Divatos témával kecsegtet a film. Ezúttal azonban az európai közönség számára is élvezhető, és értékelhető módon. Így kell az elidegenedésről filmet csinálni.
Az ázsiai rendezők régóta küldetésüknek érzik, hogy az emberiségre egyre jellemzőbb elidegenedést bemutassák, vagy legalább a figyelmet felkeltsék. Ezek közül talán a japán Tűzvirágok sikerült az akciómozin felnevelkedett generáció számára befogadhatóvá. A probléma tényleg létezik, s terjed, mint egy elpusztíthatatlan vírus. A megfelelő gyógyírhoz azonban meg kell találni az okokat, és végig kell venni a betegséget. Ehhez szolgáltatott tökéletes alapanyagot Hubert Selby Jr. azonos című könyve, amely olyan precizitással mutatja be az önpusztításból eredő totális leépülést, és az egymástól való elszakadást, hogy ember legyen a talpán, aki bírja ép ésszel.
A filmet talán a brutális szóval lehetne a legérzékletesebben kifejezni. Brutális abban az értelemben, ahogy egy ember saját szenvedélyének rabjaként vergődik a mindennapokban, a tévé bűvöletében, és a divat sodrásában. Brutális, ahogy egy nagy jövő előtt álló fiatal pár a pillanatnyi örömöknek élve süllyed egyre mélyebbre az adósságokban és a drogokban. Ahogy álmaik szép lassan semmivé foszlanak, szerelmük, és elveik haszontalan, szemétbe kerülő tárgyakká válnak. A négy ember sorsát bemutató film legnagyobb erénye a realitásban és a közvetlenségben rejlik. A történet középpontjában Harry (Jared Leto) áll, aki rátalált igazi szerelmére, Marionra (Jennifer Connelly), egy barátra, Tyronra (Marlon Wayans), és van egy szerető édesanyja, Sara (Ellen Burstyn), aki odaadó szeretettel csüng minden mozdulatán. Négyőjük sorsa akár fényesen is alakulhatna, ehelyett azonban mindannyian saját szenvedélyeiknek élnek.
Sara mindenáron szeretne bekerülni a tévébe, kedvenc showműsorába, ahol az egész világ neki tapsol, ahol büszkén bemutathatja fiát, mennyasszonyát, ahol mindenki szereti és figyel rá. Ezért, amikor értesítést kap egy lehetséges szereplésről, mindent elkövet azért, hogy hajdani piros ruhájában léphessen majd a színpadra, mellyel annak idején férjét is meghódította. Gyógyszeres fogyókúrába kezd, amely serkentőként hat rá, és végül visszafordíthatatlan függőséget vált ki, miközben szervezetét teljesen elsorvasztja. A három fiatal pedig a heroin örömeiben találja meg elégedettségét, mely esetükben is függőséggé válik. A négy ember életének célja nem több mint a következő adag megszerzése.
