Pilinszky100 – ünnep a Magvető Kiadóval

„Szép vagy, akár egy síremlék. Az egész környék lakossága itt tolong a kerítés mögött. Gyerekek, nők, férfiak, aggastyánok. Olyan vagy, mintha helyettünk élnél, helyettünk haldokolnál.” (Síremlék)

Pilinszky János költői életművében különleges helyet foglalnak el a színművek, amelyek egy sajátos színpadi univerzumba repítik el a nézőt, szürreális képek, allegorikus alakok és érzéki hangulatok szuggesztív áramlásába. Pilinszky 1973-ban írta az Urbi et orbi és a Síremlék című egyfelvonásosokat, amelyek magukon viselik szerzőjük párizsi élményeinek és Robert Wilson színházeszményének mágikus hatását. Pilinszky drámaírói munkásságát Tarján Tamás „hőstettnek” nevezte, mivel a magyar színházművészet számára „új, szokatlan, rejtelmes univerzalitást nyitott meg, különleges, torzószerű teljességekkel gazdagította dramaturgiánkat.” Pilinszky igazi színházat írt, ha arra gondolunk, hogy az intim, tabusított pillanatok, mint egy haldokló pápa testi szenvedése az Urbi et orbiban vagy egy félmeztelen nő kerti napfürdőzése a Síremlékben a nyilvánosság tekintete előtt ítéltetik meg. A Fehér pápát a Szent Péter térre nyíló ablakban a katolikus hívek tömege nézi, a félmeztelen nőt a kert kerítésénél álló utcai emberek bámulják. A nézőközönség kórusban karmol és felemel, a porondon állók pedig misztikus metamorfózison mennek keresztül, miközben a halál és az újjászületés aktusai robbantják fel a színház templomát. És az ólomsúlyú, költői mondatok közben feltárul Pilinszky színházról való gondolkodása, gyermeki, már-már naiv játékossága, szövegeinek sajátos fekete humora.

A Radnóti Színház e két ritkán játszott Pilinszky-dráma bemutatásával a szerző születésének századik évfordulóját ünnepli a Magvető Kiadóval közösen, amelyre a Magvető két kötetet is megjelentetett, az előadások után pedig könyvbemutatót tartunk. A Tér és kapcsolat című kötet új, bővített kiadása Pilinszky és Schaár Erzsébet kapcsolatát dolgozza fel, az Önéletrajzaim című könyv pedig a szerző önéletírásaiból építkező, általa „vertikális regénynek” emlegetett, be nem fejezett művét rekonstruálja, korábban publikált vagy kiadatlan részleteit, töredékeit tárja az olvasók elé – mindkét kiadványt Bende József szerkesztette.

A(z) Radnóti Színház előadása