Új kis panda hím érkezett a Budapesti Állatkertbe, szombat óta pedig már a Lepkekert is látogatható. Közben rengeteg kisállatot, kölyköt és fiókát is láthat a közönség, sőt néhány új, eddig be nem mutatott állat, például Parma-kenguru és aranyszőrű takin is érkezett a közelmúltban.
Most különösen sok látnivaló várja a Fővárosi Állat- és Növénykert közönségét. Az elmúlt időszakban rengeteg kisállat született, így a veszélyeztetett ázsiai vadkutyáknál, a rózsás flamingóknál, a kihalástól fenyegetett tarvarjaknál, sőt a tapíroknál, a kétpúpú tevéknél, a prérikutyáknál, a fekete hattyúknál és sok más állatnál is cseperedő fiatalokat, kölyköket és fiókákat lehet látni.
Vannak újonnan érkezett, korábban be nem mutatott állatok is: például a Parma-kenguru, amelyet sokáig kihaltnak hittek, és az aranyszőrű takin, amelynek kultúrtörténeti érdekessége, hogy a görög mitológiai történetekben feltűnő aranygyapjú eredetileg minden valószínűség szerint erre az állatra vezethető vissza.
Új kis panda hím érkezett
A vörös macskamedve néven is ismert kis pandáknál (Ailurus fulgens) az állatkerti szakemberek az elmúlt hónapokban kiterjedt társkereső munkát folytattak. Ennek nyomán a már évek óta Budapesten
élő, csaknem tízesztendős nőstény, Auróra mellé nemrégiben egy új hím érkezett az egyik németországi állatkertből. A Bendegúz nevű állat múlt hónapban töltötte be első életévét, vagyis még elég fiatalnak számít, hiszen ennél a fajnál a hímek másfél éves kor körül szokták elérni az ivarérettséget.
Az Ázsia szívében, nagyrészt hegyvidéki élőhelyeken élő, őshazájában ritkulóban lévő kis pandákkal 1990 óta foglalkoznak a Budapesti Állatkertben, s az eltelt három évtized során több alkalommal szaporítani is sikerül őket. A szakemberek abban bíznak, hogy idővel Auróra és Bendegúz nászából is születik majd kölyök. A nőstény egyébként korábban már felnevelt egy utódot.
Ismét látogatható a Lepkekert
Július 11-től már a Lepkekert is nyitva áll a nagyközönség előtt. A Budapesti Állatkertnek ez a szezonális bemutatóhelye általában május végétől, június elejétől látogatható szeptember végéig. Idén azonban a koronavírus-járvány és annak következményei miatt a lepkekerti szezon csak most kezdődhetett el.
A 240 négyzetméternyi Lepkekert 1200 köbméternyi légterében 19 színpompás trópusi lepkefaj több mint négyszáz egyede látható, a közönség pedig szó szerint a lepkék között sétálgathat, mintha csak Közép- és Dél-Amerika valamelyik trópusi élőhelyén járna. A bemutatott fajok nemcsak látványosak, hanem sok más érdekesség is jellemzi őket. A Júlia-lepkék (Dryas iulia) hímjei például a természetben úgy elégítik ki ásványianyag szükségüket, hogy kajmánok, vagy éppen teknősök könnyeit szívják fel pödörnyelvükkel. Az égkék azúrlepke (Morpho peleides) pedig megkapó szépségét támadói elbizonytalanítására használja, hernyó korában pedig a kannibalizmusra is hajlamos.
A lepkéket nemcsak repülés, hanem táplálkozás közben is érdemes megfigyelni, például amikor édes gyümölcsök, félbevágott banán vagy narancs nedvét szívogatják. De a gyümölcsökön kívül kapnak mesterséges nektárt is (ennek a keveréknek egyébként az egyik fontos összetevője nem más, mint a jóféle magyar akácméz) sőt, a Lepkekertben pompázó virágokat, például a színváltóvirág néven is ismert sétányrózsákat is szokták látogatni.
