Nem egy olyan eset volt már a filmtörténelem során, hogy egy-egy alkotás főhősével nem lehetett minden ponton egyetérteni – viszont ellenfelének határozottan voltak jogos dolgok az érvrendszerében. Mutatjuk a legegyértelműbb példákat!
Anakin Skywalker (Darth Vader) – Star Wars: A Sith-ek bosszúja
Anakint azért sikerült átállítania a Sötét Oldalra Palpatine-nak, mivel a fiú azt remélte, hogy a reménybeli határtalan erő birtokában
megakadályozhatja Padmé halálát
– amivel, valljuk be, nem olyan nehéz azonosulni. A karakter számára pedig azért is volt könnyű a választás, mivel egyre kevésbé tudott egyetérteni a Jedik elveivel, és persze az is egyértelművé vált, hogy nem bíznak benne, ezenkívül megpróbálták rávenni, hogy kémkedjen Palpatine után.
A Star Wars: A klónok háborújában a Jedik még messzebb kerülnek egykori, a békét és az erőszakmentességet hirdető ideáiktól, így egyre könnyebb azok oldalára állnunk, akik szembefordulnak velük. Gondolunk elsősorban Ahsokára, Anakin padawanjára, akit ártatlanul ítéltek el, és mielőtt bebizonyosodott volna, hogy nem bűnös, a Jedik odáig is elmentek volna, hogy kivégezzék.
Valljuk be, ebben az esetben nem olyan nehéz a másik oldalt választani!
Magneto: X-Men – A kívülállók
Az X-Men-filmek állítólagos főgonoszával, Erik Lensherr-rel, vagyis Magnetóval egyáltalán nem olyan nehéz együttérezni, hiszen a családját elpusztították a II. világháborúban, és ő maga is holokauszttúlélő, szóval pontosan tudja, milyen elképesztő borzalmakra képes az emberiség. Magneto minden lépését az motiválja, hogy úgy gondolja, az emberek sosem fognak megbízni a mutánsokban, s miközben a férfi ellentétpárja, a jóságos X professzor folyamatosan a békét hirdeti, ő abban hisz, hogy a legjobb védekezés a támadás.
Loki – Thor
Az első Thor-mozi flashbackjeiből kiderül, hogy Odin király vastagon sáros abban, hogy egymás ellen fordultak, és engesztelhetetlen riválisok lettek a testvérek, azaz biológiai gyereke, Thor és az örökbefogadott Loki. És miután Thor hirtelen haragú és meggondolatlan felnőtté cseperedett, Loki nem minden alap nélkül hihette azt, hogy helyette ő lesz a trón várományosa, mivel testvére valóban alkalmatlan volt (akkor még) a feladatra. Thor egy meggondolatlan tette miatt ráadásul újra fellángol egy régi háború,
így a néző teljesen jogosan gondolhatta, hogy sokkal jobb lenne Asgardnak, ha a fivérénél ezerszer taktikusabb és megfontoltabb, kifejezetten jó stratéga Loki örökölné a trónt.
Rébusz – Batman (2022)
A legutóbbi Batman-filmben Edward Nashton, vagyis a Rébusz egy megrendítő monológban zúdítja rá a címszereplőre és a nézőre, hogy milyen brutális szociális különbségek szabdalják Gotham társadalmát. S miközben a média szülei halálát követően szimpatikus figurát kreál Bruce Wayne-ből, ő annak ellenére, hogy árva, elképesztő luxusban él, szemben a város többi árvájával, köztük magával Nashtonnal, akik nyomorognak. Mivel a Thomas Wayne Alapítvány támogatása sosem jutott el a szükséget szenvedő árvákig, ahogy az tervben volt, a Rébusz azt tervezi, hogy megöli a város korrupt politikusait, a rendfenntartó erők nem kevésbé korrupt vezetőit, majd Bruce-t is.
Ozymandias – Watchmen: Az őrzők
Habár a filmverzió több ponton is változtatott az eredeti képregény cselekményén, a lényeg, főleg Ozymandias tervével kapcsolatban ugyanaz maradt. SPOILER! A férfi a rideg, de nagyon is észszerű logika mentén úgy gondolja, hogy egy közös ellenség (a New York megtámadásáért igaztalanul bevádolt Doktor Manhattan) sikeresen egyesítheti a világ nemzeteit, így az emberiség megmenekül egy nukleáris háborútól az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Mikor Ozymandias terve sikerül, és a híradásokban a Watchmenek azt látják, hogy a Föld népei politikailag békésen egyesülnek, már ők is úgy gondolják, hogy az szolgálja az emberiség javát, ha az igazság sosem derül ki. Mindez persze morálisan nagyon nehéz kérdés, és „a cél szentesíti az eszközt” logikájába több ponton is bele lehet kötni,
de a végeredmény végül is a film állítólagos főgonoszát igazolta.
Roy Batty – Szárnyas fejvadász
A replikánsok, azaz a mesterségesen létrehozott androidok jogait vizsgáló sci-fiben Roy Batty és a többi menekülő replikáns nem akar semmi mást, csupán életben maradni – így valójában a film főhőse, Rick Deckard az, akit gonosz célok vezérelnek, amikor elvállalja azt a megbízatást, miszerint „nyugdíjazza” a lázadó replikánsokat, hiszen ez egészen konkrétan a meggyilkolásukat jelenti.
S miközben túlélése érdekében Batty számos erőszakos cselekményt követ el (például brutálisan megöli Eldon Tyrellt, a replikánsgyár alapítóját), Deckard életét megmenti.
Miután később Deckard maga is úgy dönt, hogy megmenti szerelmét, a Rachel nevű replikánst a „nyugdíjazás”-tól, jogosan hihetjük, hogy alapvetően ő is Battyvel ért egyet. A film végső csattanója ráadásul mindent gyökeresen más megvilágításba helyez...
Killmonger – Fekete Párduc
Erik Killmonger egyetlen célja, hogy küzdjön a világszerte tapasztalt rasszizmus ellen. A Wakandában uralkodó királyi családdal is az fordítja szembe, hogy egyrészt őket tartja felelősnek apja meggyilkolásáért, másrészt nem tetszik neki, hogy elutasítják, hogy segítséget nyújtsanak más feketéknek a saját országukon kívül. S miközben a film végén T'Challa életre-halálra megküzd vele a trónért, alapvetően ő is egyetért Killmonger elveivel – amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy megnyitja Wakandát a világ felé, és elindít egy olyan segélyprogramot, amelynek keretében az ország világszerte segítséget nyújt a feketéknek.
Szóval vitathatatlan, hogy az állítólagos főgonosznak hatalmas hatása volt nemcsak az uralkodó nézeteire, de Wakanda jövőjére is.
(via ScreenRant)
Ez is érdekelhet
