Az ország legszebb szabadtéri színpadán, a Hősök tere övezte szoborcsoport előtt felépített díszletrendszerben jeles, népszerű színészek és énekesek, valamint több száz közreműködő segítségével, a két évvel ezelőtt ezen a
helyszínen bemutatott Itt élned, halnod kell című zenés történelmi játék alkotógárdája Trianon címmel új, nagyszabású történelmi zenemű létrehozására vállalkozott.

Közel 100 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én a Párizs melletti Versailles-i királyi kastélyt övező hatalmas park Grand Trianon nevű palotájában, az első világháború győztesei által diktált békeszerződés megpecsételte a XX. századi
magyarság sorsát. A történelmi Magyarországot megcsonkították, területének több mint kétharmadát – Horvátország nélkül – és a magyar nemzetiségű lakosságának közel egyharmadát veszítette el. A majd 19 milliós európai középhatalomból a nyolcmillió lakost csak megközelítő kis állam jött létre. A természeti, ásványi kincsek, termőföldek, erdők, folyók, vasútvonalak, gyárak, üzemek, iskolák, kulturális intézmények jelentős részének elveszítése gyógyíthatatlannak tűnő sebeket ejtett a nemzet testén. Mégis, a tudatos szellemi-kulturális- gazdasági építkezés eredményeként ez a – képletesen szólva – halálra ítélt ország a '30-as évek közepére a közepesen fejlett európai országok közé emelkedett. A nemzet túlnyomó többsége által támogatott revíziós politika
1938-41- ben részleges eredményre, a nagyobbrészt magyar lakta területek visszacsatolásához, illetve visszaszerzéséhez vezetett. Ennek azonban máig feldolgozhatatlan politikai ára volt. Az ugyancsak a vesztesek oldalán befejezett második világháború következményeként 1947-ben Párizsban ismét elszakították az országtól a visszatért területeket. Ettől kezdve a magyarságnak együtt kellett, együtt kell élnie a közép-európai térség alapvető történéseit meghatározó trianoni problematikával, amely a szocializmus évtizedei alatt a határon túli magyarság életkörülményeinek drámai romlását, mi több, erőszakos asszimilációját eredményezte.

A múlt század utolsó évtizedében bekövetkezett kelet-közép- európai rendszerváltozások, valamint az Európai Uniós csatlakozások következtében, a határok átjárhatóságával a helyzet jelentősen javult, de a szenvedélyek,
feszültségek mégsem szűntek meg, bár kétség kívül csökkentek. A XXI. század elején az egységesülni akaró Európában, a közös értékek és együttes cselekvések fontosságának felismerése idején a határok átjárhatóságának megvalósulásával minden korábbit meghaladó lehetőségek kínálkoznak az évszázados trianoni sebek gyógyítására. Ma már nem tűnik pusztába kiáltott szónak a határok feletti nemzetegyesítés gondolata, a határon inneni és túli magyarság szellemi, kulturális és gazdasági felemelkedésének víziója. Ma már június 4-e nem csupán a fájdalmas emlékezés dátuma, hanem 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

A közelgő századik évforduló előtt a történelmi ismeretek felelevenítésén, az emlékezésen túl a zenés produkció közös gondolkodásra hívja a jóakaratú, a nemzet megmaradásáért, közösségünk felemelkedéséért tenni akaró
honfitársainkat. A folkzenei elemekkel átszőtt szimfonikus hangszerelésű rockopera zeneszerzője Koltay Gergely, a Kormorán együttes vezetője. A szövegkönyvet emlékezések, dokumentumok, költemények, megzenésített
versek segítségével a produkció rendezője, Koltay Gábor állította össze.

A zeneműben közreműködő színészek, énekesek: Varga Miklós, Vadkerti Imre, Kalapács József, Rudán Joe, Sipos Imre, Benkő Péter, Laklóth Aladár, Ruttkay Laura, Palcsó Tamás, Fehér Nóra, Bodnár Vivien, Kuczmann Ágnes, Varga Vivien, Varga Szabolcs és Szentgyörgyváry Laura. A produkcióban több száz táncos, statiszta, lovas, artista működik közre.