Az élénk képzeletű gyerekek olyan édesek, amikor füllentenek, de persze komoly dolgokban sosem hazudnának – A vadászat című dán pszichológiai dráma főhőse eme tévhit áldozatává válik.
Valami bűzlik Dániában is
Skandináviában sem könnyű mindenkinek: a tanár Lucas (Mads Mikkelsen) a válása után magányosan él a kutyájával, és fia felügyeleti jogáért küzd, mivel pedig bezárták az iskolát, ahol korábban tanított, most egy óvodában dolgozik. Lassacskán mégis kezd jobbra fordulni a sorsa: kamasz fia készül hozzáköltözni, és a szerelem is rátalál. Ám mielőtt az élete újjáépülhetne, egy hazugság mindent maga alá temet: az egyik óvodás kislány, aki ráadásul a legjobb barátja gyereke, azt állítja, hogy Lucas szexuálisan zaklatta őt.
A fián és annak keresztapján kívül senki nem hisz a férfi ártatlanságában, hiszen egy ilyen kicsi lány hogyan is találhatna ki ilyesmit minden alap nélkül? A másfajta világban szocializálódott illetékesek még nincsenek felkészülve arra, hogy amikor a kiskamaszoknak okostelefonjuk és táblagépük van, a pornótartalom pedig burjánzik a neten, elegendő egy felelőtlen nagyobb testvér, és máris olyat lát-hall az óvodás gyermek, amit nem kellene.
Lucas lehetett bármily népszerű és feddhetetlen korábban, most elveszíti a megbecsülést, a munkáját, a barátnőjét, és a lehetőséget, hogy a fia hozzá kerüljön. A boltban nem szolgálják ki, és még a gyerekkori barátai is elfordulnak tőle. A rettenetes vád pedig olyan mélyen bevésődik az agyakba, hogy már az sem számít, ha a rendőrség ártatlannak találja őt, vagy ha a kislány bevallja, hogy nem mondott igazat.
[img id=373224 instance=1 align=left img]Az ártatlanság kora véget ért
Thomas Vinterberg (Születésnap) társ-forgatókönyvíróként és rendezőként egyaránt bátran nyúlt egy igen kényes témához, a gyerekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények kérdéséhez, ráadásul nem a szokványos módon közelítette meg azt. Sokszor láttunk már olyan sajnálatos eseményeket feldolgozó történetet, melyben egy vagy több gyermek esett áldozatául beteg lelkű felnőtteknek, és kénytelen volt elszenvedni ennek minden szörnyű következményét. Feltehetően azonban az sem példa nélkül való, hogy valakit ártatlanul vádolnak meg hasonló tettek elkövetésével, akár butaságból, tudatlanságból, akár bosszúból, ezért nem haszontalan hát, ha egy film ebből a szemszögből is megvilágítja a kérdést.
Mads Mikkelsent általában jeges tekintetű negatív hősként ismerjük (Casino Royale – Le Chiffre, A három testőr – Rochefort, Hannibal – Dr. Hannibal Lecter), de sokoldalúsága nem lehet kétséges: briliánsan alakítja a frusztrált, de melegszívű és béketűrő férfit, aki hirtelen csapdában találja magát, mielőtt egyáltalán felfoghatná, miről is van szó. Lucas szerepéért megérdemelten nyerte el tavaly Cannes-ban a legjobb színész díját. A kislányt, Klarát alakító Annika Wedderkopp játéka is figyelemre méltó, és érdemes még megemlíteni a kislány apjának szerepében Thomas Bo Larsent, valamint a Lucas fiát, Marcust alakító Lasse Fogelstrømöt is.
Vinterberg filmje intelligens, elgondolkodtató, ugyanakkor mélyen megindító és szívet tépő is: a vetítőtermet képtelenség üres elmével és könnyű lélekkel elhagyni.
Kinek ajánljuk?
- Aki nem ijed meg a valóban húsbavágó kérdések feszegetésétől.
- Aki bevállalja, hogy nyomot hagy rajta ez a két óra.
- Aki szerint Mads Mikkelsen nemzetközi mércével mérve is kiváló színész.
Kinek nem?
- Aki nem bírja nézni mások szenvedését.
- Aki egyébként is épp rossz passzban van.
- Akit csak a teljes és egyértelmű happy end elégít ki.
8,5/10
