Jennifer Lopezt öt éve nem láthattuk a moziban, döntse el mindenki, hogy ez sajnálatos volt-e, vagy inkább üdvös. A gyermekgondozási szabadságról visszatérő színésznő ezúttal ismét abban a műfajban próbálkozik, amellyel már korábban is annyi fejfájást okozott nekünk.
Romokban a romkom
A fent említett műfaj a romantikus komédia, röviden romkom, amit épp annyira nehéz jól megcsinálni, mint amennyire könnyűnek tűnik azok számára, akik nem tudják, mekkora fába vágják a fejszéjüket. Az Ilyen a formám alkotói is felsorakoztattak minden stílussablont, és megspékelték a modern idők néhány elemével, mint amilyen a szingli-jelenség (mely téma egyébként már lerágott csont), és a manapság szinte magától értetődő mesterséges megtermékenyítés.
Ketyeg a szexbomba
Zoe (Jennifer Lopez) negyven körüli kisállatbolt-tulajdonos, aki belefáradt már a nagy Ő keresésébe, ezért ketyegő biológiai órája sugallatára úgy dönt, mesterséges megtermékenyítéssel vállal gyermeket, mielőtt kifutna az időből. Az orvosi rendelőből kilépve belefut Stanbe (Alex O'Loughlin), a sármos farmerbe, és hamarosan rájön, hogy ő az a férfi, akire mindig is várt. Igen ám, de vajon Stan mit szól majd az állapotához?
Már csak a tortadobálás hiányzik
Mostanában nem kímél minket a hollywoodi romkom-gyár. A Szökőhév, a Hova lettek Morganék?, a Férj és féleség, valamint a Nász-ajánlat után ismét itt egy poénhiányos, ámde unalmas klisékkel, kínosan erőltetett szituációkkal és dialógusokkal telezsúfolt "vígjáték". Mert mit érdemel az a szerző, aki 2010-ben humorforrásnak véli az új ruha vörösborral való leöntését, a kerti vacsora közben az asztal felgyújtását és egymás leslagozását, az abszurd szülési jelenet közbeni elájulást, a kocsival fának hajtást, a süket öregasszonyokat, és néhány seggre ülést? Több mélypont is van a filmben, az egyik közülük, amikor a bénult hátsó lábú, ezért fura szerkezettel járó kutya felborul igyekezetében. Jaj...
Életszerűséget nyomokban sem tartalmaz
Rendben van, hogy egy romantikus vígjáték nem dokumentumfilm, de azért mindennek van határa: a nő húsz évig nem találja az Igazit, ezért mesterséges megtermékenyítésre szánja el magát, ám közvetlenül az elsőre sikeresnek bizonyuló inszemináció után megismeri a nagy Ő-t. Az se különb, hogy miután elfolyik Zoe magzatvize, nem a kórházba siet egyenesen, hanem Stanhez megy bocsánatot kérni.
A filmbéli bonyodalom egyébként abból származik, hogy Zoe egy ideig titkolja állapotát, ami felháborítja Stant. Később az okoz nehézséget, hogy a férfi fel tudja-e dolgozni a hirtelen előállt apaságot, és Zoe férfiakkal szembeni általános bizalmatlansága sem segíti a gördülékeny ügymenetet. Megismerkednek, ellenszenvvel viseltetnek, majd mégis összejönnek, szakítanak, újra összejönnek, mégsincsenek együtt, aztán mégis, de mégsem, ám végül happy end-ben összeforrnak. Így írható le a történet lényege. Épp annyira romantikus, érzelemdús, izgalmas és vicces, mint Zoe megtermékenyülésének módja.
Köszönjük, Jennifer
A negyvenéves Jennifer Lopez remekül néz ki, de csapnivalóan játszik. Sosem volt egy nagyformátumú színészóriás, de a jelek szerint a gyes alatt végképp kiesett a gyakorlatból. Ha ezt visszatérésnek szánta, ki kell ábrándítanunk: ez már rég a leszálló ág. A lejtőn az olyan filmekkel indult meg, mint a Szeretném, ha szeretnél (The Wedding Planner), Álmomban már láttalak (Maid in Manhattan), Gengszter románc (Gigli), Hölgyválasz (Shall We Dance), és Anyád napja (Monster-in-Law), bár ezek közül néhány még nem volt annyira kínos, mint a mostani próbálkozás. A forgatókönyv is pocsék, a figura is idegesítő (nyafogó és mesterkélt), és Jennifer játéka sem menti, azt, ami még menthető lenne. A híres Lopez-formák és a trendi göncök önmagukban sajnos kevésnek bizonyulnak.
De hiába tartja jól magát hősnőnk, partnere szemmel láthatóan fiatalabb. Jóképű is, meg izmos a felsőteste is, de pont az a típus, akit a Zoe/Lopez-féle érettebb, határozott és önálló nők két perc alatt bedarálnak. Sármosnak sármos, de karizmája nulla, és persze a forgatókönyv sem adja meg számára az esélyt, hogy bizonyítsa tehetségét és emlékezetünkbe vésse magát.
Jó tanács: ha randit tervezel, legyen B-terved a megnézendő filmet illetően.
Kinek ajánljuk?
- Akik nehezen bírták az elmúlt öt évet Jennifer Lopez nélkül.
- Akik már a Perzsia hercegét is csak Jake Gyllenhaal pucér felsőteste miatt nézték meg.
- Akiket szórakoztatott a Szökőhév és a Férj és féleség.
Kinek nem?
- Akiket a fent említett filmek nem szórakoztattak, de adnának még egy esélyt a műfajnak. Ne reménykedjenek.
- Akik már a Szeretném, ha szeretnél óta riadtan figyelik Jennifer Lopez vígjátéki mélyrepülését.
- Akik szülés előtt állnak. Sokkolhatják őket egyes jelenetek.
3/10
