A belső kör című francia krimi nem túl leleményesen azt nyújtja, amit címe ígér: a családi legbelső köteléket nehéz eltépni, különösképpen, ha bűnözőkről van szó.
Francia zsaruzsáner
A zsarufilm gall (zsáner-) hagyomány. Tekintélyes múltjára, hatvanas-hetvenes évekbeli aranykorára szívesen emlékeznek Jean Gabin, Alain Delon, Jean-Paul Belmondo vagy Jean-Pierre Melville rendező rajongói. Ám hogy a műfaj ma is élő és eleven, jól bizonyítja Olivier Marchal direktori-írói munkássága (Gengszterek, 36 – Harminchat, MR 73, Diamant 13) – aki egyébként színészként is szívesen ölt zsarugúnyát: Paul Sauvage – az érzelmes zsaru –, de említhetnénk Jean-François Richet nevét (A 13-as rendőrőrs, Halálos közellenség 1-2.), vagy Jacques Audiard-ét, aki A próféta című kiváló gengszter-opusával a Cannes-i bírákat is lenyűgözte. Úgy tűnik, míg a mediterránok ahhoz értenek, hogyan kell élni az életet, franciaföldön azt tudják, hogyan kell erőszakkal pontot tenni a végére. Mert a vígjátékok mellett a franciaországi rendőr-gengszter–mozik arról szólnak, hogy ebben a kemény világban – többnyire – a jót és a rosszat csak keskeny határmezsgye választja el, és ugyan fontos a nő (a szerelem), de még fontosabb a baráti és a rokoni kötelék, elárulóját halállal büntetik.
Bűn és büntetés
Ennek szellemében – és bőséges elő-tapasztalatával a hátunk mögött – rögvest érezzük, hogy nem lesz jó vége annak, ha bűnöző-klán fejének fia atyja akaratával dacol. Márpedig azt teszi.
Laurent Tuel rendező (és társ-forgatókönyvíró) A belső kör című krimijében az 1915-ös törökországi genocídiumot követően a Franciaországban vándorolt örmények Malakian nevű klánjának leszármazottai – az emigrálók többségével szemben – a letelepedés óta masszívan bűnöznek. Rabolnak, fosztogatnak – és gyilkolnak is, ha a sors úgy hozza (márpedig úgy hozza). A család mai keresztapja, Milo Malakian (Jean Reno) vasszigorral kormányozza Dél-Franciaország alvilágát, és – mint megtudjuk – egy korábbi, a rendőrökkel vívott összetűzésben elvesztett idősebbik fia örökösi trónjára fiatalabb fiát, Antont (Gaspard Ulliel) ültetné. Anton azonban bűntől mentes életről álmodik ápolónő szerelme, Eloide (Vahina Giocante) oldalán, családot és kis tengerparti hotelt tervez (lovakkal) – s kereket old apja elől. Rosszkor, hiszen a banda épp a „nagy dobásra” készül, aminek során ötmillió euro ütné az akcióban résztvevők markát, a fiúnak pedig nagyon kellene a pénz új élete finanszírozásához. Anton végül is igent mond, pedig Milo egy nem túl elegáns húzással kiiktatná a képből a zavarótényező nőt, és ellene küldi sameszát, Anton legjobb barátját, Rudyt (Isaac Sharry).
A Malakianok repülőtéri rablási akciója természetesen (és műfajszerűen) nem úgy alakul, ahogyan tervezték, a felszálló pályákon várja őket régi ellenségük – a báty halálában is érintett – Saunier felügyelő (Sami Bouajila), aki a titkos konspirációk ellenére szagot fogott, és nagyon elege van már az örmény bűnözők gyilkolászásaiból, kollégái tragédiájából.
Rossz film, jó alakításokkal
A második generációs maffiavezér és a törvénytelen életük ellen lázadó fiának krimi-balladája nem kíván afféle francia A keresztapa-film lenni, inkább visszahúzódik az előd-zsánerfilmek árnyékába. Ez azt eredményezi, hogy egy bántóan ötlettelen és klisékre alapozó filmben követhetjük nyomon a bűnvilági apa és dacoló fia történetét. Annyi potenciál azonban mutatkozik Tuelben, hogy figyelünk a filmre, és bár pontosan tudjuk, mikor mi (és hogy) következik (az alkalmazott sablonoknak köszönhetően), izgulunk a sorsukon. Ám ez nem a rendező-író érdeme, aki karaktereit is kész – hozott – anyagból alkotta, hanem a színészeié. Legfőképpen Renóé és Ullielé és az olyan kisebb szerepeket, mint a Rudyé is emlékezetessé tevő játszóké, mint Sharry. A drámaiságot és a feszültséget ők kölcsönöznek a filmnek. Miattuk van, hogy tetszik.
Kinek ajánljuk?
- A francia zsarufilmek kedvelőinek.
- Akik szeretik nézni, amikor Jean Reno játszik.
- Akiknek nem számít, hogy ezt a filmet (részleteiben) már látták.
Kinek nem?
- Akik szeretik a kiszámíthatatlan fordulatokat egy krimiben.
- Akik egy francia Szemtől szembe-filmet várnak.
- Akik először lőnek, csak utána kérdeznek.
6/10
