A méltán népszerű videojáték, a World of Warcraft univerzuma most kerül először a mozivászonra, és ha minden jól megy, történelmet fog írni. Iszonyat nagy ork harcosok, páncélba öltözött lovagok egymás ellen és egymással, ellenségként és barátként, mikor, hogy!
Videojátékok alapján régen is készültek filmek, kezdetben kissé suta végeredménnyel, mint a Super Mario Brothers, Street Fighter vagy a Mortal Kombat moziverziói, de ahogy fejlődött a technika, úgy javult a színvonal is, ahogy erre bizonyság a Lara Croft: Tomb Raider vagy a Resident Evil széria, de a Warcraft: A kezdetek teljesen új fejezetet nyithat. A 1994-ben útjára indult Warcraft játékból, illetve az azzal szimbiózisban lévő regényekből kinőtt film ugyanis nem csupán a menet közben elért elképesztő technológiai fejlődésből profitálhat, hanem abból a tényből is, hogy a játék „gazdája”, a Blizzard Entertainment és a Legendary Pictures közösen dolgozott a filmen. Vagyis nem csupán egy népszerű játék hollywoodi lenyúlásáról van szó, hanem kezdetét vette a már régóta megjósolt folyamat: a megfelelő tudással és tőkével rendelkező játékfejlesztők lassan a kezükbe veszik saját termékeik megfilmesítését. De ne rohanjunk úgy előre!
Azeroth földjén járunk, amely emberi lakóinak hamarosan egy szörnyű invázióval kell szembenézniük: a Sötét Portálon át egy idegen faj, a hatalmas, agyaras orkok zúdulnak rájuk, akiknek nincs veszítenivalójuk, hiszen saját hazájuk, Draenor a pusztulás szélén áll, és minden áron új otthont kell találniuk. Az emberi seregek vezére, Anduin Lothar és Durotan, az ork törzsfő áll szemben egymással, a képlet azonban nem ilyen egyszerű, hiszen valaki az emberek részéről nyitotta meg azt a bizonyos portált, és az orkok között is sötét rivalizálás folyik, és feltűnik egy félig ork nő, Garona is, akiről nehéz eldönteni, merre húz a szíve. A történet Az utolsó Őriző című regény és A Horda felemelkedése összegyúrásából jött össze, és a történéseket nem csupán az emberek szemszögéből látjuk, a rendezésre pedig Duncan Jones (Forráskód, Hold) vállalkozott. Ő egyrészt David Bowie fia, másrészt korántsem B-kategóriás rendező, a forgatókönyvet részben Chris Metzen jegyzi, aki magán a videojátékon is dolgozott, a vizuális effektusokért pedig a kétszeres Oscar-díjas Bill Westenhofer felel, szóval elég jó kezekben van a film, amelyet nálunk 2016. május 26-án mutatnak be. 
Ami a színészgárdát illeti, a főszereplő az a Travis Fimmel, akit Ragnar Lothbrokként ismerhettünk meg Vikingekben, ellenfelét, Durotant Toby Kebbell alakítja, a félig ork Garonát pedig a gyönyörű Paula Patton, Llane Wrynn király Dominic Cooper lesz, az egyik legfontosabb karakter, Medivh, az Őriző pedig Ben Foster. A gigászi termetű orkokat a Gyűrűk urában tökélyre fejlesztett „motion capture” technológiával keltik életre – bár ezek az orkok mások, nemesebbek és impozánsabbak, mint ott -, vagyis a színészek valós mozgását követve építik fel a lényeket, és azt már az előzetesek alapján is látni, hogy az eredmény lenyűgöző. Ha pedig az egész látványvilág és a történet is jól sikerül, és miért ne sikerülne jól, akkor tényleg új fejezet nyílik a videojátékok és a mozgókép történetében is.
