Antal Nimród sok híres rendezőhöz hasonlóan videoklipek rendezésével kezdte a pályáját, a Quimbytől kezdve, Sub Bass Monsteren át Ganxsta Zolee-ig egy rakás magyar előadónak rendezett klipet a 90-es évek végétől kezdve.

Aztán 2003-ban megrendezte az első játékfilmjét, és minden megváltozott

Kontroll (2003)

A 2003-as Kontroll olyat hozott a magyar mozikba, amire nagyon régóta várt a közönség. Eredeti ötleten alapuló, nem bugyuta vígjáték, vagy nyomasztó drámát, hanem feszes, érdekes, jól előadott, abszolút kortárs mondjuk úgy, akciófilmet.

A témaválszat is nagyon jó volt, a tömegközlekedés olyan dolog, amivel minden budapesti találkozik, ezen belül pedig az ellenőrökről mindenkinek van legalább egy sztorija, Antal filmje pedig az ő, sötét és elkeserítő világukat mutatta be egy különösen szerencsétlen figurán keresztül, akit az akkor még szinte teljesen ismeretlen Csányi Sándor alakított.

A Kontroll a mai napig fontos hivatkozási pont a magyar filmben, és jól jelzi a jelentőségét, hogy azóta Antal Nimród a legfontosabb magyar rendezők közé emelkedett, a filmben feltűnő fiatal színészek pedig mára a magyar színjátszás megkerülhetetlen figurái lettek.

Elhagyott szoba (2007)

Antal Nimród az USA-ban született, így nem volt különösebben meglepő, hogy az első komoly, magyar filmes sikere után kipróbálta magát Hollywoodban, még akkor is, ha ez a lehetőség egyébként viszonylag ritkán adatik meg magyar rendezőknek.

Az első hollywoodi alkotása egy érdekes horrorfilm volt egy bekamerázott gyilkos házról, amiből Luke Wilson és Kate Beckinsale próbálnak kimenekülni. Ebben az időszakban nagyon hasítottak a Fűrész-filmek, illetve a Parajelenségek-széria is ekkoriban kezdődött, az  ezek által okozott zajban kicsit elveszett az Elhagyott szoba, hiszen leginkább az előbb említett horror-pénzcsapokhoz lehet leginkább hasonlítani.

Kár érte, mert egy érdekes, egyedi horrorról van szó, amit jól végiggondolt a rendező, és annak ellenére tudott különleges hangulatot teremteni, hogy a történet felütése a horrorklisék nagykönyvének első oldalán is szerepel már.

A szállítmány (2009)

A következő filmjében, ha lehet, még nagyobb sztárokkal dolgozott együtt, A szállítmányban láthatjuk Laurence Fishburne-t és Jean Renót is. A film viszont messze nem lett akkora siker, mint az első két alkotása.

Nem is volt könnyű helyzetben, A szállítmány ugyanis egy pillanatra sem akar annál többnek látszani, mint ami: egy egyszerű akciófilmnek egy csapat pénzszállítóról, akik elrabolják a rájuk bízott pénzzel megtömött pénzszállító autót.

Egy tucatfilmből sosem lesz kultkedvenc, vagy olyan alkotás, ami nagy nyomot hagy maga után. Ennek ellenére A szállítmány simán nézhető film, nem egy bonyolult film, de tisztességesen össze van rakva.

Ragadozók (2010)

Annak ellenére, hogy húsz évvel a második rész megjelenése után készült, a Ragadozók nem a Ragadozó-széria újraindítása volt, hanem a hosszú hosszú évek óta várt harmadik rész.

Ennek megfelelően nagyjából a második film után vette fel a fonalat. Ez a rész arról szól, hogy ezúttal nem a Ragadozók érkeznek a Földre, hanem egy földi elitalakulat látogat el egy idegen bolygóra, hogy megküzdjön a gyilkológépekkel.

Ilyen szempontból hasonlít az első részre, a kommandós, dzsungeles hangulat ebben is megvan. A film igazi különlegessége, hogy akciósztárként láthatjuk benne Adrien Brodyt, akitől úgy egyébként elég távol állnak az ilyen szerepek. Jól ki is gyúrta magát a film kedvéért.

Az évek alatt kiderült, hogy Antal a feszültségteremtésben igazán jó, és a Ragadozókban is azok a pillanatok az igazán élvezhetőek, amikor a néző csak ismerkedik a karakterekkel, még nem indult be az akciófilmes darálás. Ez a filmje sem lett viszont igazán maradandó.

Az viszont mindenképpen Antal Nimród érdemei közé tartozik, hogy mindegyik alkotása szinte bármikor újranézhető, nem véletlenül szoktak rendszeresen feltűnni a filmjei a tévék műsorán.

Sok év hallgatás után tavaly visszatért a filmezéshez. Visszajött Magyarországra, és A Viszkis című filmen dolgozik, amiről ismerve a filmográfiáját megtippelhetünk, hogy nagyon rossz biztosan nem lesz, és ha a hazai környezetben úgy tud ficánkolni a rendező, mint a Kontroll idején, akkor még egészen különleges is lehet.