Ez az Álom ünnep a szemnek és szabad szárnya a képzeletnek."
(Grania McFadden - Belfast Telegraph)
"A Szentivánéji álomban Korsunovas nemcsak elemeire bontja szét a klasszikust, de egy új szerkezetet is ad annak: a 16 színész mindegyike egy ajtó méretű táblát cipel -kosztümként, tornaeszközként, ritmikus hangszerként vagy éppen szerelmi partnerként. A 16 tábla együtt jelenthet erdőt, labirintust vagy a csend falát - más szóval: jelentheti az egész világot."
(Die Zeit)
"Shakespeare-nél még csak a fiatal szerelmesek téveszthetőek össze (össze is tévesztik szerelmüket nem is egyszer, és ez a Szentivánéji álom egyik legfontosabb jelentésrétege), ebben az előadásban viszont mindenki felcserélhető lenne. Mintha sokkal fontosabb lenne a játék közege, pontosabban az erdő, mint a szereplők, vagyis az erdőben tévelygők. A rengeteg mint a tudatalatti, az ösztönvilág, a lélek sötét labirintusa érdekli őket. Ezt az archetipikus metaforát bontja ki a társulat. A Szentivánéji álom freudista, Jan Kott-i interpretációja foglalkoztatja őket. Teljesen mindegy, kicsoda botorkál, bolyong, kutat, retteg, menekül a lélek sűrűjében - a fontos maga a vadon. Ezért a legszuggesztívebbek a folyondárként egymásba fonódó karok, a lüktető, hullámzó testek, a ziháló hörgő, vonyító, makogó, sóhajtó hatalmas organizmus. Mindezt a színészek testükből és hangjukból formálják meg. Lenyűgöző az előadás zeneisége: énekelnek középkori zsoltárt idéző dallamokat, megszólaltatnak tibeti zenét torokból énekelve, mindezt a természet hangjainak - szélnek, esőnek, madárdaloknak - szimfóniájába ágyazva. Mindez - test és hang munkája - valóban virtuóz teljesítmény."
(Perényi Balázs - Ellenfény)
A(z) Bárka Színház előadása
Hozzászólások