Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Pillangó

színmű, 3 felvonás, magyar, 2014.

+ 3 kép

+ 7 kép

Értékelés:

6 szavazatból

Szerinted?

1 hozzászólás

Egy tiszta és őszinte szerelem elé keserű akadályokat gördít a nyomorúság, a kiszolgáltatottság: a boldog és vak káprázat mögött megjelenik az élet éles és kegyetlen kése. Ám a szerelem oly erősen ragyog ki ebből a kietlen és szigorú környezetből, hogy szegénység táptalaján győzedelmeskedni tud a líra - táncban, szóban elbeszélve.

A(z) Vörösmarty Színház előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2014. január 11., Vörösmarty Színház

Stáblista

Szereplők

Kádas József

Törőcsik Franciska

Varga Mária

Nagy Norbert

Varga Gabriella

Krisztik Csaba

Blaskó Borbála

Ostorházi Bernadett

Hegymegi Máté

Andrássy Máté

Pallag Márton

Horkay Barnabás

Szirmai Irén

Fehér László

Kertész Júlia

Gál Gergely Horváth Bernadett Rovó Tamás Vida Emőke

Alkotók

író: Móricz Zsigmond Gyökössy Zsolt
rendező-koreográfus: Horváth Csaba
rendező: Horváth Csaba
jelmez: Benedek Mari
színpadkép: Horváth Csaba
zene: Dresch Mihály Lukács Miklós Balogh Kálmán
rendezőasszisztens: Haszmann Kata

Hozzászólások

10/10

FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

Pillangó Horváth Csaba Vörösmarty Színház Székesfehérvár

Idill? Ráadásul szerelmi? Wedekind és Agota Kristof után a lírai
Móricz? Horváth Csaba azonban olyan színházi alkotóvá érett,
aki bármilyen anyagból képes öntörvényû, saját stílusjegyeit hordozó
produkciót létrehozni.Nem a Barbárok világa, lebegõ poézis
pillangószárnyon, a szerelmesek boldogságát csak a "szegíínység",
a "píínz" hiánya akadályozza. A cséplés kezdõjelenetét néhány
rúddal, favillával, dünnyögõ danával, pergõ dobverõkkel hozza a
parázs mozgású vörösruhás csapat. Nem is kell zene, Nagy
Norbert dala és a kattogó ritmusok tökéletes akusztikai hátteret
adnak.
A koreográfiai elemek, változékony alakzatok erõs felütéssel indítják
a darabot. Kádas József izzószemû legényét a szigorú anya, Varga
Mária köti családi gúzsba, a két kiforrott, erõteljes alakítás párharca
adja a konfliktus magvát. A vágy tárgya sajnálatos csak mozgásban,
külsõleg illúziót keltõ, annál szuggesztívebb a falusi nép és a
szerelemére ácsingozó nadrágos urak kettõse. Pallag Márton
Orvosa sûrûn simítja homlokát, paskoló két keze háton kopogó
hevülettel diagnosztizál, Andrássy Máté cipésze megadó
finomsággal vesz mértéket az ujjaira taposó lábacskáról.
A házat papírfal, a székeket piros fazekak jelképezik, a padlat
tetszés szerint ide-oda huzigálható a színpadon, nincs az a jelenség,
nincs az a kellék, nincs az a szituáció, amelynek érzékletes
megfelelõjét Horváth Csaba leleményessége ne találná meg.
Természetes már, hogy mozgásban, gesztusban egyedülállóan
virtuóz, de a szövegre épülõ, sima színházi jelenetek is tökéletesek.
Nagy Norbert toporgó nagypapa, az élesszavú Varga Gabriella és
az eminensen poentírozó Krisztik Csaba kettõse hagyományos
keretekben is kitûnõ lenne.
Igencsak vártuk a sokat emlegetett vihart, de meteorológiai
illusztráció helyett fejedelmi ajándékot kaptunk. A méretes botok
fakanálként kavargatják a pöttöm lábaskákban fortyogó fogásokat,
Ostorházi Bernadett erélyesen vezényli a konyhai munkát, a
lakodalmi elõkészületek duhaj mulatság képét elõlegezik. A
zabigyerek Hegymegi Máté kifacsart tagokkal ólálkodik a finom
falatok körül, végsõkig spannolt dobverõivel pazar szólót rögtönöz
a lábasfejû instrumentumokon. A Forte-tagok, a színészek és a
nagyszerûen teljesítõ táncosok remek együttest alkotnak, a
díszletileg üres színpadteret folyamatosan alakuló formációkkal
telítik. Két keresztbe hajló rúd, összeboruló villa, a curlingezõ
fazekak, a szerelmeseket rejtõ tapétapaplan minimál-eszközként
helyettesíti a kellékeket, az alkotói fantázia sikerrel hívja elõ a
nézõit.
A lakodalmas kép parádés fináléba lendíti az elõadást. A
féktelenül rángatózó násznép elõtt Fehér László és a szikrázó
humorú Táncos Rébék, Horkay Barnabás virtuóz pas de deux-je
cikázik, Blaskó Borbála csalódott menyasszonya talpig tüllben
hiszterizál. A kavargó forgatag gyújtópontjában Kádas József
markáns hõse, kiemelkedõ alakítással vacillál a biztos jövõ és
a csüggedt szegénységbe torkolló szerelem között.
Horváth Csaba Pillangó-ja, igazolva a Vörösmarty Színház
dicséretes bátorságát, vitathatatlan eredetiséggel jelöli ki a
korszerû színház útját, tovább erõsíti egy újabb vidéki színházi
bázis kiépülésének reményét.

Válasz