Melissa McCarthy újra és újra azt csinálja amit tud és amiben olyan jó: mindenkivel kicsit bántóan, de nagyon szórakoztató módon tapló, hogy a végére kiderüljön, aranyból van a szíve!
Féltem kicsit ettől a filmtől, mert elég sok bántóan bunkó vígjáték ment le az elmúlt hetekben – Nagyfater elszabadul, Agyas és agyatlan -, és bár bírom Melissa McCarthy-t, kezd kicsit sok lenni belőle, különösen úgy, hogy mindig teljesen ugyanazt a fazon játssza, csak a haja más. Most vörös tupírozottban nyomja, és az első képsorok ijesztően rosszak. Hősünk Amerika egyik leggazdagabb asszonya, aki egy teltházas előadást tart mindenféle show-elemekkel, rappel és pár szóban kifejti, hogy lehet valaki hozzá hasonlóan mocskosul gazdag. Az alkalmazottai közben a seggét nyalják – kivéve kissé sótlan asszisztensét -, és az egész elég irritáló. Aztán a spiné bennfentes kereskedés miatt börtönbe kerül, mindenét elveszíti, és kiszabadulva a kislányát egyedül nevelő asszisztensnél kénytelen meghúzni magát, de már van egy új terve a visszatéréshez: a sütibizniszben nyomulna, egy cserkészlányokból toborzott csapattal. És innen az egész film más sebességbe kapcsol.
Tévedés ne essék, A Főnök mindvégig tapló vígjáték marad, sokszor éppen csak vállalható poénokkal, de érdekes módon ez szinte sosem zavaró. Van ugyanis különbség taplóság és taplóság között, ha csak árnyalatnyi is, de itt dől el minden. Nyilván az első vicc is valahogy úgy született meg, hogy egy ősember mammutszarba lépett és a többi ősember kiröhögte, ezzel nincs is baj, a lényeg az időzítés és az, hogy ki a poén elszenvedő alanya. McCarthy – aki egyben társforgatókönyvíró és producer is, a rendező pedig férjura, Ben Falcone - tökéletesen időzít, és vigyázz arra, hogy még a legdurvább poénokkal se sértsen meg olyasvalakit, akivel mi, nézők szimpatizálhatunk, és ez itt a lényeg. Hősnője számos alakot tapos a földbe, cserkészlány csapata brutálisan veri szét a konkurenciát, és egy macska halálán is viccelődnek – ami alapjáraton főbenjáró bűn lehetne, itt mégsem az -, és teszik mindezt úgy, hogy nincs benne semmi bántó, mert aki kapja, az meg is érdemli, így nyugodtan nevethetünk. Erre utal a cikk címe is, amit itt külön nem fejtenénk ki – aki megnézi a filmet, tudni fogja.
A Főnök persze nem fog bevonulni a klasszikusok közé, erre garancia a kissé összecsapott, néhol ellinkelt történet, és az, hogy nem minden szereplő van a Melissa McCarthy szintjén. A másik főhőst, a teljesen szürke egykori asszisztenst alakító Kristen Bell (Veronica Mars) egészen biztosan nincsen, a hősnőnk ősellenségét alakító Peter Dinklage-et pedig alig használják – például nem szerepel a sajtófotókon sem -, amikor mégis, akkor teljesen bizarr dolgokat kell művelnie, bár ő nem az a szégyellős típus. És milyen vicces az élet: akárcsak hősnője, Melissa McCarthy mára Amerikai leggazdagabb asszonyai – de mindenképpen leggazdagabb színésznői – közé tartozik, köszönhetően sztárgázsijának, jó befektetéseinek, és hamarosan saját parfümje és ruhakollekciója jön ki, természetesen molett hölgyeknek.
Pontozás: 7/10
Kinek ajánljuk: Aki vevő volt Melissa McCarthy más filmjeire is – Női szervek, A kém, Személyiségtolvaj, stb. -, és akik vevők a vállalhatóan tapló humorra.
