Szentivánéji álom

előadás, 2007.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

"Számos adaptációja született már Shakespeare Álmának a mű megszületése óta - és ezek egyike, a litvánok tegnap esti előadása sokáig az emlékezetünkben él majd. Oskaras Korsunovas elszánt társulata nemcsak játszik, hanem a díszletet is maga prezentálja - mindegyik színész egy hatalmas táblát cipel, amely hol fal, fa, ágy, híd vagy folyó, éppen az, aminek képzeli a néző. Kék munkaruhájukban a színészek első látásra durva munkásoknak tűnnek, és valóban, az apró részletekig megkoreografált mű valódi fizikai erőfeszítést is kíván. De közben öröm nézni Helena and Demetrius megnyerően komikus játékát, míg Oberon és Zuboly a bohócot adják...
Ez az Álom ünnep a szemnek és szabad szárnya a képzeletnek."
(Grania McFadden - Belfast Telegraph)

"A Szentivánéji álomban Korsunovas nemcsak elemeire bontja szét a klasszikust, de egy új szerkezetet is ad annak: a 16 színész mindegyike egy ajtó méretű táblát cipel -kosztümként, tornaeszközként, ritmikus hangszerként vagy éppen szerelmi partnerként. A 16 tábla együtt jelenthet erdőt, labirintust vagy a csend falát - más szóval: jelentheti az egész világot."
(Die Zeit)

"Shakespeare-nél még csak a fiatal szerelmesek téveszthetőek össze (össze is tévesztik szerelmüket nem is egyszer, és ez a Szentivánéji álom egyik legfontosabb jelentésrétege), ebben az előadásban viszont mindenki felcserélhető lenne. Mintha sokkal fontosabb lenne a játék közege, pontosabban az erdő, mint a szereplők, vagyis az erdőben tévelygők. A rengeteg mint a tudatalatti, az ösztönvilág, a lélek sötét labirintusa érdekli őket. Ezt az archetipikus metaforát bontja ki a társulat. A Szentivánéji álom freudista, Jan Kott-i interpretációja foglalkoztatja őket. Teljesen mindegy, kicsoda botorkál, bolyong, kutat, retteg, menekül a lélek sűrűjében - a fontos maga a vadon. Ezért a legszuggesztívebbek a folyondárként egymásba fonódó karok, a lüktető, hullámzó testek, a ziháló hörgő, vonyító, makogó, sóhajtó hatalmas organizmus. Mindezt a színészek testükből és hangjukból formálják meg. Lenyűgöző az előadás zeneisége: énekelnek középkori zsoltárt idéző dallamokat, megszólaltatnak tibeti zenét torokból énekelve, mindezt a természet hangjainak - szélnek, esőnek, madárdaloknak - szimfóniájába ágyazva. Mindez - test és hang munkája - valóban virtuóz teljesítmény."

(Perényi Balázs - Ellenfény)

A(z) Bárka Színház előadása

Bemutató időpontja:

2007. november 2., Bárka Színház

Stáblista

Hozzászólások