Van, amit még csak nem is forgalmaztak Magyarországon.
Minden mozis évnek vannak húzócímei: 2023 a Barbie-tól, az Oppenheimertől és a Megfojtott virágoktól volt hangos. Ám mindig vannak olyan alkotások, amik elvesznek a zajban, és alig-alig, vagy egyáltalán nem kapják meg azt a figyelmet, ami kijárna nekik. Rosszabb esetben pedig semmilyen figyelmet nem kapnak. Nyolc olyan, alulértékelt filmet szedtünk össze, amit teljesen maga alá temetett 2023.
Kopogás a kunyhóban
M. Night Shyamalan filmjei korántsem hibátlanok, ám eltekintve az olyan bukásoktól, mint Az utolsó léghajlító vagy A Föld után minden alkotásában van valami kihívás mind a rendező, mind a néző számára. Az 1999-es Hatodik érzék óta azt várjuk tőle, hogy minél csavarosabb, minél meglepőbb sztorival álljon elő, és igázóból a Paul G. Tremblay regényén alapuló Kopogás a kunyhóban is újabb és újabb meglepetésekkel szolgál. A film elsősorban
azt mutatja be, hogy milyen szélsőséges tettekre képes az ember egy kétségbeesett helyzetben.
A kissé erőltetett teológiai utalások és a gyakran célt tévesztő párbeszédek ellenére a Kopogás a kunyhóban egy hátborzongató és tanulságos film, melyben Dave Bautista nagyot megy a négy idegen vezetőjeként, akik egyszer csak beálltnak egy erdei házba, és közlik az ott nyaraló családdal, hogy valakinek meg halni, különben eljön a világvége.
A Shyamalan-módszer
Apokalipszis a kunyhóban - 6 visszatérő motívum M. Night Shyamalan filmjeiben
A Kopogás a kunyhóban valójában azt a vonalat viszi tovább, amit a Hatodik érzék rendezője közel negyedszázada képvisel.
Tovább
Magic Mike utolsó tánca
Már csak azért is érdekes, hogy ez a film úgy tűnt el 2023 sodrában, mintha sosem lett volna, mert egy olyan franchise része, aminek korábbi két filmje (Magic Mike, 2012; Magic Mike XXL, 2015) világszerte közel 300 millió dollárt hozott. Hogy szükség volt-e egy harmadik részre, az megkérdőjelezhető, de
a parádés jelmezek, a részletgazdag koreográfia elviszi az Utolsó táncot,
és lényegesen szórakoztatóbb annál, minthogy csak úgy elmenjünk mellette, pláne azoknak, akik látták és szerették a korábbi filmeket. Méltó lezárása lett a Magic Mike-trilógiának, és Salma Hayeket is jó látni benne.
A csendes lány
Ez egy csöppnyi csalás, mivel ez egy 2022-es ír dráma, amit viszont nálunk (meg még más országokban is) 2023-ban mutattak be. A 95. Oscar-gálán legjobb nemzetközi játékfilm kategóriában jelölték ugyan A csendes lányt, de végül a Nyugaton a helyzet változatlan vitte le az aranyszobrot. Colm Bairéad filmjének középpontjában egy tízéves lány, Cáit (Catherine Clinch) áll, aki hányattatott körülmények közt nő fel. A szülei nem foglalkoznak vele, nyárra pedig lepasszolják a rokonokhoz. A gyerektelen párnál egészen új világ tárul fel a kislány előtt: az idilli, zöld környezetében egy idő után Cáit megnyílik, végül fény derül arra a titokra is, amit újdonsült nevelői elrejtenének előle. Ahogy a Port.hu kritikusa írta:
„A végletek mellett a didaxis is igen távol áll Bairéad alkotásától, a filmmel ugyanakkor szinte tanítani lehetne, hogy amellett, hogy enni adnak neki és iskolába járatják, miért is van szüksége minden gyereknek arra, hogy szeressék.”
A szövetség
Guy Ritchie filmje mellett már csak azért sem érdemes elmenni, mert a számtalan, iraki háborúról szóló film közt ez egy különleges darab. A jó érzékkel komponált akciódráma John Kinley őrmestert (Jake Gyllenhaal) mutatja be, akit Afganisztánban a tolmácsa, Ahmed (Dar Salim) ment meg. Ugyan a szövetség nem csak erről szól, de ez a film legerősebb része: Slim szinte néma játéka, és a kilométereken át tartó igyekezte, ahogy sérül Kinley-t menti az egyik legfeszültebb jelenetsor 2023-ból. A Port.hu kritikusa is szerette a filmet:
„A jó hír a rendező legújabb filmjét illetően, hogy ezúttal a régi, minőségi Ritchie-t kapjuk meg, a kevésbé jó, hogy mozivászon helyett sajnos csak odahaza, a Prime Video műsorán nézhetjük. A szövetség szerencsére még így is működik, mert nemcsak az amúgy kétségkívül látványos akciózásról szól, hanem vannak benne hiteles karakterek, és van benne dráma is. A téma ugyanis annyira komoly, amennyire Ritchie filmjében még soha nem volt.”
még több alulértékelt film
7 alulértékelt sci-fi az új évezredből
Van köztük fillérekből készített UFO-rejtély és százmilliós blockbuster is.
Tovább
A pápa ördögűzője
Russell Crowe-nak mindig is jól álltak a se istent, se embert nem ismerő, provokatív karakterek, akik egyszerre pimaszak és magabiztosak. Ezúttal egy reverendába bújva kamatoztatja mindezt, megdobva azzal, hogy Gabriel Amorth atya egy Vespa robogón közlekedik, ami valljuk be, tényleg nagyon menő. Ráadásul úgy zavar le ördögűzéseket, mintha csak misézni menne a szomszéd faluba.
A karakter okés és izgalmasan kiszámíthatatlan, Crowe kisujjból remekel, sőt láthatóan még élvezi is a szerepet, viszont a forgatókönyvírókat nem szállta meg az ihlet:
egy sokadik „család beköltözik a régi házba, ahol valami elszabadul”- sztorit sikerült csak letenni az asztalra. Talán ezért nem szólt akkorát idén A pápa ördögűzője, pedig lényegesen jobb lett, mint Az ördögűző: A hívő.
Nimona
Nem is a mozik, hanem a Netflix hozta el az 2023 egyik legizgalmasabb animációs filmjét, amit viszont úgy tűnt el a streamszolgáltató kínálatának mélységes bugyraiban, mintha sosem lett volna. Ráadásul a Netflix kifejezetten mostohán bánik az animációs filmekkel, ugyanis szinte semeddig sem tartják a nyitóoldalon az új címeket, így viszont nehéz rájuk találni, hacsak nem direkt keressük őket. Márpedig a képregény alapján készült Nimonára érdemes rákeresni, mivel
egy fantasy környezetben mesél arról, milyen érzés a társadalom perifériáján élni,
ráadásul mindezt egyedi grafikai megoldásokkal teszi. A sztori egy Nimona nevű alakváltóról szól, aki összeáll Ballisterrel, a gyilkossággal vádolt lovaggal, hogy bebizonyítsák az ártatlanságát. Ám a lovag felesküdött egy szörny elpusztítására, és nem kizárt, hogy Nimona az.
Nincs, aki megmentsen
A szokatlan perspektívából elbeszélt inváziós sci-fi szintén a stream áldozata lett: a Nincs, aki megmentsen a Diseny+-ra került fel, de nem igazán tolták előtérbe, szépen megbújt az újdonságok listájában. Így viszont elég nehéz volt kiszúrni, pedig érdemes látni, mivel egy olyan kamaradarab, ami egy egész világot érintő jelenséget mutat be. De nem is az lényeg, hogy jönnek az ufók, és kolonizálni akarják az emberiséget, hanem hogy miként éli ezt meg Brynnt (Kaitlyn Dever), akit az egész kisvárosi közösség kivetett magából. Dever dialógusok nélkül remekel a szerepben, ahogy a Port.hu kritikusa írta:
„A film végig egy feszült sci-fi, ami leginkább A testrabló támadásával rokonítható, ám utat tör magának Brynn tragédiája is, megismerjük, hogy miért él magányosan, kirekesztve – ezért is fontos, hogy nincsenek párbeszédek, mert a történet egy része a lány lelkivilágba vezet be, ahol a csend uralkodik.”
nahát, de fura vígjátékok!
The Last Voyage of the Demeter
A végére hagytunk egy olyan filmet, ami el sem jutott a magyar mozikig, pedig még mi is ajánlottuk. A Drakulát szállító, tragikus sorsú hajó története viszont nem az volt, amire a horrorrajongók idén vágytak, pedig egy egész jó kis mítoszbővítést vitt végbe André Øvredal filmje, ami Bram Stoker regényének egy rövid fejezetét bővíti filmmé.
A sötét tónusokkal dolgozó rendező igazi klausztrofób helyzete teremt, hiszen a tengeren hánykolódó hajóról sehova sincs menekülés az éhes vámpír elől.
Ráadásul a The Last Voyage of the Demeter (’A Demeter utolsó útja’) egy tengeri túlélőfilm is, hiszen Drakula gróf nélkül is eléggé veszélyes volt egy hajóút a tizenkilencedik század végén.
(via Looper, Ranker, WatchMojo)
