolik világát, majd az Üvöltő szelekből készített kosztümös adaptációt. Azóta forgatott amerikai road movie-t (American Honey), sorozatot (I Love Dick, Transparent, Hatalmas kis hazugságok) és kísérleti dokumentumfilmet (Tehén), most pedig visszatért a brit gyökereihez.

A történet főszereplője a tizenkét éves Bailey (Nykiya Adams), aki érzelmileg instabil apjával, Buggal (Barry Keoghan) él egy foglalt házban. Amikor Bug bejelenti, hogy feleségül veszi új barátnőjét, a lány teljesen magára marad, hiszen édesanyjához sem fordulhat, aki egy bántalmazó párkapcsolatban él. Bailey a város zaján túl talál vigaszt, amikor találkozik egy titokzatos idegennel (Franz Rogowski), aki erőt ad neki, hogy szembeszálljon anyja kegyetlen partnerével.

6. Kneecap (2024)

Szex, drogok és hip-hop – Rich Peppiatt rendező filmjéből kiderül, hogyan született meg a Kneecap nevű rapbanda egy életközepi válságban szenvedő belfasti tanár és két helyi drogelosztó tinédzser valószerűtlen kollaborációjának köszönhetően. Az írül rappelő srácok hamarosan az anyanyelvük megmentéséért indított polgárjogi mozgalom vezéralakjává válnak, de a triónak először le kell győznie a rendőrséget, a paramilitáris erőket és a politikusokat, akik megpróbálják elhallgattatni őket.

Az idei Sundance fesztivál közönségdíjas filmjét, amelyben Michael Fassbender is kulcsszerepet kap, a kritikusok egyszerre hasonlítják a Trainspottinghoz és A turnéhoz, az igazi különlegessége azonban az, hogy a (valós) zenekar tagjai önmagukat játsszák, vállalva a szlogent, mi szerint "minden kimondott ír szó egy golyó az ír szabadságért".

5. A szent füge magja (2024)

A 2024-es cannes-i filmfesztiválon a zsűri különdíját is elnyerő The Seed of the Sacred Fig (A szent füge magja) főszereplője, Iman (Misagh Zare) ambiciózus középosztálybeli ügyvéd, aki az iráni kormánynak dolgozik. Nemrégiben léptették elő állami nyomozóvá – ami a forradalmi bírósági bíróvá válás ugródeszkája –, a jövedelem és a társadalmi elismertség növekedése mellett pedig a családja világos utasításokat kapott arról, hogy mit várnak el tőlük, miközben Iman csillaga egyre magasabbra emelkedik a rezsimen belül. Feleségének (Soheila Golestani) és kamasz lányainak (Setareh Maleki és Mahsa Rostami) be kell állniuk a sorba, ha nem szeretnének bajba keveredni.

Mohammad Rasoulof iráni rendezőt 2010-ben hat év börtönre ítéltek a rezsimmel szembeni kritikái miatt – végül egy évre mérsékelték a büntetést –, de tovább folytatta a filmkészítést – gyakran külföldön vagy rendkívüli titoktartás mellett. 2019-ben és 2020-ban újra börtönbüntetésre ítélték, és eltiltották a társadalmi és politikai tevékenységben való részvételtől, illetve a filmkészítéstől. A tüntetéseket és a rendőri túlkapásokat is megörökítő A szent füge magja mégis elkészült, Rasoulofot nyolc évre ítélték, de végül sikerült megszöknie az országból. Filmje egy olyan alkotás, amely egyszerre művészi állásfoglalás és dokumentuma egy megfélemlített társadalom küzdelmének.

4. Minden, ami fénynek tűnik (2024)

Az idei Cannes-i filmfesztiválon a második legnagyobb díjjal jutalmazott, gyönyörűen fényképezett, érzelmekkel teli alkotásban két mumbai kórházi nővér életét követhetjük. A harmincas éveiben járó Prabha bár évek óta nem beszélt a Németországban dolgozó férjével, a kételyek gúzsba kötik, és nem engedik továbblépni. Lakótársa a nála fiatalabb Anu, aki hiába próbálja szerelmével megélni a szabadságot, hitbéli különbségeik megnehezítik kapcsolatuk kiteljesedését.

Mindkét nő az újrakezdésért küzd, és a történet finom érzelmi rétegeiben bontakozik ki az új lehetőségek és a múlt elengedésének témája. Az alkotás vizuális gazdagsága és Payal Kapadia érzékeny rendezése méltán emelte a cannes-i mezőny egyik legkiemelkedőbb művévé.

3. A vörös kör (1970)

Bekerült a BIFF programjába a nemrég elhunyt Alain Delon és Jean-Pierre Melville egyik közös mesterműve is, amelyben a legendás színész a börtönből szabadult Corey-t alakítja, aki egy volt nyomozóval és egy szökevénnyel közösen egy ékszerboltot akar kirabolni.

A 140 perces játékidő ellenére az aprólékosan kidolgozott film egy pillanatra sem válik unalmassá, köszönhetően a stílusos rendezésnek, a feszültséggel teli jeleneteknek és a kiválóan levezényelt heistnek, miközben akár a műfaj dekonstrukciójaként is nézhető. Delon ekkoriban épp kezdett veszíteni a népszerűségéből, és szüksége volt egy olyan produkcióra, amivel bizonyíthat. A vörös kör ilyen lett, köszönhetően többek közt a partnereinek is, Yves Montand-nak és Gian Maria Volontè-nek, akik ekkoriban voltak a karrierjük csúcsán.

2. Strange Days – A halál napja (1995)

1999. december 31., Los Angeles. Lenny Nero (Ralph Fiennes), a lecsúszott exzsaru veszélyes ügybe keveredik a harmadik évezred előestéjén. A férfi az újfajta illegális virtuális droggal, a „klipekkel” üzletel, amelyekre más emberek emlékeit, érzelmeit közvetítik. Ez minden drognál izgalmasabb, az ember részese lehet valaki más életének. Egy nap kezébe kerül egy klip, ami egy gyilkos emlékeit tartalmazza, amit a prosti meggyilkolásakor rögzített. Lenny egyre mélyebbre merül a zsarolás, erőszak és gyilkosság örvényébe...

A kétszeres Oscar-díjas Kathryn Bigelow sci-fije, amiben olyan sztárok szerepelnek Ralph Fiennes mellett, mint Juliette Lewis, Angela Bassett, Tom Sizemore, Michael Wincott és Vincent D'Onofrio, ma aktuálisabb és izgalmasabb, mint valaha. A film bámulatosan jól ötvözi a cyberpunk és a film noir elemeit, köszönhető annak is, hogy a forgatókönyvét az Oscar-díjas blockbustergyáros, James Cameron írta.

1. The Devil’s Bath

Az osztrák rendezőpárosnak, Veronika Franznak és Severin Fialának olyan emlékezetes horrorfilmeket köszönhetünk, mint a Jó éjt, anyu! és a Téli menedék, és bár új filmjük inkább kosztümös pszichológia dráma, talán még felkavaróbb is, mint korábbi alkotásaik. A eredeti bírósági jegyzőkönyvek alapján készült film az európai történelem egy megrázó, eddig elfeledett fejezetét tárja fel Anja Plaschg sokkoló alakításával. Az 1750-es évek Ausztriájában játszódó történetben egy mélyen vallásos és rendkívül érzékeny fiatal nő, Agnes történetét követhetjük, aki friss házasként nagy reményekkel kezdi meg új életét, de miután férje nem veszi emberszámba, egyre inkább visszahúzódik és elhidegül. Belső börtöne egyre nyomasztóbbá, melankóliája egyre kínzóbbá válik. Hamarosan úgy tűnik, hogy az egyetlen kiút ebből a gödörből egy váratlan, erőszakos cselekedet.

A film sötét és komor atmoszférája Berlinben elnyerte a legjobb operatőrnek és látványvilágnak járó díjat, és valóban lenyűgöző képi megoldásai mellett nyugtalanító hangulata teszi emlékezetessé. Nem a klasszikus horror eszközeivel dolgozik, mégis a néző bőre alá kúszik, és napokig hatása alatt tart.
 

 + A brutalista

Az év egyik legjobban várt filmjét, A brutalistát csak azért nem ajánljuk külön, mert már mindkét vetítés telt házas. Ha azonban valamilyen csoda folytán mégis tudunk rá jegyet szerezni, semmiképp se hagyjuk ki, hiszen nem mindennap láthatjuk Adrien Brodyt tökéletes magyarsággal játszani. Az idei Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb rendezőnek járó Ezüst Oroszlánnal díjazott film Magyarországon forgott, vágója Jancsó Dávid, ko-producere Petrányi Viktória, de feltűnnek benne olyan magyar színészek is, mint Vilmányi Benett vagy Sztarenki Dóra.

A 10 legjobb hazánkban forgatott külföldi film

Egy időben középszerű filmek készültek nálunk, de mostanra már össze lehet állítani egy olyan toplistát, amelyen vannak remekművek is bőven.

A brutalista is bekerült

Kísérő rendezvények:

A brutalista-mesterkurzus 

Ternyik Máté, aki korábban A zongorista operatőrével is dolgozott már, most Lol Crawley mellett alkotta meg az idei Velencei Filmfesztiválon bemutatkozó A brutalista képi világát. Máté a forgatás elejétől kezdve mélyen belelátott a film vizualitásának kialakulásába, és a későbbiekben a film coloristjaként alakította is azt. Tapasztalatairól, a colorist-operatőr kapcsolatról, valamint alkotói szerepéről beszélget vele Nagy Zágon.

Idő, hely: október 31., 16:00 – Turbina (Budapest, Vajdahunyad u. 4, 1082)

Kiállítás operatőrök fotóiból

Az UNSEEN című csoportos kiállításon a magyar operatőri szakma képviselőinek forgatásokon készített, többségében korábban ki nem állított fotói láthatók. A teljesség igénye nélkül létrejött, generációkon átívelő válogatás az operatőrök megkülönböztetett perspektívájából nyújt betekintést a forgatásokon zajló munkába. Rálátást enged a kulisszák mögötti folyamatokra, vagy épp eddig nem ismert részleteket, adalékokat tár fel egyes filmekhez kapcsolódóan. Az operatőrök saját nézőpontjából egyrészt a filmekhez, alkotótársakhoz fűződő személyes viszony szüremlik át, másrészt a képek betekintést nyújtanak a forgatások sajátos közegébe.

Megnyitó: október 31, 19:00. Helyszín: Turbina

Mesterkurzus Ábrahám Lilivel

A fesztivál programjában szereplő Birdnek magyar vonatkozása is van: art directora az Angliában élő Ábrahám Lili volt, aki Andrea Arnold mellett Ken Loach legutóbbi filmjében (The Old Oak) is dolgozott. Ábrahám a BIFF ideje alatt hazalátogat és egy masterclass keretében a külföldi munkáiról fog mesélni, beszélgetőpartnere Mesterházy Lili lesz.

Idő, hely: november 2., 17:00 – Turbina

BIFF After Dark: Haunted Screening & The Grand Party!

Filmvetítés és buli a régi palackozó üzem belsejében. A premier előtt álló MadS című film egy fiatal éjszakai kalandját meséli el, ahol a valóság és a szürrealitás közötti határvonalak elmosódnak. Egy fiatal a díleréhez látogat, hogy kipróbáljon egy új drogot mielőtt a buliba indul. Az este sötét fordulatot vesz, amikor egy sérült nő kerül az útjába, és a történet teljesen elvadul.

A vetítés után: zene. A fellépők között hallhatunk majd élő zenét, ugrálós lemezválogatást, feltörekvő londoni underground zenéket, valamint a biffes haverok örömzenélését.

Idő, hely: november 2., 20:00 – Margit-sziget, Kristály Színtér