Minden értelemben durva

Nemrégiben egy másik mozi előadás előtti szokásos reklám és előzetes halmazban tetszett meg a Halálfutam. Egy igazán pörgős, izgalmas filmnek tűnt, így amikor megláttam a vetítések sorában, rögtön lecsaptam rá. Vegyes érzelmekkel hagytam el a termet, az alkotás a szó minden értelmében durva...

Először is durván jó. Egy percig nem lankadt a figyelmem és az idő is feledésbe merült, a cselekmény, illetve a látványosság nem engedi a nézőt elkalandozni. Sokak kedvence, Jason Statham alakítja a börtönviselt, ám azóta jó útra tért Jensen Ames-t, aki igyekszik boldogulni a jövő Amerikájában. Ebben a világban a brutalitás és erőszak egyre nagyobb méreteket ölt. Ezt bizonyítja az is, hogy a legveszélyesebb bűnözők börtönszigetén egy sajátos verseny született meg, az interneten millióknak közvetített Halálfutam. A vérre menő futamokban az nyer, aki a végén is életben van még. Jensen Ames, háromszoros bajnok autóversenyző is az indulók közé kerül, bár ártatlanul és korántsem saját akaratából. A négyszeres győztes, Frankenstein legendáját kell életben tartania és csupán egy versenyt megnyernie az áhított fődíjért, a szabadságért. Az életéért küzdő, álarc mögé rejtett Jensen mindent elkövet, hogy a végén ő maradjon talpon.

Az akciódús cselekményű alkotás azonban nem véletlenül tizennyolcas karikás... És itt jön a "durva" szó másik jelentése. Mind érzelmileg, mind látványában nagyon brutális dolgok történnek, egyrészt a versenyzők kiiktatása, másrészt a történet hátterében meghúzódó indokok és cselekedetek terén. Az első pár alkalommal az ember még csak legyint, hogy "belefér, hiszen erről szól a film", de a sokadik gyilkosság után már kezd besokallni a tömény erőszaktól.

Persze azért akad egy-két vicces jelenet is, amikor például a navigátor és szintén fegyenc hölgyek tökéletes sminkben és frissen mosott, csillogó, "hajlakk-reklám" hajjal lassított felvételben belibbennek a történetbe. Vagy éppen a kifejezetten a hölgyek kedvéért bepréselt pár másodpercnyi Statham-féle edzés, csillogó-dagadó izmokkal.

Az eddig is többnyire hasonlóan "sötét" filmek rendezője (pl. Alien vs. Predator, Kaptár), Paul W.S. Anderson remek színész gárdát hozott össze. Először is ugye Jason Statham, az örök rosszfiú, Joan Allen, a rideg igazgatónő, Robert LaSardo, a kemény fiú, Ian McShane, az edző és a többiek, akik mind hitelesen formálják meg karakterüket.

Mindent egybe véve tetszett a film, a végére kicsit túlzott erőszak ellenére is, többnyire azt kaptam, amire vártam. Szerintem megér egy mozis délutánt vagy estét, bár elképzelhetőnek tartom, hogy a közönségben a nemek aránya a férfiak javára fog elbillenni, nem is kicsit.