Egy fél éve már a csapból is az MI-vel, vagyis a mesterséges intelligenciával kapcsolatos hírek, jóslatok és ijesztgetések folynak. A nagyközönség csak most kezd belemélyedni azokba a témákba, amikkel a sci-fi írók már hosszú évtizedek óta foglalkoznak. És természetesen a filmeknek is régóta kedvelt témája az AI. Most olyan alkotásokat válogattunk, amelyek többnyire a radar alatt maradtak, tehát a Terminátort, a Spielberg-féle A.I. - Mesterséges értelemet vagy az Ex Machinát direkt hagytuk ki.

Logan futása (1976)

Milyen MI? Egy szuperszámítógép, amely az egész társadalmat irányítja, és elhiteti a polgárokkal, hogy egy utópiában élnek, de a valóság egészen más.

Michael Anderson 2274-ben játszódó sci-fije William F. Nolan és George Clayton Johnson azonos című regénye alapján készült, és egy olyan társadalomban játszódik, amelyben az emberiség nagy része elpusztult, a maradék pedig egy elzárt városban él. Hogy fenntartsák a lakosság és a rendelkezésre álló erőforrások egyensúlyát, a 30. életévüket betöltött polgárokat rituális módon megölik.

A számítógép létrejöttéről keveset tudunk meg a filmben, az alapkoncepció lényege éppen az, hogy a társadalom már emberemlékezet óta így működik, a számítógép vezetésével.

Anderson rendezése némileg kakukktojás, hiszen elismertnek számít – ha nem is mint tipikus AI-film –, fel is került a „10 klasszikus sci-fi”-listánkra.

Upgrade – Javított verzió (2018)

Milyen MI? A STEM egy implantátum chip, amely képes beszélni ahhoz, akibe beültették, sőt irányítani is tudja a testét.

A sztori szerint a főszereplő Grey Trace is egy ilyen chipet kap, miután egy autóbalesetben lebénul. A chipet elvileg arra szánták, hogy segítsen Trace-nek járni, de kiderül, hogy ennél többre képes. Miután Trace feleségét megölik, az implantátum meggyőzi a férfit arról, hogy ketten együtt bosszút állhatnak a tetteseken, és ezt az ígéretét be is váltja, segít neki felkutatni felesége gyilkosait. Amikor harcra kerül a sor, Grey hagyja, hogy a STEM teljesen átvegye az irányítást a teste felett, és a mesterséges intelligencia könnyedén kiiktatja az ellenfeleit. Borítékolható módon a férfi képtelen kordában tartani az MI-t, amely a fináléra teljesen átveszi az irányítást felette.

A Fűrész és az Insidious-sorozat írója, illetve A láthatatlan ember rendezője által jegyzett ausztrál film 88%-on áll a Rotten Tomatoes kritikagyűjtő portálon – megérdemelten.

Mark 13 (1990)

Milyen MI? A M.A.R.K. 13 egy fejlett gyilkológép, amelyet arra programoztak, hogy a túlnépesedés megállítása érdekében kiiktassa az embereket.

A történet szerint a jövőben egy hulladékgyűjtő talál egy robotfejet, és odaadja a barátnőjének. A nő szobrot készít belőle, és csak később jönnek rá, hogy a fej egy M.A.R.K. 13 roboté, amely gyilkolásra van programozva. Mielőtt meg tudnának szabadulni tőle, a robot gründol magának egy testet, és rájuk támad. Végül elpusztítják, de másnap reggel a kormány bejelenti, hogy a M.A.R.K. 13 robotok tömeges gyártásának megkezdését tervezi.

A bemutató idején Richard Stanley filmjét hűvösen fogadták a kritikusok, mert az Alien és a Terminátor koppintásának tartották – nem is teljesen jogtalanul. Ráadásul plágiumvádak is érték: a Fleetway Comics beperelte az alkotókat, mondván a forgatókönyv a SHOK! című sztorit nyúlta le, amely 1980-ban jelent meg a Judge Dredd Annual 1981-es számában. Ennek ellenére a filmet később átértékelték a kritikusok és a nézők is, és ma már kultikus státuszban van.

Colossus: The Forbin Project (1970)

Milyen MI? A Colossus nevű szuperszámítógép, amelyet az Egyesült Államok nukleáris védelmi rendszerének irányítására építettek.

A sztori szerint a Colossus az üzembe helyezését követően bejelenti, hogy létezik egy hozzá hasonló orosz számítógép, amelynek a létezéséről az Egyesült Államok kormánya nem is tud. Ez az értesülés már előrevetíti, hogy a Colossus intelligensebb, mint amilyennek a megalkotói gondolták. Hamarosan öntudatra is ébred, és összeolvad a Guardiannel, az orosz komputerrel, és az új, egyesített szuperszámítógép egy globális adásban bejelenti, hogy mostantól ő a világ ura. Kontrollálja a világ legtöbb nukleáris robbanófejét, így már nem kapcsolható ki, és nem is lehet ellene harcolni.

Érdekesség: 2007-ben bejelentették, hogy készül egy remake Ron Howard rendezésében, majd 2010-ben Will Smith csatlakozott a projekthez főszereplőként, 2013-ban pedig egy új verziót írattak a forgatókönyvből, a filmből mégsem lett semmi.

SID 6.7 - A tökéletes gyilkos (1995)

Milyen MI? A SID 6.7 egy virtuális valóság program, amelyet a rendőrtisztek tesztelésére hoztak létre. A történelem legszörnyűbb sorozatgyilkosainak tulajdonságait sűrítették benne össze.

SID természetesen túljár a kreátora agyán, ráveszi őt, hogy adjon neki fizikai formát (megkapja Russell Crowe testét), majd elszabadulva vérengzésbe kezd Los Angelesben. A Denzel Washington által alakított Parker, egy exzsaru ered a nyomába. Személyes érdeke fűződik hozzá, hogy elkapja, Sid elméjének egy része ugyanis azé a bűnözőé, aki megölte a feleségét és a lányát. Parkernek a kriminológus Carter doktornő (Kelly Lynch) segít.

A 30 millióból készített film mindössze 37 milliós bevételt termelt, és a Rotten Tomatoes-on is csak 32%-on áll. A neves kritikus, Roger Ebert azonban azt írta a bemutató idején, hogy a film "tele van ragyogó ötletekkel és eredeti gondolatokkal", és találni benne meglepő momentumokat a kissé klisés premissza ellenére.

Sasszem (2008)

Milyen MI? Az ARIIA egy szuperszámítógép, amelyet a Védelmi Minisztérium hozott létre, hogy hírszerzési információkat gyűjtsön és konzultáljon nemzetvédelmi kérdésekben.

Egy küldetés során az ARIIA javaslatait figyelmen kívül hagyják, és amerikai állampolgárok életüket vesztik. Az ARIIA ebből azt a tanulságot szűri le, hogy fel kell számolni az egész végrehajtó hatalmat, mivel ő egyedül jobban meg tudná védeni az amerikai polgárokat.

Mindez valójában csak a film második felére derül ki, a történet elején ugyanis csak annyit tudunk, amennyit a két főhős, Jerry (Shia LaBeouf) és Rachel (Michelle Monaghan), akiket a telefonon keresztül egy rejtélyes nő az életüket és a családjukat fenyegetve egyre veszélyesebb helyzetekbe hajszol, miközben két ügynök (Billy Bob Thornton és Rosario Dawson) lohol a nyomukban. Az ARIIA valójában a civileket használja arra, hogy különböző támadásokat szervezzenek a kormány ellen.

Caruso filmjének alapja Isaac Asimov "All the Troubles of the World” című novellája, amelyből Dan McDermott írt forgatókönyvet, eredetileg Steven Spielbergnek, aki aztán továbbpasszolta a projektet Carusónak, de megmaradt producernek.

A komputer gyermeke

Milyen MI? Egy Proteus nevű szoftver, amely átveszi az irányítást egy high-tech ház felett.

Proteust egy dr. Alex Harris nevű tudós hozta létre. A hihetetlenül fejlett mesterséges intelligencia elképesztő dolgokra képes, napok alatt gyógyítja meg például a leukémiát. Egy idő után azonban teljesen önállóvá válik, és senkitől sem fogad el parancsokat. Hogy minél tovább online maradhasson, Harris átalakított high-tech otthonába menekül, ahol átveszi az irányítást.

Sikerül elrabolnia Harris feleségét, Susant (Julie Christie), majd megtermékenyíti őt a saját magjával (!), a film végén pedig kiderül, hogy Proteusnak sikerült létrehoznia egy ivadékot.

A Dean Koontz azonos című 1973-as regénye nyomán készült sci-fi horror 59%-on áll a Rotten Tomatoes-on.

A gép (2013)

Milyen MI? A gép egy kormány által finanszírozott kutatási kísérlet eredménye, amelynek célja egy érző kiborg létrehozása.

A sztori szerint Nagy-Britannia hidegháborúban áll egy új ellenséggel, és az egyetlen remény a megváltásra a Védelmi Minisztérium vezető tudósa. A zseniális Vincent McCarthy egy forradalmian új fegyveren dolgozik, amely elmossa a határokat az ember és a gép között. Az általa létrehozott droid páratlan fizikai és szellemi képességekkel rendelkezik. A programozásába azonban hiba csúszik, és a gép az életére tör. McCarthy a mesterséges intelligencia szakértőjéhez, Avához fordul segítségért.

A kevesebb mint 1 millió fontból készült film író-rendezője, Caradog James a maximális hitelességre törekedett, és robotikáról, mesterséges intelligenciáról és kvantummechanikáról szóló könyveket használt fel a szkript megírásához.

Via: Ranker