Becsületes, tiszta arca van a srácnak, ezért eddig csakis becsületes, tiszta arcú srácokat játszott, de az sem ment neki túl jól, mégis kapja a szerepeket, most például a Suicide Squadban.
Ki tudja miért, de Hollywoodban mostanában szeretnek ausztrál színészekkel dolgozni: kedvesek, ami a szívükön, az a szájukon, nagy a munkabírásuk. Ilyen Jai Courtney is, aki 1985. március 15-én született Sydney-ben, anyja tanár, apja műszerész volt, akik egy régi Tarzan film Jai nevű karaktere után nevezték el. Vagyis nem éppen művész családban nőtt fel, de már 10 évesen színészkedni kezdett, miközben aktívan sportolt is: krikettezett, rugby-t játszott, atletizált, nyilván innen remek fizikai adottságai. Ausztrália legnevesebb színjátszó iskolája, a National Academy for Dramatic Art azonban nem találta elég jónak, így végül magánerőről végezte el színi tanulmányait, szerepet is kapott pár helyi sorozatban, első komoly nemzetközi szerepét azonban a már emlegetett fizikai adottságainak köszönhette.
Ő volt ugyanis a szőke, barátságos kigyúrt gladiátor, Varro, aki a főhős legjobb barátja lesz az arénában és azon kívül a Spartacus: Vér és homok (Spartacus: Bosszú) című nagy sikerű és meglepően realista sorozatban 2010-ben. Ő és a széria első főszereplője, a tragikusan fiatalon elhunyt Andy Whitfield közeli barátok lettek, Jai ma is támogatja a színész özvegyét és gyerekeit. Ezután jött egy kisebb szerep a Jack Reacherben (2012) és egy nagyobb az Én, Frankensteinben (2013), ahol Aaron Eckhart kezei között végzi. Az első igazi főszerepe a Die Hard - Drágább, mint az életedben (2013) volt, ahol Bruce Willis Oroszországban – valójában Budapesten – bajba került fiát, Jacket alakította, akiről kiderül, a CIA-nak dolgozik. Ekkor már híresztelték róla, hogy ő a világ egyik legrosszabb színésze.
Rossz színészből van bőven, nyilván rengeteg nála is rosszabb kollégája van, de tény, hogy Jai alakításai rendre merevek, szövegeit nehézkesen mondja el, eszköztára szűk és sorolhatnánk, de az is igaz, hogy a legtöbb színész azt nyújtja, amit a rendező kisajtol belőle. Jainek nem volt szerencséje a rendezőivel. Az Akihez beszél a föld (2014) című ausztrál-török háborús filmdrámában csak epizodista volt, egy ausztrál tisztet alakított– így nem kellett amerikai akcentussal játszania - , az Angelina Jolie rendezte Rendíthetetlenben (2014) sem volt nagyobb szerepe, de megint katona lehetett, az Éhezők viadala koppintás A beavatottban (2014) azonban végre újra megmutathatta, mit nem tud. Ne legyünk azonban igazságtalanok, a filmben és folytatásában annyira rossz színészek játszottak, hogy Courtney mellettük viszonylag jónak tűnt, bár kicsit túljátszotta ellenszenves szerepét.
Ezután újabb ballépés következett, egy újraképzelt reboot, a Terminator: Genisys (2015), ahol Kyle Reese legendás bőrdzsekijébe bújt, és teljesen feledhető maradt. Majd jött a Suicide Squad - Öngyilkos osztag és végre egy figyelemreméltó alakítás. Ő volt ugyanis a titkos kormányügynökség által összeverbuvált, eszement bűnözőkból álló csapatban Digger Harkness, avagy Captain Boomerang – a film azonban nem olyanra sikerült, amit vártunk. Igaz, Jai vígaszágon végre egy érdekes, izgalmas karaktert kapott, meg is bírkózott vele, bár kissé túltolta a szerepét, de jól állt neki, vicces is volt, kár, hogy magát az összecsapott produkciót szinte megsemmisítették a kritikusok. 
Legközelebb újra katonát alakít majd, de most németet: a The Kaiser’s Last Kissben a holland ellenállás ellen nyomoz majd, de beleszeret egy zsidő lányba, a Man Down című posztapokaliptikus munkában pedig – a változatosság kedvéért amerikai katona lesz. Játszani nem tud, de rendes srác és jól áll neki az egyenruha.
