Egyszer II. Károly angol királynak várakoznia kellett, hogy a színházban, elkezdődjön az előadás. Mi tart ilyen sokáig?! - türelmetlenkedett a király. A királyné borotválkozik. - hangzott a válasz. Akkor mostantól játssza nő! - rendelkezett a király. És ettől a naptól kezdve engedélyezték, hogy a nők színpadra léphessenek Angliában. Ez a színházi anekdota őrzi a restauráció korában lejátszódó nagy színházi forradalom kezdetét és okát. April De Angelis, kortárs angol írónő Playhouse Creatures című művében az első hivatásos színésznők portréját rajzolja meg rendkívül érzékletesen és a lehető legnagyobb történelmi hűséggel. Minden szereplője, mind az öt színésznő történelmi személy, akik a londoni Királyi Társulat tagjai voltak 1669-től egészen a színház néhány évvel későbbi leégéséig. A pionírok élete nem volt könnyű. A közönség tehetséges prostituáltaknak tekintette őket, és ha nem kívántak ennek megfelelően viselkedni, vagy bizonyos szolgáltatásokat nyújtani, kitették magukat otromba tréfáiknak esetleg kegyetlen bosszújának. Többségük tragikus véget ért, de egyvalakinek sikerült felemelkednie, feljutni a legmagasabb körökig, egészen a király ágyáig...
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások