2019. november 27-én 18.00 órakor nyílik a római Galleria d’Arte Moderna (Modern Művészetek Galériája) termeiben A látás forradalma – A Bauhaus felé. Moholy-Nagy és magyar kortársai (La Rivoluzione della visione. Verso la Bauhaus. Moholy-Nagy e i suoi contemporanei) című kiállítás, amely a római Galleria d’Arte Moderna és a debreceni Déri Múzeum szervezésében, a Római Magyar Akadémia közreműködésével valósult meg. A kiállítás kurátora és a katalógus szerkesztője Nagy T. Katalin művészettörténész. Moholy-Nagy László első olaszországi tárlata 2020. március 15-ig tekinthető meg.
Száz évvel ezelőtt kezdte meg működését Németországban a Bauhaus, amely a XX. század egyik meghatározó művészeti intézménye volt. Mind a tanárok, mind a diákok között sok magyart találunk. A legfiatalabb oktató Moholy-Nagy László volt, akit Walter Gropius hívott meg Weimarba, és aki 1937-ben szintén Gropius javaslatára Chicagóba költözött, hogy a New Bauhaus igazgatója legyen.
Moholy-Nagy a Bauhaus-ban töltött éveiről és azt követő időszakról sokat tudnak szerte a világban, művei megtalálhatóak Európa és az Egyesült Államok nagy múzeumaiban. Kevéssé ismert azonban, hogy hogyan kezdődött a művész pályája, milyenek voltak fiatalkori alkotásai, melyeket még Magyarországon, illetve berlini első éveiben készített.
A római kiállítás elsődleges célja, hogy bemutassa a magyar származású, világhírűvé vált művész kevéssé ismert, korai alkotói korszakát és azt a szellemi-művészi közeget, amely hatott rá, hogy néhány alkotás segítségével megismertesse a látogatókkal Moholy-Nagy magyar kortársait.
A festmények és grafikák nagy része Magyarország legnagyobb magán-gyűjteményéből, a debreceni Antal–Lusztig-gyűjteményből, néhány darab pedig más közgyűjteményből, illetve magángyűjteményből származik. A fotóanyag nagy része a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumból való, néhány darab magángyűjteményekből.
A kiállításon Moholy-Nagy néhány nagyon különleges, kései alkotása is szerepel, többek között az a talányos festmény, mely a művész halála után rendezett emlékkiállításon is látható volt, majd az egyik híres amerikai művészeti folyóirat, az Art News a címlapjára került, 1947 júniusában.
Moholy-Nagy László számos médium – festészet, szobrászat, sokszorosított grafika, fotográfia, film, tipográfia, tárgyalkotó design, kiállítási design – művelője volt. Magyarországról indult, Szeged és Budapest után Bécsen, Berlinen, Weimaron, Dessaun, Amsterdamon, Londonon keresztül jutott el Chicagóig, ahol korai haláláig, 1946-ig élt és dolgozott. Művészi hitvallása és felfogása mit sem veszített érvényességéből, művészetpedagógiai, művészet-elméleti írásai ma sem hiányozhatnak a művészetoktatásból, a design és a tipográfia területén is kiemelkedő jelentőségű munkássága.
Moholy-Nagy még Magyarországon megismerkedett az avantgárd művészeti körökkel, Kassák Lajos mozgalmával. Korai művészetére elsősorban a magyar expresszionista irányultságú művészek hatottak, mint Nemes Lampérth József, Bortnyik Sándor, Uitz Béla, Tihanyi Lajos. A kiállítás az ő munkáikon kívül még bemutatja Bohacsek Ede, Csáky József, Gergely Sándor, Mattis Teutsch János alkotásait is, hogy árnyalni tudjuk azt a képet, mely a művészről eddig kialakult.
A tárlat önálló szekciója, a Budapest a Roma. Artisti ungheresi nella Capitale fra le due guerre (Budapest Rómában. Magyar művészek az olasz fővárosban a két háború között) című kiállítás, mely közel 40 magyar alkotást (festményt, szobrot és grafikát) mutat be. E művek az 1920-as, 1930-as években készültek Rómában, s azóta is a római Galleria d’Arte Moderna tulajdonában vannak.
Alkotóik olyan ismert magyar művészek, mint Csók István, Sidló Ferenc, Iványi Grünwald Béla, Aba Novák Vilmos, Molnár C. Pál vagy Réti István. Ezek az alkotások először láthatóak Olaszországban! A szekció kurátorai: Arianna Angelelli és Claudio Crescentini.
A római kiállítás keretében, a Galleria d’Arte Moderna udvarán, az egykori kerengőben látható Vály Sándor, Finnországban élő magyar audio-vizuális képzőművész és performer Gótikus hologrammok című barokk–kortárs fény-installációja is.
