Divat amiatt puffogni, hogy Hollywoodban elfogytak az igazi ötletek, és nem ömlik ránk semmi más a mozikban, csak megúszós könyvadaptációk, lézerstukkeres csinnbummcirkusz blockbusterek és bugyuta agyrágógumi vámpíros-szörnyes blődségek. Nos, régen sem volt ez másképp, csak a '70-es és a '80-as évek embere még megbecsülte a regényadaptációkat és a futurisztikus történeteket, sőt, egyenesen a sci-fi aranykoraként tekint ma vissza ezekre az alkotásokra. Következzen tehát néhány olyan kiváló film ebből az időszakból (a Taste of Cinema összeállítása nyomán), amelyek ma már kicsit halványan derengenek a Star Wars-folytatások és az űrben vigéckedő Marvel-szuperhősök filmjei árnyékában, pedig minden percük kincs!

1. Az omega ember (1971)

Richard Matheson azon kevés sci-fi írók egyike, akinek ugyanabból a könyvéből három mozifilm is készült. A Legenda vagyok című 1954-es posztapokaliptikus regényét háromszor is vászonra adaptálták: először 1964-ben Vincent Price főszereplésével Az utolsó ember a Földön címmel, aztán 1971-ben Charlton Hestonnal Az omega ember címmel, végül pedig 2007-ben Legenda vagyok címmel, Will Smith főszereplésével. A történet lényegében mindhárom adaptációban ugyanaz maradt: egy gyilkos vírus kipusztította szinte a teljes emberiséget. Aki életben maradt, az vagy éjszakai életmódot élő, gyilkos vámpírrá mutálódott, vagy élelmet gyűjtve és a vérszívókra vadászva járja az  amerikai nagyvárosok kihalt utcáit és lakatlan házait, mint Robert Neville (őt alakítja a filmben Charlton Heston).

2. Zöld szója (1973)

2022-ben járunk. A Föld túlnépesedett, az ökológiai katasztrófa miatt az étkezési alapanyagok szinte teljesen elfogytak. Az emberek szigorú törvények között élnek, az élelmezésüket mesterséges táplálékokkal oldották meg. Ezek a különböző színű szóják: a vörös, a sárga vagy a tápanyagban különösen gazdag zöld szója.  Thorn nyomozó (Charlton Heston) a rothadó Nagy Alma, New York sötét utcáin dolgozik. Egy gyilkossági ügy nyomozása során az egész világot érintő, megdöbbentő felfedezésre jut... A Zöld szója lényegében a népszerű amerikai sci-fi író, Harry Harrison (Rozsdamentes acélpatkány, Halálvilág, A technicolor időgép) klasszikus regényének, az 1966-os Helyet! Helyet!-nek a filmváltozata.

3. A fiú és a kutyája (1975)

A világhírű sci-fi író, Harlan Ellison egyik legismertebb novellájának adaptációja. 2024-ben, a negyedik világháború után járunk. A politikusoknak ugyan sikerült megegyezni, de a nagyvárosok környezeti problémáira nem tudtak megfelelő megoldást találni. Vic (Don Johnson) és kutyája évek óta együtt járják a vidéket, élelem és társaság után kutatva ott, ahol a civilizáció nyomai még fellelhetőek. A hegyen túlra készülnek, ahol meleg van, tisztaság, jókedv és szép lányok. Így találnak rá egy föld alatt élő közösségre, ahol az egyik vezető lánya elcsábítja, és ráveszi, hogy kövesse őt a föld alá. A fiú nem sejti, milyen hátsó szándék vezérli nyájas vendéglátóit... 

4. Rollerball (1975)

2018-at írunk. A világ már megszabadult minden erőszaktól – nincsenek háborúk, összetűzések, a népek békében, kiegyensúlyozottan élnek. A génjeinkbe kódolt erőszak utáni csillapíthatatlan vágyat egy új játék, a Rollerball csillapítja csak. A földkerekség legnépszerűbb sportját egy hatalmas fedett arénában vívják görkorcsolyán és motoron száguldó, veszélyes tüskékkel felvértezett modern gladiátorok. A kosárlabda és a hoki szabályait elegyítő játék gyors és brutális – éppen ezért szinte mindenki rajong érte. A játékokat (akárcsak a világot) néhány nagy multinacionális cég irányítja, amelynek képviselői egyre nagyobb félelemmel tekintenek egykori kedvencük, az évek óta verhetetlen Jonathan (James Caan) népszerűségi mutatójának töretlen emelkedésére. Tudják: a népszerűség hatalmat jelent, márpedig nem szeretnék, ha más is hatalomhoz jutna rajtuk kívül. Felkérik a játékost, hogy pályája csúcsán vonuljon vissza. Amikor Jonathan ezt megtagadja, a cégek megváltoztatják a Rollerball szabályait. A tét most már nem a győzelem, hanem az életben maradás... (A film forgatókönyvét William Harrison írta, saját, Roller Ball Murder című novellája alapján, ami 1973-ban jelent meg az Esquire magazinban.)

5. Logan futása (1976)

A háború, a túlnépesedés és a környezetszennyezés túlélői hatalmas bunkervárosban élnek a XXIII. században, tökéletesen elzárva a külvilágtól. A rendszernek van egy szépséghibája: harmincéves korban halálos tánc vet véget a földi létnek. A körtánc elől egyre többen próbálnak megszökni, melyben egy titkos szervezet segít nekik. Francis (Richard Jordan) és Logan (Michael York) olyan rendőri egységnél dolgozik, melynek feladata a szökevények felkutatása. Logan beleszeret a szervezet egyik tagjába, a csinos Jessicába (Jenny Agutter). Elhatározzák, hogy ők is megszöknek ebből a világból. William F. Nolan és George Clayton Johnson azonos című disztópikus regényének adaptációja.

6. Időről időre (1979)

A XIX. század végén a híres brit sci-fi író, H. G. Wells (Malcolm McDowell) vacsorapartit rendez angliai otthonában. Az eseményt a rendőrség érkezése szakítja félbe, akik Hasfelmetsző Jacket, a hírhedt sorozatgyilkost keresik. A félelmetes gyilkosnak az író időgépével sikerül elmenekülnie üldözői elől. Miután a gép visszatér, Wells úgy dönt, hogy Hasfelmetsző Jack nyomába ered, és elkapja, mielőtt bármilyen gonoszságot elkövetne. A nyomok a 1970-es évek Amerikájába, San Franciscóba vezetnek. Wells megpróbálja levadászni a ravasz és kegyetlen gyilkost, hogy visszavigye a múltba. Ám a hajsza közben beleszeret egy bankban dolgozó csinos lányba... A film alapjául Karl Alexander azonos című, 1979-ben megjelent sci-fi regénye szolgált.

7. Csata a csillagokon túl (1980)

Roger Cormant a B-filmek pápájaként is szokás emlegetni, hiszen a 95 éves rendező-producer az '50-es évektől kezdve számos alacsony költségvetésű sci-fi és horror megszületése fölött bábáskodott, miközben olyan ismert rendezők első szárnypróbálgatásait segítette, mint Joe Dante, James Cameron, Ron Howard, Martin Scorsese vagy Irvin Kershner. James Cameron például díszlettervezőként és űrhajómodell-építőként van feltüntetve az 1980-as Csata a csillagokon túl stáblistáján, ahová Corman azért vette fel az akkor még süvölvény filmest, mert a fiatal rendezőjelöltnek annyira tetszett a Csillagok háborúja, hogy leforgatott ő is a barátaival egy sci-fit Xenogenesis címmel. De a Csata a csillagokon túl is olyan egy kicsit, mintha „a szegény ember Star Warsát” nézné az ember: van benne lézerstukkeres űrcowboy, bikinis űramazon, sok muris űrlény, és egy fiatal farmer is azon fáradozik, hogy megvédje bolygóját a gonosz zsarnoktól és annak inváziós hadseregétől.

8. Q (1982)

Quetzalcoatl, a szárnyas, sárkányszerű azték isten az art deco stílusú Chrysler Building tornyában ver tanyát, és New York lakóinak felfalásával csillapítja mardosó éhégét. Bizarr módon azonban a városi rendőrség sokáig azt hiszi, egy titkos újazték halálkultuszhoz kötődnek az egyre szaporodó eltűnések és véres gyilkosságok. Egyedül a kőarcú Shepard nyomozó (a Kung Fu-sorozat és a Kill Bill-filmek 2009-ben elhunyt sztárja, David Carradine) az, aki sejteni véli, miféle ősi entitás áll a halálesetek mögött. Puskát ragad és akcióba lendül...

9. Delejezettek (1984)

Tim Thomerson és Helen Hunt több időutazós sci-fit is forgatott annak idején Trancers címmel, amiből hol Delejezettek, hol Megigézettek lett a magyar fordításban. Az első, 1984-es felvonásban egy Jack Deth nevű marcona XXIII. századi fejvadász (őt alakítja Thomerson) visszautazik az időben az 1980-as évek Los Angelesébe, hogy megállítson egy rafinált bűnözőt, aki engedelmes, zombiszerű lényekké (vagyis a címbéli trancerekké) akarja átváltoztatni az emberiség tagjait. Az időutazás azonban ebben a csavaros sci-fiben kizárólag úgy működik, hogy a jövőbeli ember csak a saját múltbéli felmenője helyét veheti át – így lesz Jack Deth-ből egy Phil Dethton nevű újságíró, nem kicsit meglepve ezzel Dethon barátnőjét, Lenát (őt játssza Hunt).

10. Kedves ellenségem (1985)

Egy kegyetlen űrcsata során lakatlan, idegen bolygóra zuhan Davidge pilóta (Dennis Quaid) és ellensége, egy Jeriba nevű drakóni lény (Louis Gossett Jr.). Az ismeretlen bolygón tovább folytatják a csatát, csakhogy a csúcstechnika hiányában kénytelenek az ősi hadviselés szabályai szerint harcolni. A két hajótörött azonban lassacskán rájön, hogy ha túl akarják élni ezt a kalandot, szükségük van egymásra. Ám mire az ellenségekből barátok lesznek, Jeriba meghal. A halála előtt azonban még életet ad egy kis utódnak, Zammisnak (Bumper Robinson). Davidge új társával, a szokatlanul gyorsan cseperedő drakón utóddal együtt próbálja átvészelni az időt, amíg a mentőcsapatok megérkeznek. Wolfgang Petersen látványos sci-fi filmje Barry B. Longyear kisregénye alapján készült, amit 1979-ben az Isaac Asimov's Science Fiction Magazine közölt, Magyarországon pedig a Galaktikában jelent meg két részletben, 1989-ben.