Idén április 30-án ünnepeljük a magyar film napját. 1901. április 30-án mutatták be az első magyar filmet, A tánczot, amely az Uránia Tudományos Színház egyik előadásának illusztrációja volt. A fekete-fehér némafilmet Zsitkovszky Béla rendezte, és sajnos nem maradt fent, csak állóképekből sikerült rekonstruálni. Az első magyar animáció valamivel később, 1914-ben készült el: az akkor mindössze tizenkilenc éves grafikus, Kató-Kiszly István rövidfilmje, a Zsirb Ödön főszereplője egy zsírosbödön. Az idén 111 éves magyar animáció nagy utat tett meg azóta, a magyar film napjára összeszedtük a hét leginkább megkerülhetetlen alkotást.

Lúdas Matyi (1977)

Itt nézheted: FILMIO

Máris jönnek a nagy nevek: Fazekas Mihály elbeszélő költeménye alapján Dargay Attila készített animációs filmet, a forgatókönyvet pedig Dargay, Nepp József és Romhányi József közösen írták, a figurák többségét pedig Jankovics Marcell tervezte. Az igazságtalanul elpáholt libapásztor fiú, Matyi rafinált bosszúhadjárata volt Dargay első egész estés animációs filmje, és egyben az egyik legismertebb is.

Az 1977-es Lúdas Matyi nem az erkölcsi tanulságra vagy a szegény/gazdag ellentétre hegyezte ki a sztorit, itt a humor dominál, ami vizuálisan és verbálisan is megjelenik – utóbbihoz nagyban hozzájárult Romhányi.

Dargay a figurákat a rá jellemző, karikaturisztikus stílusban rajzolta volna meg, de ez végül csak a negatív szereplőkben (Döbrögi, hajdúk, stb.) köszön vissza, a pozitív figurákat Jankovics tervezte, és jóval emberibbre rajzolta őket. Ha a főszereplő lúd ismerősnek tűnik, nem véletlen: Dargay vonásai köszönnek vissza benne.

Habfürdő (1979)

Itt nézheted: FILMIO

A hetvenes éveket elsősorban olyan, gyerekeknek szóló animációs filmek jellemezték, mint a János vitéz (1973), vagy a már említett Lúdas Matyi (1977). Kovásznai György filmje azonban szembement ezzel a tradícióval és egy groteszk, olykor kifejezetten pszichedelikus, jelenben játszódó musicalt készített, megfutamodott vőlegénnyel és szerelmi háromszöggel.

A Habfürdő a hetvenes évek fiatal nemzedékének kiábrándultságát mutatja be szórakoztató stílusban és szociográfiai igénnyel.

A film alcíme szerint „zenés trükkfilm szívdobbanásra”, a betétdalokat pedig nem más, mint Másik János szerezte, akinek ez volt az első filmzenéje.

Vuk (1981)

Itt nézheted: FILMIO

„Hipp-hopp” – természetesen nem hiányozhat a listánkról az árván maradt rókakölyök, akit a nagybátyja nevel. Fekete István regényéből Dargay Attila készített animációs filmadaptációt, amely először nyolcrészes képregény formájában jelent meg 1972-ben, a Füles Újságban.

A forgatókönyv már 1973-ban megvolt, ám ideológiai okokra hivatkozva nem készülhetett el a film: a híresen antikommunista Fekete István ugyanis a Horthy-rendszer népszerű írója és forgatókönyvírója volt, több művét is betiltották 1945 után.

A Vuk végül a nyolcvanas évek elején kapott zöld utat, és először nem is film, hanem sorozat formájában: a négy, egyenként húgyperces részt 1981 áprilisában, a húsvéti szünet alatt mutatta be a Magyar Televízió. Akkora siker volt, hogy végül egész estés verzió is készült belőle, amit még abban az évben, karácsony előtt bemutattak a mozik. Annak ellenére, hogy kezdetben nem engedélyezték a filmet, Dargay azt mondta, a Vuk készítése közben élvezhette a legnagyobb alkotói szabadságot.

Hófehér (1983)

Itt nézheted: FILMIO

Nepp József első egész estét filmje a Disney klasszikusát, a Hófehérke és a hét törpét (1937) idézi meg a maga groteszk, gunyoros módján, miközben teljesen kifordítja a közismert mese motívumait.

A középpontban nem is a király leánya és az erdőben megismert törpék állnak, hanem a királynő mesterkedése, hogy a trónra kerüljön, így inkább társadalmi szatíraként és politikai parabolaként működik, miközben tele van maró humorral.

Nepp többek közt Mel Brooks és a Monthy Python-csoport humorából építkezett, természetesen a sziporkázó párbeszédekben jócskán benne volt Romhányi József keze is. Bár bemutatása idején a Hófehérre kifejezetten fanyalgott a kritika, mára klasszikussá érett a rajzfilm, és számtalan szövege vált szállóigévé.

Ez is érdekelhet

9 idézet a Hófehérből a 90 éve született Nepp József emlékére

A klasszikus mesék szarkasztikus paródiája a magyar felnőtt animáció egyik csúcspontja.

Lássuk!

Macskafogó (1986)

Itt nézheted: FILMIO

Szerintem kevesen szállnak vitába velem, ha leírom: a magyar animáció csúcspontja ez a macska-egér játékot szó szerint vevő James Bond-paródia. A Macskafogó azonban nem csak a kémfilmeket, hanem számos zsánert kiforgat: felfedezhetők benne a sci-fi, a kalandfilm, az akciófilm, a katasztrófafilm, sőt még a vámpírfilm elemei is. A Ternovszky Béla (rendező) és Nepp József (forgatókönyvíró) nevéhez kötődő animációs film

nem csak a magyar, hanem az egyetemes animáció történetében is jelentős helyet foglal el, hiszen a műfajok kombinálásával és a popkulturális utalásokkal jócskán megelőzte a hollywoodi animációs filmeket,

amik csak az ezredfordulón kezdtek kísérletezni ezzel.

Nyócker (2004)

A Józsefvárosba költöztetett Rómeó és Júlia-parafrázis nem csak az ütős rapbetétek, hanem a rendhagyó animációs technika miatt is kiemelkedő. A hetvenes-nyolcvanas évek volt a magyar animáció virágkora, a rendszerváltás után már messze nem készült annyi egész estés animációs film. Gauder Áron rendező és Novák Erik forgatókönyvíró-producer alkotása alacsony költségvetésvetésből és lelkesedésből készült.

A magyar animáció a Nyóckerrel talált vissza ahhoz a társadalmi reflexióhoz és hétköznapisághoz, ami korábban jellemezte – gondoljunk a már tárgyalt Habfürdőre (1979).

Fő ihletforrása ugyanakkor South Park valamint a Beavis és Butt-head volt: ezek szókimondó, provokatív hangnemét vették át. A film különleges látványvilága a 2D-t és a 3D-t ötvözi, aminek oka elsősorban a pénzhiány volt, mégis ez lett a siker egyik oka.

Magyar népmesék (1980-2012)

Itt nézheted: YouTube

Bőven van miből választani, ha klasszikus magyar rajzfilmsorozatot szeretnénk nézni, ám a Magyar népmesék száz epizódja talán a legkiemelkedőbb. Mai szóval élve tulajdonképpen egy antológiasorozatról beszélünk, mivel minden epizód más és más történet, egyetlen közös vonásuk, valamilyen magyar népmesét dolgoznak fel.

Műfaját tekintve sokrétű, hiszen van itt állatmese, varázs-, táltos- és tündérmese, legenda, sőt még Mátyás király mese is. A grafika pedig mindig annak a tájegységnek a motívumrendszerét követte, ahonnan a mese származott.

A Magyar népmeséket elsősorban Jankovics Marcell nevéhez szokták kötni, de ez nem azt jelenti, hogy ő készítette az összes részt: ő volt a sorozat első rendezője, forgatókönyvírója és tervezője, később vezető rendezőként és szakértőként vett részt a projektben. A legenda szerint a hetvenes-nyolcvanas években VHS-kazettákon csempészték ki a sorozatot a Ceaușescu-féle Romániába, amikor Erdélyt teljesen elszigetelték. A Magyar népmesék több epizódja is székely népmesét dolgozott fel, így nem csoda, hogy ott is látni szerették volna, ami állítólag titkos vetítéseken valósult meg.

Tedd próbára a tudásod!

Mennyire emlékszel a 70-es, 80-as évek esti meséire? - KVÍZ!

Gyerekkorunkban sokan ábrándoztunk arról, hogy bárcsak az esti mesét kérdeznék ki másnap az iskolában. Nos, eljött ennek is az ideje: íme a nagy esti mese-kvíz, egyenesen a 70-es, 80-as évekből!

Tovább

(via NFI)