A PORT.hu olvasói imádják a sci-fiket és Stephen Kinget is – épp itt volt tehát az ideje, hogy összeszedjük a legfélelmetesebb tudományos-fantasztikus filmeket (a Collider listája nyomán).

Íme:

9. A láthatatlan ember (2020)

A modern sci-fi egyik nagy úttörője, H.G. Wells 1897-ben írta meg A láthatatlan ember című regényét, melynek korai adaptációi már az 1930-as években megjelentek. Bár nagyon szórakoztatóak voltak, ma már kevesen neveznék ezeket a filmeket ijesztőnek. A történet középpontjában általában egy olyan személy állt, aki szándékosan vagy véletlenül megszerezte a láthatatlanná válás képességét, ami eleinte áldás, később viszont már átok volt a számára. A 2020-as remake megpróbált valami földhözragadtabbat és valóban félelmeteset bemutatni, ami sikerült is, hiszen itt a láthatatlan ember a volt élettársa életét keseríti meg.

A film ezáltal egy pszichológiai thrillerré válik, ahol elmosódik a tudományos tények és a természetfeletti dolgok közötti határvonal,

hiszen a feszültség nagy részét az adja, hogy a főszereplő (Elisabeth Moss) megpróbálja bebizonyítani, hogy őt tényleg egy láthatatlan erő gyötri.

8. Jelek (2002)

Még ha nem is örvend olyan kultikus sikernek, mint a Hatodik érzék, kétség kívül ez M. Night Shyamalan egyik legerősebb szerzői filmes munkája. A Jelek a horror, a thriller és a sci-fi kiváló kombinációjaként egy egy Isten háta mögötti farmon élő családot mutat be,

helyesebben azt, ahogyan a família reagál a hírre, miszerint űrlények támadták meg a Földet.

A film erősen épít az UFO-látogatásokkal kapcsolatos hisztériára, amit inkább afféle hidegháborús paranoiaként mutat be, és nem egy akciódús idegen inváziós filmet kapunk – alighanem tehát a realizmus és a „veled is megtörténhet”-érzés miatt lesz igazából a Jelek a XXI. század egyik legfélelmetesebb sci-fije.

7. Shin Godzilla (2016)

A Godzilla franchise 1954-ben indult el öles léptekkel világhódító útjára, az azóta eltelt évtizedekben pedig számos folytatást, spin-offot és újragondolást szállított le nekünk mind a japán, mind az amerikai filmipar. A 2016-os inkarnáció egyértelműen az eddigi legijesztőbb verzió, ami az 1954-es eredeti film horrorisztikus hangsúlyát átvéve minden korábbinál félelmetesebben ábrázolja a címszereplő óriásszörnyet.

A világvége-hangulatot meglepően zsigeri részletességgel bemutató Shin Godzilla egyszerre képes jó katasztrófafilmként és szörnyfilmként működni.

Sőt, még némi társadalmi szatíra és sötét humor is van benne!

6. Második lehetőség (1966)

A Cannes-i Filmfesztiválon igen kevés horrorfilm debütált, de ezek közül is kiemelkedik a Második lehetőség, ami egyúttal a valaha készült egyik legjobb sci-fi is. A történet elején a pocakos Arthur Hamilton (John Randolph) elfogadja egy titokzatos cég ajánlatát, a címbéli „második lehetőséget”: új arcot, ezáltal új személyazonosságot és életet kap – átváltozik az izmos Tonyvá (Rock Hudson).

De tényleg boldog lesz-e a boldogtalan ember egy természetellenesen új testben?

Az eltorzított közeli felvételek és a váll fölött készült snittek jól bemutatják azt a klausztrofób helyzetet, hogy a második életünkben, ami igazából már nem a sajátunk, a kafkai átváltozás bizony egyáltalán nem vezet boldogsághoz.

5. Nem (2022)

Az Oscar-díjas Jordan Peele egyszer már szétszedte és újraértelmezte a modern horrort a nagy sikerű Tűnj el! és a Mi című filmjeivel. A tavalyi Nem első látásra szépen becsatlakozott ebbe a sormintába a maga kis Isten háta mögötti rémálmával, amiben egy kietlen kaliforniai szurdok lakói hátborzongató felfedezést tesznek.

Csakhogy a Nem nem is horror, hanem sokkal inkább egy E.T.-szerű blockbuster, csak itt az űrlények ezúttal nem olyan barátságos, ráncos kis manók, mint 1982-ben...

4. 28 nappal később (2002)

Danny Boyle 2002-es horrorfilmje – nomen est omen – 28 nappal azután játszódik, hogy

Londonon egy zombivírus söpört végig, és megtizedelte a lakosságot, a történet pedig olyan embereket követ nyomon, akik megpróbálták túlélni a vírusjárványt követő heteket.

Érdekesség, hogy az eredeti forgatókönyvben a történet azzal zárult, hogy a főszereplő, Jim (Cillian Murphy) meghal. A tesztközönség azonban kimondottan negatívan reagált erre a befejezésre, és túl komornak tartotta, így aztán elkészült egy olyan verzió, amelyben végül Jim végül nem halt meg...

A mozi- és tévétörténelem 5 legrosszabb tesztvetítése

A Mulholland Drive, A sötétség serege és a Jóbarátok korai verzióját is lefitymálták a nézők...

Tovább

3. A nyolcadik utas: a Halál (1979)

Az Alien nemcsak az egyetemes filmművészet egyik legjobb alkotása, de egyúttal a horror és a sci-fi máig legizgalmasabb keveréke a mozitörténelemben. 44 évvel a bemutatója után is lenyűgöző minden egyes képkockája, és még ma is képes bárkit a székbe szögezni a faék egyszerűségű, mégis tökéletesen kivitelezett sztorijával, ahol lényegében nem történik semmi más, csak annyi, hogy

egy rozzant teherűrhajón elszabadul egy félelmetes idegen lény, és egyenként levadássza a legénység tagjait.

Ellen Ripley hadnagy (Sigourney Weaver) személyében azonban emberére akad...

2. A légy (1986)

1958-ban egyszer már bemutattak A légy címmel egy filmet, amiben egy tudós ember-légy hibriddé változik. Már a maga korában is csak szolid sikereket ért el, manapság pedig valószínűleg már senki sem ijedne meg tőle. Nem úgy, mint az 1986-os remake-től, ami

ízig vérig sci-fi-horror lett, ami a mai napig képes felkavarni az ember gyomrát.

A fenomenálisan undorító speciális effektek és David Cronenberg rendező testhorror-mániája miatt ugyanis a butácska előzmény valóban ijesztővé tudott válni az 1986-os verzióban, amelyben ráadásul Jeff Goldblum élete alakítását nyújtotta a főszereplő tudós szerepében.

1. A dolog (1982)

A dolog szintén egy '50-es évekbeli, olcsó horror remake-jeként lett a valaha készült legjobb sci-fi film, ami az 1982-es bemutatója idején ráadásul még túlságosan ijesztő volt a közönség számára, és csak a megjelenése utáni években kezdték el igazán nagyra értékelni. Mint annyi kiváló horror és sci-fi esetében, itt is egyszerű az alapszituáció: a történet egy sarkköri kutatóintézetben játszódik, ahol a Kurt Russell vezette, bozontos szakállas férfiak soraiban egy veszedelmes – és nem mellesleg alakváltó képességekkel is rendelkező – idegen lény rejtőzik.

A dolog koránt sem a gyenge gyomrúaknak való, mert a speciális effektek ennyi év távlatából is meglepően élethűek, és a mai napig tökéletesen megállják a helyüket.

De a vészjósló atmoszféra, a megállás nélküli feszültség és a kísérteties befejezés is a sci-fi és a horror műfajok legnagyobb klasszikusává teszi a filmet.