Eric Stoltz - Vissza a jövőbe (1985)

Martin "Marty" McFly szerepe jelentette az igazi kiugrást Michael J. Fox számára, csakhogy a szerepet nem ő kapta. Eredetileg. Az időutazó tinédzsert ugyanis Eric Stoltz játszotta, csakhogy a forgatás közben derült ki az, ami akár korábban is kiderülhetett volna: Stoltz egyszerűen nem volt vicces, nem állt neki jól a vígjáték. És itt jön egy kis fordulat: már rég eldöntötték, hogy lecserélik, sőt, le is szerződtették Foxot a szerepre, csakhogy ő közben a Családi kötelékek című sorozatot forgatta, és további négy hétig nem ért rá. Stoltz-nak állítólag erről semmit sem szóltak, és még négy hétig feleslegesen dolgoztatták. Összesen hat hétig dolgozott a semmiért, majd csalódásában Európába költözött, ahol újra színitanodába járt, majd fontos szerepet kapott a Pulp Fictionben, és állítólag ma már nem neheztel.

Samantha Morton - A nő (2013)

Spike Jonze bizarr, mégis gyengéd romantikus filmjében Joaquin Phoenix beleszeret a kütyüit üzemeltető, intelligens operációs rendszer hangjába, amit, ahogy azt mindenki tudja, Scarlett Johansson szolgáltatott. Tény és való, hogy Johansson hangja (is) nagyon vonzó, és ez valóban hihetővé tette, hogy ez a szerelem létezhet, csakhogy ez eredetileg Samantha Morton hangja volt. És az angol színésznő nem csak utólag adta a hangját és szinkronizálta a szerepet, hanem tényleg ott volt a forgatáson, ő beszélgetett Phoenix-szel, mindent végigcsinált, amit végig kellett csinálni, majd eljött az utómunkálatok és a vágás ideje. Csak ekkor érezte azt Jonze, hogy Morton hangja nem elég szexi, nem elég meggyőző, és így szerződtették le Scarlett Johannsont. Az egészben az a legviccesebb, hogy az intelligens operációs program neve így is úgy is Samantha maradt.

Ryan Gosling - Komfortos mennyország (2009)

Peter Jackson először Ryan Goslingra bízta Jack Salmon, a meggyilkolt, de az ég és a föld között lebegő tinilány, Susie (Saoirse Ronan) apjának szerepét, de ugyebár elég gyakran van olyan, hogy valaki megkap egy szerepet, a forgatás viszont csak hónapokkal később kezdődik. Ezt történt most is, Gosling pedig szépen rákészült a szerepre, szövegtanulással és azzal, hogy rengeteg pluszsúlyt szedett magára – konkrétan majdnem 30 kilót, nagyrészt olvasztott Haagen Daz fagyi fogyasztásával. Úgy gondolta ugyanis, hogy egy depressziós középkorú apuka csakis túlsúlyos lehet, de ezt valamiért nem beszélte meg Jacksonnal. Amikor aztán megjelent a forgatáson meghízva, előnytelen külsővel, a felháborodott rendező egyszerűen kirúgta, és a helyére leszerződtették Mark Wahlberget. Gosling így emlékszik vissza: „Ott álltam tök kövéren és munka nélkül.” Ami talán viccesen hangzik, de 2007 és 2010 között valóban nem játszott semmiben. 

Winona Ryder - A keresztapa 3. (1990)

Sokak szerint Sofia Coppola játéka tette tönkre Keresztapa trilógia lezáró darabját, pedig Francis Ford Coppola nem azért bízta rá a szerepet, mert a kislányát akarta benyomni a produkcióba, sőt! Coppola kifejezetten tehetséges kezdő színésznőkben gondolkodott a szereposztásnál Mary Corleone karakterénél, szóba került még Madonna és a cseppet sem olaszos kinézésű Julia Roberts is, ám végül Winona Ryder mellett döntöttek. El is kezdődött volna a forgatás, és mi történt: az akkor 18 éves, elképesztően sokat dolgozó színésznő idegösszeroppanást kapott, és nem volt senki Mary szerepére. Így ugrott be végül a teljesen képzetlen Sofia, aki nem színésznőnek született. A jó hír az, hogy a sok kritika ellenére a szakmában maradt, és remek rendezőnő és forgatókönyvíró lett belőle, olyan filmekkel, mint az Öngyilkos szüzek (1999), az Elveszett jelentés (2003) vagy legutóbb a Csábítás (2017).

Anne Hathaway - Felkoppintva (2006)

Judd Apatow egyik legjobb filmvígjátékának eredetileg Anne Hathaway lett volna a főszereplője, és tulajdonképpen hálásak vagyunk azért, hogy visszalépett. Tud ő vicces lenni, de nem úgy, ahogy egy Apatow vígjátékban viccesnek kell lennie, ráadásul nem is hasonlít a film legszórakoztatóbb karakterére, a főhősnő kissé cinikus nővérét alakító Leslie Mannre. Ami meglepő, az az ok, amiért Hathaway visszaadta a terhességről szóló vígjáték főszerepét. Azt mondta ugyanis Apatow-nak, hogy mivel még sosem szült, nem hiszi, hogy hitelesen tudná eljátszani a valóban kissé naturálisra írt vajúdást – mi pedig azt hittük, arról szól a színészet, hogy rengeteg olyan dolgot eljátssz, amit még sosem csináltál. A szerep végül Katherine Heiglnek jutott, aki ugyan tényleg alkalmas volt rá, nem is volt rossz – pedig ő sem szült még -, viszont utólag mindent megtett, hogy ekézze a filmet és a másik főszereplőt, Seth Rogent.   

Judy Garland - Valley of the Dolls (1967)

Ahogy az a nemrég bemutatott, Judy című életrajzi drámából is kiderült, az Óz, a csodák csodája (1939) csodás gyerekszínésznője felnőtt korára érzelmi és fizikai roncs lett, akivel mindig kockázatos volt a közös munka. Így is megkapta a Jacqueline Susann bestselleréből készült film egyik női főszerepét, ő játszotta (volna) Helen Lawsont, a Broadway kegyetlen díváját. Csakhogy rendszerint vagy részegen, vagy a gyógyszereitől kábultan, vagy depressziósan érkezett a forgatásra, és Mark Robson rendező kénytelen volt kirúgni, ami akkor hatalmas botránynak számított Hollywoodban. A helyére a megbízható veterán színésznő, Susan Hayward került, elismerést is kapott a játékáért, Garland pedig a film bemutatása után alig két évvel halt meg túladagolásban. És tudják, miről szól az Amerikában nagyon népszerű, nálunk viszont be sem mutatott Valley of the Dolls? Arról, hogy a showbiznisz tönkreteszi a nőket, akik mind a drogokhoz menekülnek. Hát nem ironikus?

Megan Fox - Transformers 3. (2011)

A Transformers (2007) főszerepe egy csapásra hatalmas szexszimbólumot csinált a csinos színésznőből, aki logikusan megkapta a folytatás, majd a harmadik rész női főszerepét is, aztán kirúgatta magát a produkcióból. Azt nyilatkozta ugyanis, hogy egy rémálom Michael Bay rendezővel dolgozni, aki szerinte „Olyan akar lenni, mint Hitler és a forgatáson olyan is”. Még Hitler sem szereti, ha Hitlerhez hasonlítják, de állítólag nem maga Bay rúgta ki a színésznőt, hanem a széria producere, Steven Spielberg. Fox karakterét, Mikaelát kiírták a filmből, és gyorsan szereztek egy új női főszereplőt Rosie Huntington-Whitely személyében, szegény Megan pedig azóta nem számít sem sztárnak, sem szexszimbólumnak.

Annette Bening - Batman visszatér (1992)

Ha engem kérdeznek, Michelle Pfeiffer Macskanője az összes szuperhősfilm gonosza közül az egyik legjobb, még akkor is, ha nem teljesen gonosz. Csakhogy Tim Burton eredetileg nem Pfeiffert választotta Selina Kyle szerepére, hanem a nála – megint csak szerintem – sokkal unalmasabb Annette Beninget. Csakhogy Benning és férje, Warren Beatty között annyira dúlt a szerelem, hogy a színésznő véletlenül teherbe esett, és a születendő kislány, Kathlyn fontosabb volt neki, mint a produkció, és visszaadta a Batman visszatér főszerepét, megint csak szerintünk, de mindenki szerencséjére, mert Pfeiffer elképesztően jó Macskanő lett – sokkal jobb, mint mondjuk Halle Berry vagy Anne Hathaway.